Rollin

Egységes rollertöltő platform

A közösségi e-rollerek a modern város velejárói, de egyre nagyobb problémát okoznak a rosszul leparkolt, eldobált elektromos járművek. Erre a problémára kínál megoldást a Rollin csapata. Egységes, indukciós e-rollertöltő platformokat fejlesztett a BME-s hallgatók egy csoportja, melyek révén a városi mobilitás új szintre léphet. Déri Huba, a csapat egyik tagja mutatta be a Rollint.

Mi a terméketek, és milyen elgondolás szülte az ötletet?

Indukciós energiaátvitellel működő e-rollertöltőállomás-rendszert fejlesztünk e-rollermegosztó cégek és ipari parkok számára. Az e-rollerszolgáltatók legnagyobb üzemeltetési költségét a jelenlegi töltési megoldások adják. A rollereket vagy az akkumulátorokat haza vagy egy központi telephelyre szállítják, és feltöltött állapotban újra az utcára viszik, ami hatalmas költséggel és szén-dioxid-kibocsátással jár. Ez a költség több mint 50%-kal is csökkenthető a mi töltőállomás-rendszerünkkel.

Júliusban már pilot szakaszba ért a Rollin. Hol tartotok most, és mik a terveitek?

Az akkori alapanyaghiány kicsit lassított az első állomások összeállításán, így az első tesztünket a Zengő Motorsporttal együttműködve a 2021 FIA WTCR Hungaroringen megrendezett versenyhétvégéjén valósítottuk meg. Itt a Rollin egy töltőállomást és 8 darab e-rollert biztosított a csapat számára, ami nagyban gyorsította, és kényelmesebbé tette a pályabejárást és a területen történő közlekedést. A rollerek mindig feltöltve, a megfelelő helyen várták a csapattagokat. Szeptember elején pedig hozzákezdtünk a ZalaZONE járműipari tesztpályán 3 darab töltőállomás telepítéséhez és üzembe helyezéséhez. Ezeket várhatóan szeptember végén átadjuk.

Ezenkívül nem titok, hogy több budapesti kerülettel és a Bird Magyarországgal is tárgyalunk az első utcai töltőállomások telepítésének lehetőségéről.

Ki a Rollin fő célcsoportja?

A fő célcsoportunk az e-rollerszolgáltatók köre (Lime, Bird, Tier stb.). De meg kell szólítanunk a kerületeket, a városokat és az áramszolgáltatókat is, ugyanis a töltőállomásokat telepíteni kell, és az áramellátásukról is szükséges gondoskodni. Elég komplex a termék és a piac is.

Ezenkívül nyitunk az ipari parkok, a nagyvállalatok, az irodaházak felé is. Például egy ipari parkba vagy egy nagyvállalat telephelyére komplett közlekedési rendszert tudunk kiépíteni töltőállomásokkal és e-rollerekkel. Ilyen esetben a rendszert üzemeltetjük is.

Az irodaházakhoz szintén tudunk komplett rendszert biztosítani, vagy a Birddel együttműködve szolgáltatói rollerekkel egészítjük ki a töltőállomásokat.

A Rollin csapata, balról jobbra: Déri Huba, Tar Dávid és Dominkó Dániel.

Mi mondható a kompatibilitásról: minden rollermegosztónak külön platformja lenne, vagy egységesen használnák a rendszert?

A célunk az, hogy a töltőállomás-rendszerünket mindent szolgáltató használja. Csak így lehet fenntartható, valóban okosvárosba illő mikromobilitást létrehozni. Nemcsak optikailag lenne igényes a rendszer az emberek és a város számára, hanem a lokális károsanyag-kibocsátás is csökkenne.

Az indukciós töltőállomás használatához a rollerekre rá kell szerelnünk a Rollin adaptert, amellyel a roller képes az indukciós töltésre. Ezzel az adapterrel bármelyik rollerszolgáltató képes tölteni a rollereit a töltőállomásunkon. Egy hardver- és szoftveregyüttessel pedig a későbbiekben ellenőrizni tudnánk, hogy melyik szolgáltató mennyit töltött egy adott állomáson.

Magánemberek is tölthetik rollereiket a töltőállomásaitokon?

Egyelőre nem. A töltőállomás-rendszer leginkább a szolgáltató rollereinek hasznos. A magánemberek rollereinek általában nincs olyan IP-védettségük, amely lehetővé tenné, hogy az utcán hagyják őket. Emellett az árazás és a felelősségvállalás is nehéz kérdés az ő esetükben.

Terveink szerint később lesz olyan részük az állomásoknak, amelyet magánemberek is használhatnak.

A Mol Bubi hasonló platformrendszerben bérelhető, ez lenne a megoldás az eldobált rollerek problémájára?

A belső kerületekben, illetve a vidéki városok kiemelt részein igen, vagy legalábbis egy hibrid rendszer. Enélkül nem lehet vagy nagyon nehéz szép látképet létrehozni. A külső városrészekben viszont megmaradhatna a free-floating.

A ZalaZONE járműipari tesztpályán élesben üzemel 3 Rollin töltőállomás.

A platformok nem veszik el a rollermegosztás mobilitási előnyeit?

Ha megfelelő számú, optimalizált méretű és lokalitású állomást telepítünk, akkor a mostani free-floating rendszerhez hasonló szabadságot tudunk biztosítani a felhasználóknak úgy, hogy közben szinte automatizáljuk a töltést és az üzemeltetést. Amíg állnak a rollerek, addig töltődnek is.

Esetleg külföldön van hasonló sikeres példa?

Még kevés példa van a teljes rendszer kiépítésére, de Amerikában már van egy cég, amelyik több szolgáltatónak biztosít töltőállomásokat bizonyos helyeken. Emellett több sikeres pilot létezik már, ami validálja az eredeti gondolatunkat, miszerint az e-mikromobilitást csak így lehet fenntartani és hosszú távon gazdaságosan üzemeltetni.

Miben kínálnak többet a Rollin töltőállomások?

A Rollin induktív töltőállomások indukciós elven működnek, így nincs fizikai, fémes érintkezés. Egyszerűen csak közel kell tolni a rollert az állomáshoz, és a mágnes behúzza. Nem kopik el, nem korrodálódik, és teljesen időjárásálló. Úgy gondoljuk, hogy az utcai töltés terén ez a jövő, de ehhez még fejlesztenünk kell a jelenlegi rendszeren. A korai felhasználók az utcán várhatóan még egy másik elven működő töltőállomással fognak találkozni.

Ha tetszik a Rollin története, szavazz, hogy a hónap közönségdíjasa lehessen!

CleenUp

Autómosás környezetbarát módon? Tiszta sor!

Gépkocsival közlekedni nemcsak a károsanyag-kibocsátás miatt környezetszennyező. Csak Európában napi több millió liter vizet és jelentős mennyiségű vegyi anyagot használnak el az autótulajdonosok. A magyar CleenUp azonban hozzáadott víz nélküli, mobil mosási rendszerével behúzta a kéziféket ezen a téren. A vállalkozás egyik alapítóját, Palotai Balázst kérdeztük az innovatív megoldásról.

Mi adta az ötletet, hogy fenntarthatóbbá tegyétek az autómosást?

Volt egy reklámügynökségünk, és miközben az egyik ügyfél projektjén dolgoztunk, egyszer csak egymásra néztünk, és ugyanarra gondoltunk. Ezt követően nagyon gyorsan összeállt a csapat. Az alapítók között van közgazdász, IT-szakember és grafikus is. Közös bennünk, hogy szeretünk nulláról építkezni, nem ijedünk meg a kihívásoktól. Mindannyiunknak fontos, hogy megtegyünk minden tőlünk telhetőt annak érdekében, hogy a Föld élhető legyen a következő generációk számára is.

Miben különbözik a CleenUp a hagyományos autómosóktól?

Egy átlagos autó takarításához a mi technológiánkkal 2,5–3 dl tisztítószerre van szükség, és egy csepp hozzáadott vízre sem. Ezzel szemben egy klasszikus autómosás során akár 150 liter vizet is elhasználnak. Ez hatalmas különbség még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy a gépi autómosók elhasznált vizének egy részét tisztítják és visszaforgatják. Fontos továbbá, hogy nem az ügyfélnek kell eljönnie hozzánk. A szolgáltatás applikáción rendelhető, az autómosók elmennek oda, ahol az ügyfél autója parkol, így a megtett kilométerek számát is jelentősen csökkentjük. Németországban a tisztítandó autókhoz elektromos biciklikkel, tömegközlekedéssel és gyalog jutnak el a munkatársaink. 10 ezer autó megtisztítása során 1,2 millió liter vizet és 3,5 tonna szén-dioxid-kibocsátást spórolunk meg. Büszkék vagyunk arra, hogy ezeknek köszönhetően 2019-ben a Climate-KIC (az Európai Unió legfőbb éghajlatváltozással kapcsolatos innovációs kezdeményezése) beválogatta cégünket Európa Top30 cleantech startupja közé.

CleenUp autómosás
A tisztítószerek természetes alapanyagokból állnak.

Milyen tisztítószereket használtok? Hogyan képesek ezek a koszt hozzáadott víz nélkül eltávolítani?

Az általunk kifejlesztett nanotechnológiás tisztítószerek természetes anyagokból állnak, szinte 100%-ban lebomlanak, így nem terhelik a környezetet. A módszer előnye, hogy a nanorészecskék körbezárják a kosz részecskéit, ezeket elemelik a karosszériától, a felületen egyidejűleg vízlepergető és UV-álló védőréteg alakul ki. Ezután egy mikroszálas kendő segítségével töröljük le a koszt. A védőrétegnek köszönhetően a nanotechnológiás tisztítás után lassabban koszolódik az autó, és a tapasztalatok szerint ritkábban kell takarítani. Ezáltal is kíméljük a környezetet.

Hogyan építettetek az ötletből profitábilis vállalkozást?

Négy éve Magyarországon indítottuk el a pilotot, majd részt vettünk a Climate-KIC inkubációs programjában. Az indulás évében kiállítottunk a lisszaboni Web Summit technológiai és innovációs kiállításon. Ezt követően úgy döntöttünk, hogy kivisszük a rendszert Németországba. Az alapítók egy része kiköltözött Berlinbe, ahol elkezdtük lerakni a cég alapjait. Nagy volt a váltás, úgy is mondhatnám, hogy otthon hagytuk az inget, és kint feltűrtük a ruha ujját. Hónapokon keresztül reggeltől késő délutánig mi magunk is takarítottuk az autókat, ezt követően leültünk a laptopjainkhoz. Komoly tanulási fázis volt ez, amelyből képesek voltunk versenyelőnyt kovácsolni a német piacon. Akkor ugrottunk egy szintet, amikor nagyvállalati és carsharing ügyfeleknek is elkezdtünk szolgáltatni. Jelenleg évente közel 75 ezer autót takarítunk. Idén eljött az idő, hogy Berlin, München és Hamburg után Budapesten is elindítsuk a szolgáltatást a B2B- és a B2C-szektorban. Nagy örömünkre szolgál, hogy partnerünk lett a Shell Magyarország, és üzemanyagkártyájukkal is lehet fizetni nálunk.

CleenUp Magyarország és Németország
A szolgáltatás hazánkban és Németországban is elérhető.

Miért éppen a CleenUp márkanevet választottátok?

Több ötlet közül egybehangzóan ezt szavaztuk meg, mert az angol clean up, green és startup kifejezés is megjelenik benne.

Mennyiben egyedülálló a szolgáltatásotok itthon és Európában?

Az iparágra nem jellemző az applikáció használata, de mi azt látjuk és tapasztaljuk, hogy a fogyasztók szokásai változnak. Bizony könnyű megszokni azt, ami kényelmes, még akkor is, ha egy kicsit költségesebb. Főleg akkor, ha ezzel hozzájárulunk ahhoz, hogy a bolygónk vizei még kékebben tündököljenek. A piacon nem vagyunk egyedül, de mivel a kereslet folyamatosan nő, úgy gondolom, mindannyiunknak van hely bőven.

A szolgáltatás applikáción keresztül rendelhető.

A hagyományos autómosással összehasonlítva milyen az árfekvése a CleenUp szolgáltatásának?

Árszabásunk a kézi autókozmetikák árfekvéséhez közelít. Fontos azonban kiemelni, hogy mi kényelmi szolgáltatást nyújtunk ezért az árért. Az ügyfélnek mozdulnia sem kell, csupán hatot kell koppintania az appunkon, és mi elmegyünk oda, és ott takarítunk, ahol az autója parkol.

Milyen terveitek vannak a közeljövőre nézve?

Elsődlegesen tovább szeretnénk terjeszkedni. Franchise rendszert hoztunk létre annak érdekében, hogy minél több ügyfél igényét ki tudjunk szolgálni. Célunk, hogy a nemzetközi porondon tovább növekedve még nagyobb mértékben hozzájáruljunk a Föld vízkészletének megóvásához.

AImotive
AImotive

Akik önvezető autókkal tartanak a zöldebb jövő felé

A járművek automatizálása nemcsak kényelmesebbé, de biztonságosabbá és fenntarthatóbbá is teszi az autózást. Úttörő fejlesztéseivel ezen dolgozik a magyar gyökerű, de immár három földrészen átívelő AImotive. Boda Bence kommunikációs menedzser mesélt a tevékenységükről és célkitűzéseikről.

Hogyan kapcsolódnak egymáshoz az önvezető járművek és a környezetvédelem, illetve a fenntarthatóság?

A legszembetűnőbb összefüggés az, hogy az önvezető járművekkel nem csak az emberi hibából bekövetkező baleseteket kerülhetjük el – amelyek egyébként a közlekedési balesetek több mint 90%-át teszik ki –, de a jól szervezett, önvezetésen alapuló forgalom jelentősen csökkentené a közlekedési dugókat is. 

Azt pedig már számos kutatás bizonyította, hogy a forgalmi torlódások növelik a szennyezőanyag-kibocsátást, vagyis az önvezető járművek közvetetten hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy kevesebb szén-monoxid, szén-dioxid, illékony szerves vegyületek, szénhidrogének, nitrogén-oxidok kerüljenek a levegőbe. A torlódások megszűnésével különösen a forgalmas utak közelében lenne érezhető a változás

És ha a tulajdonosok az autó megvásárlása után egyszerű szoftverfrissítéssel fejleszthetik a járművüket, vagyis könnyen tudnak telepíteni új funkciókat is, akkor akár ezek révén is biztonságosabbá és időtakarékosabbá válhat a vezetés. Ezenkívül ennek köszönhetően a gépjárművek tovább megőrizhetik használati értéküket. Jó példa erre a Tesla, ahol szinte a mobiltelefonoknál megszokott rendszerességgel adnak ki frissítéseket, hogy új funkciókkal lássák el az autókat.  

AImotive - Az autó egy egyszerű szoftverfrissítéssel fejleszthető
Az autó egyszerű szoftverfrissítéssel fejleszthető.

Milyen filozófia alapján hoztátok létre az AImotive-ot? 

Az alapvető cél az volt 2015-ben, és máig is az, hogy demokratizáljuk az önvezetést és a vezetéstámogató rendszereket. Ez azt jelenti, hogy mindenki számára elérhetővé szeretnénk tenni azokat a megoldásokat, amelyek megkönnyítik és biztonságosabbá teszik a vezetést.     

Mennyiben egyedülálló a tevékenységetek itthon, illetve világszerte? 

A világ legnagyobb független csapata vagyunk, amely vezetésautomatizáló szoftvertechnológiával foglalkozik. Természetesen mások is dolgoznak az önvezetés különböző kihívásain, ugyanakkor nem tudunk még egy olyan cégről, amelynek a miénkhez hasonló holisztikus szemlélete lenne. A mi termékportfóliónkban három fontos megoldás is megtalálható. Az első az autós önvezető szoftver (aiDrive). A másik egy szimulátor (aiSim), amelynek a segítségével az önvezető szoftverünket tudjuk gyorsan és biztonságosan validálni, és amely a világon elsőként és egészen eddig egyedüliként szerezte meg az autóiparban mértékadó ISO26262 tanúsítványt. A harmadik termékünk egy – a Nextchip vállalat Apache5 csipjében debütált – úgynevezett neurálisháló-gyorsító hardver dizájn (aiWare), amelynek segítségével az önvezetéshez szükséges adatok még hatékonyabban dolgozhatók fel.

AImotive - Az aiSim szimulátor validálja az önvezető szoftvert
Az aiSim szimulátor validálja az önvezető szoftvert.

Az önvezető járművek nemrég még sci-fi filmbe illőnek tűntek, az utóbbi években viszont egyre több olyan funkció jelent meg az autókban, amelyek közelebb vittek a teljes automatizáláshoz. Mindenképpen ez lesz tehát a jövő?

A vezetéstámogató rendszerek – mint a sávtartó asszisztens vagy a vészfékasszisztens – már most is sok életet mentenek meg az utakon. Arra azonban, hogy olyan járművekkel tudjunk közlekedni, amelyek kormány és emberi beavatkozás nélkül képesek üzemelni, még több évtizedet várni kell. Ugyanakkor az már minden autógyártóban tudatosult, hogy a jövő legfontosabb alkotóeleme a szoftver lesz. Erre a befektetők is ráharaptak. Nem véletlen, hogy a már említett Tesla tőzsdei értéke minden tradicionális autógyártóét túlszárnyalja, sőt az utána következő 5 autógyártó összesített értékét is meghaladja.

A Teslánál évekkel ezelőtt felismerték, hogy a szoftver lesz a legfontosabb az autójukban. Mára már a tradicionális gyártók is felocsúdtak, és óriási erőforrásokat allokálnak arra, hogy ezt a jó pár évnyi lemaradást le tudják dolgozni. A szoftver lesz a kulcsa annak, hogy a tágabban értelmezett önvezetés előbb-utóbb mindenkihez eljuthasson. A folyamatot nagyban segítik azok a nemzetközi szabványok is, amelyek a következő években egyre több automatizált vezetési funkciót tesznek kötelezővé az újonnan gyártott autókban.

AImotive - A teljesen önvezető járművekre még esélyesen több évtizedet várni kell
A teljesen önvezető járművekre valószínűleg még több évtizedet várni kell.

Milyen projekten, fejlesztésen dolgoztok jelenleg?

Idén mindhárom termékünkből új generáció kerül piacra. Ez rengeteg új funkciót és alkalmazási lehetőséget jelent. A szimulátorunk például nemcsak új, intuitívabb és jobban használható felhasználói felületet, hanem többek között multi-kliens támogatást is kapott. Ezt körülbelül úgy kell elképzelni, mint egy többszereplős számítógépes játékot, csak éppen önvezető autók számára. Előnye, hogy egy valósághű virtuális világban tudunk több önvezető autót egymással kölcsönhatásban, mégis biztonságosan tesztelni, ami új távlatokat nyit az önvezetőszoftver-fejlesztés szimulációjában.

Emellett olyan ügyfélprojektekkel foglalkozunk, mint például a Sony VISION-S elektromos prototípus autója, amelyet idén januárban jelentettünk be. De nagyon büszkék vagyunk a korábban már említett Nextchip Apache5 chipre is, melyen az aiWare neurálisháló-gyorsítónk eddig nem látott hatékonyságot képes elérni.   

A mesterséges intelligenciát milyen területen lehetne még a környezetvédelem szolgálatába állítani? 

Bár ez nem tartozik szorosan a szakterületünkhöz, de a mesterséges intelligencia számos környezeti ágazatban alkalmazható, ideértve a természeti erőforrások megőrzését, az élővilág védelmét, az energiagazdálkodást, a tiszta energiát, a hulladékgazdálkodást, a szennyezés csökkentését és a mezőgazdaságot. Egy konkrét példát említve: a magyar hátterű kisműholdas technológiával foglalkozó C3S csapatával közösen egy olyan, a cégünk által fejlesztett aiWare alapú chippel és kamerákkal felszerelt műholdat fogunk fellőni, amely az űrből végez képfelismerést a Földről készített fotók segítségével. Az itt kinyert adatokat pedig növényvédelemre, tengeri vagy óceáni olajfoltok, sőt akár szemét felismerésére is fel tudják majd használni.  

Mik a jövőbeli terveitek, céljaitok? 

Úgy gondoljuk, hogy az általunk fejlesztett technológia legfontosabb feladata az, hogy életeket mentsen. Ezért törekszünk arra, hogy a megoldásaink minél hamarabb bekerüljenek a tömeggyártású autókba, és így minél több ember számára elérhetővé váljanak.

Ha tetszett az AImotive története, szavazz, hogy a hónap közönségdíjasa lehessen!

Servo Movement

Ahol áram van, ott a mopeded is tölthesd – ezen dolgozik a Servo Movement

Kompakt, praktikus, környezetbarát. A könnyű elektromos járművekkel kapcsolatban szinte csak egyetlen kérdés marad: hol tudom majd tölteni őket? A Power Share rendszerrel a válasz: szinte bárhol. Csapó Balázzsal, a Servo Movement vezető designerével beszélgettünk.

Milyen filozófia alapján működik cég?

Tíz éve, Pekingben járva tudatosult bennem először az, hogy a könnyű elektromos járművek, röviden LEV-ek (Light Electric Vehicles) lesznek a közlekedés jövője. Egy nagyvárosban szükségünk van a képességre, hogy gyorsan egyik pontból a másikba jussunk, ugyanakkor az, hogy mindent alárendelünk ennek, egyre több az út és ezek egyre forgalmasabbak, zajosabbak, meg is fojtja a városokat. Az elektromos autó egy előrelépés, de ezekkel ugyanúgy a dugóban fogunk ülni. A LEV kicsi, környezetbarát és praktikus, tökéletes a városi használatra. Márpedig én hiszek abban, hogy a városi közlekedésnek nem csak szükségesnek kell lennie, hanem élvezhetőnek is, olyasminek, ami mellett élhető marad a város. A LEV tehát tökéletes lehetne a városi közlekedésre, jelenleg azonban az egyik legnagyobb probléma vele a töltési infrastruktúra hiánya. Erre találtuk ki a Servo Powershare-t.

Mennyiben egyedülálló a tevékenységetek Magyarországon, esetleg Európában?

Teljesen az. Léteznek különféle megoldások a könnyű elektromos járművek töltésére, például vannak, akik akkumulátort cserélő pontokat alakítottak ki, de ezek jellemzője, hogy mindig csak az adott típusú, márkájú jármű töltése megoldható ott. A Servo Powershare áthidalja ezt a problémát, hiszen mindegy, milyen a jármű töltőjének kialakítása, az biztos, hogy a másik végén egy sima villás dugó van, amit egy normál konnektorba kell csatlakoztatni. Az áram pedig ott fut a falakban, gyakorlatilag mindenhol ott van tőlünk fél méterre, mi csak kihozzuk ezt, és elérhetővé tesszük a felhasználóknak. Úgy kell elképzelni, hogy pont olyan egyszerű ez, mintha a házinéni kiengedné az ablakon a hosszabbítóját, csak mi digitalizáltuk ezt a folyamatot. Ez a megosztás alapú töltőhálózat tudomásunk szerint teljesen egyedi elképzelés.

Hogyan juthat bevételhez például egy társasház a PoweShare Pont kialakításával?

Amikor valaki az elektromos rollert vagy mopedet csatlakoztatja a Powershare-re, a mobiljára töltött applikációval aktiválnia kell az adott konnektort vagy USB kiállást, hogy meginduljon a töltés. A könnyű elektromos járművek töltése nagyjából ugyanakkora terhelést jelent a hálózatra, mintha mondjuk valaki feltenné tölteni a laptopját. A töltésért a felhasználó nálunk fizet, mi pedig az áram, illetve a Powershare használatának díját a hónap végén kifizetjük a társasháznak. Hosszú távon az a célunk, hogy minél több épület oldalán ott legyen a Powershare Pont, de az elsődleges fókuszunkban az éttermek, kávézók, szálláshelyek voltak. Ezt az üzleti modellt a járvány aztán alaposan átírta, viszont a munkahelyeken egyre nagyobb igény mutatkozott arra, hogy a dolgozók a tömegközlekedés igénybe vétele nélkül el tudjanak jutni munkába. Egy hat mopedből álló géppark fenntartásával, amit a dolgozók szabadon használhatnak, nagyjából egy céges autó áráért biztonságos és fenntartható közlekedési eszközhöz jutnak azok a dolgozók is, akik eddig még egy bérletet sem kaptak, a Powersahe Pontokon pedig természetesen bárki más is tölteni tudja a LEV-jét.

Milyen forradalmian új megoldást alkalmaztok, ha van ilyen?

A Servo LEV-ekhez kifejlesztettünk egy okos fedélzeti egységet, ami rácsatlakozik az akkumulátorra és interneten keresztül kommunikál az okostelefonoddal. Az applikációval kulcs nélkül indíthatod a járműved, folyamatosan látod a térképen a hatótávodat, mozgásérzékelős riasztóval és GPS nyomkövetéssel felügyelheted. Így mindig tudod, mikor kell legközelebb töltened, a céges járművek esetében pedig így könnyebben nyomon követhető, melyik LEV-et ki használja éppen, és hol.
Milyen jellegű jövőbemutató tevékenységeitek vannak még?
Legfőbb célunk az e-mobilitás egyik legdinamikusabb területén, innovatív Smart City ökoszisztémák fejlesztésben és gyártásban olyat alkotni, ami fenntartható és megváltoztatja az emberek gondolkodását és a piacot. Azt szeretnénk, ha a Servo Share pontokat a jövőben majd maguk az önkormányzatok működtetnék, ők integrálnák ezt bele az okosvárosok rendszerébe.

A fenntarthatóság bármilyen módon megjelenik-e az életetekben?

A saját fejlesztésű mopedünk, a Linda megalkotásakor az egyik elsődleges szempont az volt, hogy időtálló legyen. Olyan LEV-et szerettünk volna, ami 10 év múlva is használható, sőt 10 év múlva is jól fog kinézni. Egy előremutató, szép és jó járművet akartunk megalkotni, ami felhívja a figyelmet a LEV kategória ökológiai fontosságára, urbánus praktikumára, stílusbeli lehetőségeire.

Hány töltőállomásra lenne szükség egy városban, hogy az már jó lefedettséget adjon?

Ha Budapestet vesszük, ami tömegközlekedés szempontjából egy elég jól lefedett világváros, akkor azt mondom, hogy mondjuk annyi töltőpont legyen, mint ahány megállója a tömegközlekedésnek van, vagy több – tehát ne kelljen messzebb mennem egy töltőpontért, mintha a legközelebbi megállóba mennék. Ha 1,3-szor több Powershare van, akkor az már egy nagyon jó lefedettséget jelent. Ez azt jelenti, hogy Budapesten 6 ezer töltőponttal már tökéletes lefedettséget lehet adni, ráadásul mindezt olyan bekerülési és fenntartási költségekért, ami elenyésző például az útfenntartáshoz vagy a közösségi közlekedési infrastruktúra fenntartásához képest.

Ha tetszett a Servo Movement története, szavazz, hogy a hónap közönségdíjasa lehessen!

Képek: Servo Movement

ViddL

Kapd fel és vidd el! – Csomagkézbesítés okosan, zölden

Az „utolsó kilométer” a legkörülményesebb a csomagszállításban, hiszen a raktárból vagy depóhelyiségből a címzetthez eljuttatni a csomagot sokkal nagyobb szervezést igényel, és egyben a legköltségesebb rész is. Erre kínál megoldást a 2017-ben alapított ViddL futárszolgálat, ahol a futárok rugalmas időbeosztásban, fenntartható módon juttatják el a kisebb csomagokat a logisztikai partnertől a címzettig. A vállalkozás ügyvezetőjével, Tüske Tamással beszélgettünk.

Hogyan született az utolsó kilométeres futárszolgálat ötlete?

Az üzlettársaimmal úgy gondoltuk, hogy egyre népszerűbbek az olyan fenntartható megoldások, mint például a telekocsi szolgáltatás, és ha az emberek utaztatásával ez így működik, miért ne működhetne csomagokkal is. Elkezdtük kidolgozni az ötletet, de arra jutottunk, hogy ez pénzügyileg nem egy rentábilis modell. Innen indultunk, és a közös gondolkodás során jutottunk el az utolsó kilométeres kiszállítás ötletéhez, valamint ahhoz az üzleti modellhez, amiben jelenleg is dolgozunk.

Az utolsó kilométer annak a problémája a logisztikában, amikor egy adott központból, depóból a csomag elkerül a címzetthez. Annak ellenére, hogy ez egy nagyon rövid táv, arányaiban a leginkább idő- és költségigényes része a kiszállítási láncnak. Mi erre kínálunk megoldást – ezt az „utolsó kilométert” vállaljuk át a nagy szállítmányozásicégektől.

Milyen filozófia alapján működik a cég?

Úgy gondoljuk, hogy a címzettek folyamatos informálása előrébb van a gyorsaságnál abban a képzeletbeli hierarchiában, ami az ügyfélelégedettséghez vezet. Digitális rendszerünk kidolgozásánál ezt a célt tűztük ki. Az utolsó kilométer problémájára pedig egy fenntartható megoldást kínálunk azzal, hogy futáraink a legtöbb esetben biciklivel, elektromos rollerrel, vagy akár gyalog közlekednek.

Milyen új megoldást alkalmaztok?

Egy saját fejlesztésű applikációval támogatjuk ezt a folyamatot, ami a lehető leggördülékenyebbé teszi a csomagkézbesítést. Ez alatt azt értem, hogy nem csak egy olyan emailt/sms-t kap a címzett, hogy ma valamikor jön a futár, hanem a mi rendszerünk optimalizálja a lokáció alapján a futárok útvonalát, így szinte percre pontosan meg tudjuk mondani, mikor érkezik az ajtódhoz. Az emailből bármilyen adatot módosíthatsz a kézbesítési címen, időponton – ez egyből látszik az applikációnkon, így a csomagkihordó azonnal tudni fogja, ha változtatás történt. Sőt, az egyetlen olyan futárszolgálat vagyunk, amely még Messengeren is értesíti a címzettet a kézbesítés állapotáról.

Mennyiben egyedülálló ez a szolgáltatás Magyarországon?

Utolsó kilométeres megoldások már vannak – például egyéni vállalkozók, akik ezt csinálják, vagy a különböző csomagpontok is ennek tekinthetőek –, de olyan szolgáltatás, ami ilyen ügyfélélménnyel, ilyen rugalmas futárbázissal és ennyire szofisztikált applikációval működne, valóban nincsen. Mint hazai fejlesztésű rendszer, egyedülálló a ViddL.

A környezetkímélő közlekedési eszközökön túl miben jelenik még meg nálatok a fenntarthatóság?

Az a pontos értesítési rendszer, amit kidolgoztunk, megspórolja a fölösleges köröket Budapesten. Így például, ha egy futárunk robogóval közlekedik, nem kell hiába kimennie a címre, ha látja az applikációban, hogy a címzett nem lesz otthon. Úgy gondolom, az ilyen csomagkézbesítésnek a fenntartható városi logisztika részének kell lennie, hiszen egy olyan iparágról beszélünk, ami az e-kereskedelemből adódik, az pedig éves szinten átlagosan 30%-kal növekszik. Ez fenntarthatatlan hosszú távon, ha még mindig úgy gondolkodunk, hogy az V. kerületben furgonnal kell kiszállítani a kisebb csomagokat.

Ha szociális oldalról nézzük a dolgot, egy rugalmas pénzkeresési lehetőséget kínálunk, hiszen nálunk tényleg bárki lehet futár. Ráadásul akkor dolgoznak, amikor nekik jó. Sokféle ember van a kézbesítőink között; felsővezető, aki szeret bicajozni, aranyérmes paralimpikon, válogatott teniszjátékos, egyetemista… Nagyon sokan jelentkeznek, 3-4000 regisztrált futárunk van, aktívan jelenleg 60-70-nel dolgozunk együtt, de folyamatosan van felvétel, mert növekszik a csomagszám.

Milyen jövőbeli terveitek vannak a vállalkozás fejlesztésére?

Eddig ugye Budapestről beszéltünk, de néhány nap múlva nyitjuk meg a győri depónkat, és ha minden jól megy, november 9-től már ott is látni fognak a lakosok ViddL futárokat. Az a célunk, hogy ha jövőre ilyenkor esetleg újra beszélünk, már azt mondhassam, hogy 10-12 városban vannak ViddL csomagkihordók, akikkel ugyanilyen fenntartható módon oldjuk meg a városi logisztikát.

Én nagyon bizakodó vagyok, hogy ez a fajta szolgáltatás kell a logisztikai cégeknek, és ez vezet a legnagyobb ügyfélelégedettséghez mind partneri, mind címzett oldalon.

search icon