ReCreativity

Kreatív újrahasznosító workshopok azoknak, akik szeretnének változtatni a világon

A ReCreativity egy társadalmi vállalkozás, amely kreatív kézműves programokat kínál változásra nyitott embereknek, mindehhez alapanyagként a háztartásokban keletkező hulladékot használja fel. Földi Barbarbara, a ReCreativity megálmodója és tulajdonosa mutatja be vállalkozását.

Földi Barbara
Földi Barbara, a ReCreativity tulajdonosa

Hogyan jött létre a ReCreativity, és mi a célotok?

Hivatalosan 2013-ban alakult a cég, így lassan 10 éves gyakorlatunk van. Egy olyan szervezetet szerettünk volna létrehozni, amelynek célja a környezettudatosságra való érzékenyítés. Kezdünk elszakadni a természettől és a fenntarthatóság gondolatától. Azt tapasztalom, hogy egyedül igen nehéz visszatalálni a helyes útra és végigmenni rajta. Így hát olyanoknak kínálunk tréningeket, akikben már megfogalmazódott a tenni akarás, de egyedül kevésnek érzik magukat. A segítségünkkel olyan tudást szereznek, és olyan használati tárgyakat tanulnak meg előállítani, amelyek segítik őket abban, hogy a hétköznapi életben is érvényesítsék a fenntarthatóság elvét.

Milyen alapanyaggal dolgoztok?

Az első fontos dolog, hogy mindig a közvetlen környezetünkből szerezzük be a hulladékot. Most például Nógrád megyében, Alsótoldon lesz egy hosszabb tréning, és mi nem fogunk oda Budapestről szemetet szállítani, hanem a környék adta lehetőségeket használjuk ki.

A másik fontos elvünk, hogy kizárólag a háztartásokban megtalálható alapanyagokból dolgozunk, tehát nem használunk fel ipari hulladékot sem. Pont azért, mert úgy gondolom és tapasztalom, hogy az emberek sokkal jobban tudnak kapcsolódni a fenntarthatósághoz, ha ehhez saját környezetükből veszik az alapanyagot. Legyen ez PET palack, Tetra Pak vagy használt vászon.

Miket készítetek egy ilyen képzésen?

Ebben is különbözünk kicsit más kezdeményezésektől. Nem trash art művészeti alkotásokat készítünk, hanem valódi használati tárgyakat, amelyeket a foglalkozás után haza tudsz vinni és használhatsz. Olyan egyszerű dolgokra kell gondolni, amelyek talán banálisak, de magadtól, ha egyedül vagy, nem fogsz leülni megcsinálni őket. A közösségben azonban megcsinálod, aztán nemcsak az eszközt, hanem a tudást is hazaviszed. Később magad is készíthetsz otthon további eszközöket, a tudásod pedig másoknak is átadhatod.

A most induló egyhetes alsótoldi képzésen helyi használt szövetből fogunk vászontáskákat készíteni. A résztvevők elsajátítják a varrást, az ollókezelést, a szitanyomást és egy remek vászontáskával is gazdagabbak lesznek.

ReCreativity szitanyomás
A táborozók vászontáskákat díszítenek szitanyomással.

Milyen képzéseitek vannak, és ezek kiknek szólnak?

Korosztály tekintetében és társadalmilag is nagyon széles kört szólítunk meg. A programjainkon részt vehet bárki a kisiskolásoktól kezdve egészen az aggastyán korúakig, azt mondhatni, hogy tényleg életünk végéig tanulhatunk.

Vannak nemzetközi kurzusaink is. A most induló egyhetes tábor Erasmus+ projekt keretében valósul meg. Ebben olyan fiatalok vehetnek részt, akik a támogatás nélkül nem engedhetnék meg maguknak, hogy több napig külföldön nyaraljanak, és képezzék magukat. Ezenkívül van cégeknek ajánlott programunk, és egynapos workshopokat is szervezünk.

Hány résztvevőtök van egy évben?

Egy évben én átlagosan 6–7 képzést tartok, egy ilyen képzésen 20–30 fő vesz részt nemzetközi szinten. Ehhez jönnek a workshopok és a céges megrendelések. Nem egyedül vagyok ezekre, a projektekbe bevonom a kollégáimat is. Éves szinten összesen 300–400 ember fordul meg a programjainkon.

Hol zajlanak a táborok és más rendezvények?

A cégünk Budapest-központú, de csak a rövid workshopjainkat rendezzük a fővárosban. Tudatosan törekszünk arra, hogy kevésbé frekventált helyen tartsuk a programokat. Így jutottam el Nógrád megyébe, Alsótoldra. Mivel társadalmi vállalkozás vagyunk, olyan helyet kerestem, ahol valamilyen társadalmi ügyet szolgálhatunk. Alsótoldon egy olyan régi iskolát választottunk szállásnak és az oktatás helyszínének, melyet egy másik társadalmi vállalkozás üzemeltet, amely bevételeinek egy részét SNI-s gyerekeket nevelő családok nyaraltatására fordítja.

Nagyon büszke vagyok arra, hogy részben a szeméttel való munkánk révén, részben lobbitevékenységemnek köszönhetően 2018-ban – Magyarországon ugyan utolsóként – itt is elérhetővé tették a szelektív szemétgyűjtést. Igyekszünk az egész régiót bevonni, minél több helyszínre eljutni. Volt, hogy helyi iskolában szerveztünk ingyenes foglalkozást, de már a balassagyarmati fegyházban is tartottunk gyakorlatot.

Recreativity csoport

Mesélnél az alternatív tanítási módszeretekről?

Én végzettségemet tekintve felnőttoktató és ifjúságsegítő vagyok. A módszerünknek hivatalosan „nem formális oktatás” a neve, az élménypedagógia eszközeivel dolgozunk.

Míg a formális oktatás keretében valaki leadja az anyagot, majd visszakérdezi, addig nálunk a tanulók maguk mennek végig az oktatás folyamatán, és utána prezentálják a tanultakat. Legyen szó élményről vagy tárgyról, a módszer ugyanaz. A legjobb benne az, hogy az élménye mindenkinek különböző, melyet aztán meg tud osztani a csapattársával, ennek hatására egy erősebb kapocs is kialakulhat.

Milyen változáson mentek át régi „diákjaitok”?

Ez nagyon változó! Úgy gondolom, hozzánk eleve olyanok jelentkeznek, akik már nyitottak a fenntarthatóságra, de még nem ismerik az eszközöket, a lépéseket. Ezek megismerésében segítünk nekik. Vannak fix szabályaink. Az egyik ilyen, hogy a táborban csak vegetáriánus ételeket szolgálunk fel. Úgy vélem, hogy a fogyasztásunk, az ételeink kiválasztása már nagyban befolyásolja tudatos döntéseinket. Voltak olyan „diákjaink”, akik ez után az egy hét után végleg vegetáriánusok lettek. De olyan is akadt, aki fast fashion cégnél végzett munkáját otthagyta, mert úgy gondolta, nem fér össze azzal, ahogyan az életét élni akarja. Én már akkor boldog vagyok, ha a résztvevők 1%-a változtat valamit a mindennapjain, de a fő cél, hogy a nálunk szerzett tudást a későbbiekben másoknak is átadják.

Fotók: ReCreativity, Földi Barbara

Ha tetszik a ReCreativity története, szavazz, hogy a hónap közönségdíjasa lehessen!

Green Brother Accelerator
Green Brother Accelerator

Zöld testvériség segíti a fenntarthatóságot célzó innovációkat

A környezetbarát fejlesztésekkel rajthoz álló vállalkozásoknak különösen sok akadályt kell leküzdeniük, hogy célba érjenek, vagyis hogy ötletükből profitábilis terméket, szolgáltatást hozzanak létre. Ebben segíti őket a frissen megalakult Green Brother Accelerator üzletfejlesztő és oktatóközpont. Dervalics Ákossal, a központ és az SC Energia vezetőjével beszélgettünk.

Mi adta az ötletet a Green Brother létrehozásához? Miért éreztétek úgy, hogy a zöld vállalatoknak dedikált accelerator programra van szükségük?

Ezen a területen komoly kihívást jelent a startupok, de még akár a több éve működő innovatív vállalkozások számára is a finanszírozhatóság. Míg a fosszilis energiahordozókra épülő szegmensben már évtizedek óta bevált, kiszámítható folyamatok léteznek a beruházásra, a fenntarthatósággal kapcsolatos fejlesztéseket a bankok még mindig túl kockázatosnak látják, ezért általában nehéz hitelhez jutni. Így rögösebb az út a tényleges indulásig, problémásabb az előre tervezés. Ezenkívül azt tapasztaljuk, hogy ugyan már több jelentős szervezet létezik, amely segíti a környezetbarát startupok nemzetközi üzleti fejlődését – mint például partnereink, az EIT InnoEnergy és az EIT Urban Mobility –, ám sokan nem képesek önerőből elérni azt a szervezeti, piacismereti szintet, amely szükséges ahhoz, hogy ezeknek a szervezeteknek a támogatását élvezhessék. A mi legfőbb küldetésünk tulajdonképpen az, hogy felkészítsük az induló cégeket a nemzetközi piacokra és a külföldi befektetések elnyerésére.

A fenntarthatóságon belül elsősorban milyen célterületekre fókuszáltok?

Az akkumulátoriparra, a hidrogéniparra, a városi közlekedésre, az energiahatékonyságra és a körforgásos gazdaságra. Fontos hangsúlyozni, hogy nem kizárólag új termékeket, szolgáltatásokat kínáló vállalatok jelentkezhetnek hozzánk, hanem minden olyan rész-technológia iránt is érdeklődünk, amely kapcsolódik ezekhez az iparági célterületekhez, és képes üzleti hasznot hozni a jövőben.

Teljes ökoszisztémát biztosítanak a startupok számára.

Hogyan működik a Green Brother Accelerator? Mit várhatnak azok a startupok, amelyek bekerülnek a programba?

A mi felfogásunk szerint egy teljes ökoszisztémát kapnak, amit lépésről lépésre nyitunk ki számukra. Az első szint egy online oktatási platform, ahol a résztvevők díjmentes, digitális és angol nyelvű kurzusokon vehetnek részt olyan témákban, mint a szervezetfejlesztés, a nemzetközi piacismeret, a prezentációs és pitching technikák, az üzleti jog vagy éppen a forrásteremtés. Az elméleti oktatás és a feladatok megoldása után a résztvevőknek már létre kell tudniuk hozni a nulladik verziójú üzleti modelljüket, amelyet mi áttekintünk, és ez alapján megkezdődik a konzultációs folyamat. A harmadik fázisban már valódi értékajánlatokat tudnak bemutatni részben piaci szereplőknek, részben stratégiai partnereknek. Mindennek köszönhetően csökkenteni tudják a piacra lépés kockázatát.

Mi kell ahhoz, hogy egy fenntarthatósággal foglalkozó cég sikeres lehessen?

Nagyjából azok a kritériumok igazak rájuk is, mint minden más vállalkozásra és startupra. Először is kell egy diverz csapat olyan alapítótagokból, kulcsemberekből, akiknek megfelelő technológiai, valamint értékesítéssel és menedzsmenttel kapcsolatos képességeik vannak. Fontos, hogy képesek legyenek egy terméket vagy szolgáltatást nagyobb tömegekhez eljuttatni, szervezeti folyamatokat alkotni és menedzselni, ezenkívül a piaci szereplőkkel kommunikálni, az igényekhez adaptálódni.

Diverz csapat segíti a piacra lépést.

Mennyiben számít egyedülállónak a Green Brother innovációs központ Magyarországon, esetleg Európában?

Kifejezetten fenntarthatósággal kapcsolatban nem tudok másik hasonló profilú hazai szervezetről. Az is különlegessé teszi a tevékenységünket, hogy komplex módon, megtervezett folyamat mentén segítjük a startupokat. Európában természetesen már működnek szervezetek ilyen céllal. Ugyanakkor abban a tekintetben az élen járók sorába tartozunk, hogy a Green Brother elindulásakor mögénk állt az Európai Unió által támogatott InNow program. Ennek köszönhetően Lengyelországban, Horvátországban, Szlovéniában és Szlovákiában is elérhető a szolgáltatásunk.

Május 31-én zárult le a jelentkezés első köre. Mik az eddigi tapasztalatok?

Több mint 40 vállalkozás, köztük több startup jelentkezett, ami nagyon szép szám, hiszen a célcsoportunk eléggé fókuszált nemcsak a fenntarthatóság tekintetében, hanem azért is, mert a programba alapvetően a nemzetközi piacra orientálódó vállalkozásokat vártuk. A jelentkezők többsége abban a fázisban van, ahol még szükség van az elméleti alapok fejlesztésére, amire tökéletes eszköz az online oktatásunk. Azokkal pedig, akik ennél előrébb járnak, közvetlenül vesszük fel a kapcsolatot, és elkezdjük a konzultációt.

Szakmai tevékenységedben már régóta fontos a környezetvédelem. A magánéletedben hogyan jelenik meg a fenntarthatóság?

Sokan abban a tévhitben élnek, hogy környezettudatosan élni drága mulatság, de ez nem feltétlenül igaz. Persze vannak olyan technológiák, amelyek költségesek, ám viselkedésünkkel is sokat tehetünk a zöldebb jövőért, ami pedig nem kerül semmibe. A hétköznapokban szerintem sokat számítanak az olyan apróságnak tűnő mozzanatok, minthogy nem használunk feleslegesen világítást, vagy a nyári kánikulában éjszaka szellőztetünk, kevesebbet járatjuk a klímát. És hogy egy friss példát is említsek arra, hogy milyen az, amikor a magánélet összefonódik az üzlettel: a napokban volt egy meetingem, éppen egy startup befektetést írtunk alá, ahová mind a hat résztvevő biciklivel érkezett. Zseniális volt!

Milyen terveitek vannak a közeljövőre nézve?

Egyrészt haladunk tovább a megkezdett úton, igyekszünk az első körben jelentkezett vállalatokat minél nagyobb mértékben felkarolni. Másrészt a háttérben azon is dolgozunk, hogy újabb stratégiai együttműködéseket hozzunk létre, esetleg régieket újítsunk meg, hogy ne csak üzleti, nagyvállalati segítséget nyújthassunk, hanem jogi és szellemi tulajdonnal kapcsolatos tanácsadással is támogathassuk a cégeket.

Katica Tanya öko élményközpont
Katica Tanya

Ahol élmény a környezettudatosság

A katicabogarat fekete pöttyök díszítik, a Katica Tanya azonban piros pontot érdemel a klímavédelemben betöltött szerepére, a Somogy megyei Patcán található élményközpont ugyanis szó szerint játszva nevel arra, hogyan törődjünk a bolygónkkal. Handó Jánossal, a tanya alapítójával beszélgettünk az ökoturisztikai hely különlegességeiről.

Mi adta az inspirációt a Katica Tanya létrehozásához? 

Közel 30 éve, amikor Angliában tanultam, az országot felfedezve láttam egy úgynevezett bemutató gazdaságot. Ez egy működő gazdaságból átalakított turistabarát hely volt háziállatokkal és játékokkal. Nem értettem, hogy miért fizetnek az angol családok fejenként 6 fontot azért, hogy tehenet vagy birkát lássanak, hiszen akkoriban a szülőhelyemen, Patcán még 30 tehén ment ki a legelőre nap mint nap. De ez a helyzet bő 10 év alatt gyökeresen megváltozott. A falvakból eltűntek a háziállatok, az így keletkezett űrt igyekeztünk mi betölteni. Nagyon gyorsan kiderült, hogy igény van a szolgáltatásainkra, ám ezeket bővítenünk kell, mert az állatok nem kötik le a gyermekek figyelmét 1–2 óránál tovább, azaz szükség van sok-sok játékra. Évről évre, tégláról téglára haladva fejlődtünk, ahogy a lehetőségeink adták.

Katica Tanya megújuló energia
Ahol csak lehet, napelemek biztosítják az energiát.

Milyen programlehetőségeket kínáltok?

Mára 13 hektáron 4000 négyzetméternyi építmény, 150 állat, 200 vendégágy és 100-nál is több játszva tanító élményelem várja a látogatókat. Mind az 52 hétvégére külön tematikus programot állítottunk össze, így mindig tudunk újat mutatni. Örömmel fogadunk óvodás és iskolás csoportokat is, nekik ajánlunk előre rendelhető programokat. Több mint 50 fajta foglalkozás közül lehet választani a gazdálkodás, a kézművesség, a hagyományőrzés és a természetismeret témakörében.

A családi programok mellett mára az ökotudatosság és a környezetvédelem is küldetése lett a Katica Tanyának. Mikor és miért kezdtetek erre komolyabb hangsúlyt fektetni?

2005-ben megalakítottuk a Dél-Dunántúl ökoturisztikai szolgáltatóit összefogó Gyeregyalog.hu egyesületet, amely engem választott elnökének. Ekkor kezdtem komolyabban foglalkozni a fenntarthatóság fogalmával, illetve gyakorlati megvalósíthatóságával. Kapcsolatba léptem az ENSZ illetékes szervezeteivel, és adatokat kértem tőlük. A kapott információk tükrében egyértelművé vált számomra, hogy az emberiség jelenlegi magatartásával a vesztébe rohan. 1970 óta több kárt okozunk a Földünknek, mint amennyit bolygónk kezelni képes. Jelenleg másfél földgolyónyi erőforrást használunk, és óriási szerencsénk, hogy a bolygónak vannak még tartalékai, ám ezek napról napra apadnak. Nem holnap vagy holnapután fognak elfogyni, de az unokáink már szenvedni fognak, ha mi, most élő emberek nem változtatunk a szokásainkon.

Azon kezdtük törni a fejünket, hogyan tudunk úgy működni, hogy az általunk nyújtott szolgálatatások minősége ne csorbuljon, ám a környezetünknek se okozzunk kezelhetetlen kárt. Újradefiniáltuk fejlesztési alapelveinket, és azóta minden döntésünkben 3 egymással egyenrangú szempont vezérel, azaz csakis mindhárom teljesülése esetén valósítunk meg egy tervezett projektet. Egyrészt a beruházásnak pénzügyi tekintetben legalább önfenntartónak kell lennie, másrészt nem károsíthatja maradandóan a környezetet, harmadrészt nem fogyaszthat energiát, vagy ha mégis, akkor ehhez nekünk kell tudnunk előállítani a szükséges mennyiséget. Az a célunk, hogy aki ellátogat hozzánk, ezzel kisebb ökológiai lábnyomot hagyjon, mintha máshová ment volna, vagy otthon maradt volna.

Milyen erőfeszítéseket tesztek ennek érdekében, vagyis hogyan jelenik meg a fenntarthatóság az élményközpont működésében?

Mondhatni, az egész Katica Tanya működését átszövi az ökoszemlélet az alapanyagok beszerzésétől az energia- és vízhasználaton át a marketingig. Hozzánk mindent hozni kell, hiszen a legközelebbi város 13 kilométerre van, ezért minimalizáltuk a beszállítók és a fuvarok számát is. Az áram- és hőigényünket teljesen magunk biztosítjuk megújuló forrásból. Mi is használunk fosszilis energiát, ám a szén-dioxid-kibocsátás ellensúlyozására fásítunk, gázt pedig egyáltalán nem fogyasztunk.

Jelentős előrelépés volt az is, hogy a falakban nem 1, hanem 3 vízkört építettünk ki. Az egyikben ívóvíz van, azaz a kezelt hálózati víz, amelyet főzésre használunk, és néhány dedikált csapból folyik. A másodikban esővíz, amelyet egy föld alatti, 20 köbméteres tartályban gyűjtünk, és öntözésre, terület- és járműmosásra, valamint építkezésekhez használunk. Illetve saját fúrt kutunk vize is rendelkezésre áll, amelyet a vécék öblítésére, kézmosóinkban, fürdéshez, mosáshoz és állataink itatására használunk. Ennek eredményeként a felhasznált kezelt víz mennyiségét 70%-kal csökkentettük.

Magától értetődő, hogy mosáskor, takarításkor természetes, ha lehet, biológiailag lebomló szereket alkalmazunk. A konyhában szükséges egyszer használatos csomagolóanyagok (dobozok, poharak, szívószálak, kávékeverők stb.) mind lebomló anyagból készülnek. Ha nálunk dobják ki őket, akkor hőenergiát gyártunk belőlük, ha nem, akkor sem szennyezik a természetet.

Katica Tanya ökológiai lábnyom
Cél az ökológiai lábnyom csökkentése.

Az output oldalán is mindent megteszünk a környezetvédelem érdekében. A keletkező szennyvizet teljes mértékben a helyi gyökérmezős kezelőnkbe vagy a többi kisebb ökológiai szennyvízkezelőnk valamelyikébe juttatjuk. A hulladékot szelektíven gyűjtjük a több mint 50 kukánkban, és garantáljuk, hogy olyan cég viszi el ezeket, amely valóban újra is hasznosítja tartalmukat. A szerves hulladékot mi komposztáljuk, a papírból pedig hőenergiát nyerünk. Emellett ha a látogatóink hoznak rossz elemet, villanyégőt vagy mobiltelefont, ezekért jutalompontokat adunk, amelyeket beválthatnak fizetős szolgáltatásokra.

Marketingstratégiánkban az éttermünkben és a szuvenírboltunkban nincs helye a „vegyél 3-at 2 áráért, amúgy 1 is elég lenne, így 1-et garantáltan kidobsz” elvnek. Hisszük, hogy mindenki el tudja dönteni, mennyire van szüksége, és annyit fog vásárolni. Itt említem a „Fizess hulladékkal” programunkat is, amelynek keretében minden látogatónknak lehetősége van belépője 10%-át hulladékkal – műanyag palackkal, alumíniumdobozzal vagy papírhulladékkal – fizetni. Ezzel a kezdeményezéssel azt szeretnénk tudatosítani, hogy a hulladék is érték.

Nem utolsó sorban természetesen programjainkban is nagy hangsúlyt kap az ökotudatosság. Benzines helyett például elektromos gokartokat lehet nálunk vezetni, amelyek működéséhez napelemek biztosítják az energiát. Illetve kiemelném még a megújuló energiákat bemutató vagy a tudatos vásárlást népszerűsítő „hulladékból értéket” foglalkozásainkat is.

Mennyiben egyedülálló a tevékenységetek Magyarországon, esetleg Európában? 

Itthon a mi szabadidőparkunknak van a legszélesebb szolgáltatásportfóliója, ráadásul az év 310 napján nyitva vagyunk, tehát szinte egész évben. Európában természetesen vannak hasonló helyek, ám környezettudatos megoldásaink közül jónéhány ezen a szinten is unikális. Ilyen például a 100%-ban megújuló forrásból biztosított energiaellátás vagy a „Fizess hulladékkal“ koncepciónk. Az a termék, amelyet mi árulunk, az élmény. Abban hiszünk, hogy az élménynek 3 eleme van: aktivitás, ellátás és szállás. Azaz legyen mit enni, legyen hol aludni, de a legfontosabb, hogy mindezt élményekkel lehessen fűszerezni az egész család számára. Nálunk a család van a középpontban, azaz minden fejlesztésünk kidolgozásakor szem előtt tartjuk az egész család igényeit. Ahogy mi mondjuk: „Aki már vagy még tud járni, az nálunk garantáltan talál kedvére való elfoglaltságot!”

Katica Tanya gyermek programok
A gyerekek megismerhetik a háztáji állatokat.

Hogyan vészeltétek át a pandémia miatti bezárást, illetve miként készült a Katica Tanya az újranyitásra?

Nagyon nehéz időszakon vagyunk túl. A legrosszabb a bizonytalanság érzése volt, mivel nem láttuk a fényt az alagút végén, és azt sem tudtuk, mikor fog felvillanni.

De nem vártunk tétlenül, kihasználtuk az időt nagyobb karbantartásokra. Megújítottuk a kültéri csúszdánkat, a játszótereinket, a röplabdapályánkat, az éttermünket, a tóparti stégünket, illetve az ott található büfénket is kibővítettük. Ezenkívül felépült egy 600 négyzetméteres rendezvénypajta, ahol immár kényelmesebben meg tudjuk rendezni a nagyobb iskolás csoportok látogatását, a céges rendezvényeket és a családi napokat.

Vizes játszótér a Katica Tanyán.

A visszajelzések alapján mennyire vannak hatással a vendégek hétköznapi életére a nálatok tanultak, tapasztaltak? Elindítja őket a környezettudatosabb élet felé?

Leginkább a gyermekeken látom, hogy elgondolkoznak és „veszik a lapot”. De talán ezt a hatást mutatja az is, hogy sokan érkeznek hulladékkal, használt elemekkel. Hisszük, hogy amit sokszor mondunk el, az beépül a tudatba.

Milyen fejlesztéseket terveztek a közeljövőben?

Már megvan az építési engedélyünk egy zérókarbonos apartmanházra. Ez egy passzívház jellegű épület lesz, amely kihasználja a rendelkezésre álló technológiai megoldásokat, hogy ténylegesen fillérekből lehessen üzemeltetni káros környezeti hatások nélkül. Emellett az élményközpont hőenergia-ellátását szeretnénk gyökeresen átalakítani, hogy lényegesen kevesebb fát és egyéb szerves anyagot használjunk a kazánházainkban.

(Fotók: Katica Tanya)

FabLab Budapest

A modern gyártástechnológiák és a tudásmegosztás szerelemgyereke: FabLab, a szellemi műhely

Innovációs műhely, ahol a legmodernebb gyártástechnológiai eszközök inspiráló közösségeket is kovácsolnak – ez a FabLab Budapest. Pap Dávid ügyvezetővel beszélgettünk.

Milyen filozófia alapján működik cég? 

A FabLabok története 2001-re nyúlik vissza, amikor az MIT egy frissen induló program keretében életre hívott egy projektet, amelynek célja digitális gyártástechnológiákra alkalmas, de olcsón, bárhol kialakítható laborok létrehozása volt. Mára a nemzetközi FabLab hálózat közel 1800 műhelyt foglal magába, mi egyébként a 41. voltunk. Mi egy kísérletező műhely vagyunk, ahol a technológia nemcsak a mérnökök és designerek, hanem a művészek és tanulni vágyók számára is elérhető. Csökkenteni szeretnénk a termékek ökológiai lábnyomát azáltal, hogy demokratizáljuk a minőségi designhoz való hozzáférést.

Mennyiben egyedülálló a tevékenységetek Magyarországon, esetleg Európában?

Innovációs műhelyként a digitális gyártástechnológia korában változtatunk a termékgyártás folyamatának hagyományos rendszerén, csökkentve annak ökológiai lábnyomát. A FabLabok egy diffúz hálózatot alkotnak: nem arról van szó, hogy minden műhely állandó kapcsolatban van egymással, de mi nemzetközi szinten is aktívak vagyunk. Közösen globális fenntarthatósági design projekteken dolgozunk olyan partnerekkel együtt, mint az IKEA által alapított SPACE10 vagy a barcelonai IAAC. Ezeknek az együttműködések az a tudásmegosztás az alapja, amely végső soron a FabLab mozgalom alapjául is szolgál. 

Milyen forradalmian új megoldást alkalmaztok, ha van ilyen?

A Fabrication City koncepciója azt vizsgálja, hogyan tud a 21. századtól a város, mint egység, fogyasztást tekintve – és itt gondolok a tárgyakra, hulladékkezelésre, mezőgazdaságra – egyre inkább önfenntartóvá válni. Tulajdonképpen a közgazdaságtanban ismert körforgásos modell városléptékű adaptációja.  A kezdeményezéshez pedig csatlakozott már többek között Amsterdam, Barcelona, Detroit, és mi is próbáljuk a városvezetést meggyőzni, hogy érdemes lenne belépni. A modern gyártási technológiákkal lehetőség nyílik arra, hogy helyben, helyi erőforrásokat, helyi alapanyagokat felhasználva lehessen a fogyasztási szükségleteket kielégetni. A Fab Citynek az egyik alprojektje a Distributed Design, amit a barcelonai IAAC vezet. Ez egy olyan új megközelítés, amely a késztermékek helyett gyártási adatokat tesz globálisan hozzáférhetővé. Újragondolja, hogy a termékek hogyan és milyen alapanyagból készüljenek el, hangsúlyt fektetve a felhasználó és a termék közötti kapcsolatra.  Az alapgondolata, hogy elég, ha a gyártási adat vándorol a világban, mert abból aztán magát a terméket már helyben is elő lehet állítani. Ez jó a tervezőnek, aki egyébként nem biztos, hogy képes lenne megtalálni a közönségét a világ másik felén, és jó a bolygónak, mert nem kell a gyártási helyről az értékesítési helyre szállítani a produktumot, ezzel pedig jelentős mértékben csökkenthető az ökológiai lábnyoma. A design tárgyak a tudásmegosztásnak és a digitális technológiának köszönhetően így bárki számára elérhetővé válnak, helyi forrásokat használva, kis- és középvállalkozásokat erősítve.

Milyen jellegű jövőbemutató tevékenységeitek vannak még?

Komoly erőforrásokat áldozunk a tehetséggondozásra. Amikor egy cég számára dolgozunk, például prototípust fejlesztünk, mindig bele van írva az ajánlatba, hogy a projektre kifizetett összeg 20%-át fiatalok tehetséggondozására fordítjuk. A ’18-as és ’19-es tehetséggondozó pályázataink nyertes tervei közül már többről kaptuk azt a visszajelzést, hogy külföldön is gyártani kezdték, ottani erőforrásokkal, ottani alapanyagokkal úgy, hogy azt egy fiatal tervező itt tervezte meg nálunk. Emellett a MOME-n tanítok egy tárgyat, Digitális gyártástechnológiák a gyakorlatban néven. Nekem az az elvem, hogy a fiataloknak adni kell egy olyan minőségű és olyan fókuszú triggert, egy olyan lehetőséget a modern gyártástechnológiákra való bepillantásra, ami később önálló gondolkodásra, önálló ötletek kidolgozására és megvalósítására ösztönzi őket.

Jellemzően kik keresnek fel benneteket a FabLabban?

Gyakran jönnek hozzánk például a MOME vagy a BME diákjai, akiknek a diplomamunkájuk megvalósításához van szükségük valamilyen modern gyártástechnológiára – most, hogy a járvány miatt az egyetemek laborjai bezártak, ezeket sokszor nem is tudják máshol elérni.

Sokszor dolgozunk együtt már végzett mérnökökkel, tervezőkkel, akik egy új ötletüket szeretnék formába önteni, vagy prototípust építeni, de igazából bárki lejöhet hozzánk, akinek van egy ötlete. Azt gondolom, hogy ma már rengeteg információ rendelkezésre áll, ha látom, hogy valaki utánajárt a dolognak, úgymond elvégezte a „házi feladatot”, és egy olyan ötletet hoz, amivel dolgozni tudunk, akkor mi nyitottak vagyunk rá. Ha ez az ötlet még nagyon kezdetleges, akkor valószínűleg mondani fogok neki néhány dolgot, aminek még érdemes lenne utánajárni, és megkérem, hogy jöjjön vissza később, ha ezeket jobban kidolgozta.

Sokféle szakember sokféle ötlettel fordul meg nálatok. Születnek az itteni találkozásokból együttműködések?

Persze, állandóan! Fontos is nekünk, hogy ez egy igazi közösség legyen, ahol mindenki látja, min dolgozik éppen a másik, inspirálni tudjuk egymást, vagy segíteni az ötleteinkkel.

Hogyan jelenik meg nálatok a fenntarthatóság?

A digitális gyártástechnológiák helyi használata egy környezettudatosabb, az energiaforrásokat okosabban felhasználó termék-előállítást tesz lehetővé, a nálunk megvalósuló projektek pedig ezt jellemzően ki is használják. A Distributed Design mellett van egy másik, kisebb projektünk, a Make Works, ami gyártáskapacitásokat térképez fel elsősorban Budapesten, de Európa számos más pontján is. Ezek a projektek mind arról szólnak, hogy megmutassuk, a helyi gyártás, a helyi alapanyagok felhasználása igenis megvalósítható, és a modern gyártástechnológiai eszközökkel a tömegtermelés és a kész áruk utaztatása a világban kiváltható.

Ha tetszett a FabLab Budapest története, szavazz, hogy a hónap közönségdíjasa lehessen!

Képek: FabLab Budapest

search icon