Április 30-a a méhek napja – Indul az igazi zsongás!

Április 30-a a méhek napja – Indul az igazi zsongás!
Április 30-a a méhek napja – Indul az igazi zsongás!

Méhek nélkül az általunk ismert világ nem létezne! Megmutatjuk, hogyan készítik a méhek a mézet, milyen páratlan tulajdonságaik vannak. Arra is találsz praktikákat a cikkben, hogy miként segítheted őket az ínséges időkben.

Ha a természethez köthető naptárat vizsgálod, két dátumot is találsz. Az egyik a méhek napja, a másik a méhek világnapja. Témájuk szinte megegyezik. Nem veszünk össze azon, hogy melyik a fontosabb, hiszen zümmögő barátaink, a termékenység motorjai ennél jóval több ünnepnapot is megérdemelnének.

A nektárt szájszervükkel szívják fel, a virágport a testükön található apró szőrök szedik fel.

A méhek napját hazánkban az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) kezdeményezésére 1994 óta április 30-án ünnepeljük. Az időpontválasztás tudatos, hiszen ez idő tájt teljesedik ki a természet, és indul be az igazi pörgés a kaptárokban. Kezdetét veszi a tavaszi zsongás.

Az Egyesült Nemzetek Szövetsége 2018-ban nevezte ki május 20-át a méhek világnapjának, ezzel egyúttal a méhészetre is felhívva a figyelmet. (Ez a dátum sem véletlen. 1734. május 20-án született az európai méhészet kiemelkedő alakja, az első osztrák méhészeti iskola egykori vezetője, a szlovén származású Anton Jansa, aki a Habsburg-udvar bécsi egyetemén a méhészkedés tudományát oktatta.)

Beporzók nélkül nincs élelmiszer!

Nem túlzás az az állítás, hogy a méhek a beporzás, így az ökológia működés motorjai. Több száz méhfajta él a Földön, de közülük csak 9 mézelő. A legelterjedtebb méhfaj a nyugati mézelő méh, mely eredetileg vadméh volt, csak az ember a szolgálatába állította. Európát, Afrikát és Amerikát is meghódította ez a faj.

A száz leggyakoribb haszonnövényünk 70 százalékát rovarok porozzák be, élükön a méhekkel. Kivételek csupán az egyszikű perjefélék családjába sorolt gabonafélék, melyek beporzását a szél végzi. Az összes emberi élelemnek 30–35%-a függ állati beporzástól, de a fajgazdagságot tekintve ez az arány sokkal magasabb.

A táblás növények, mint a repce és a lucerna alig 3 hétig virágoznak, de a méheknek egész szezonban meg kell találniuk a virágokat, így a mezőgazdasági területek számukra ökológiai sivatagok.

Zöldségek és gyümölcsök, amelyek a méhektől függenek

A méhek nélkül nem lenne málna, eper, dinnye, alma, cseresznye, meggy, barack, és sorolhatnánk tovább a gyümölcsféléket. De a zöldségek frontján is hasonló a helyzet. Nélkülük elfelejthetnénk a sárgarépát, a póréhagymát, a káposztát, a brokkolit és a karfiolt. Számos takarmánynövény is tőlük függ, ilyen a lucerna vagy a lóhere. Az olajban sütésről is lemondhatnánk, hiszen a napraforgót is ők porozzák be. Sőt ruhánk is alig lenne, mivel a pamut is rovarbeporzású növény. Ráadásul a kávézás sem lenne már reggeleink természetes velejárója.

A méhészet gazdasági szerepe

Az Európai Unió a világ második legnagyobb méztermelője és a legnagyobb importőre. Az EU-ban 650 000 méhész mintegy 18 millió méhkaptárt gondoz, illetve további kb. 10 millió kaptár található olyan gazdaságokban, melyek jövedelmük jelentős részét méhészetből nyerik. Magyarországon 20 ezer méhész és mintegy 1,2 millió méhcsalád gondoskodik a méztermelésről. Ez évente – az időjárás függvényében – 15–30 ezer tonna mézet jelent. A magyarok mézfogyasztása ennek ellenére elég alacsony, átlagosan 90 dkg évente, ezzel szemben Németországban 1,3 kg. Magyarország termeli Európa mézének a 10%-át, így fontos mézimportőrök vagyunk.

Az első, 27 évvel ezelőtti méhek napja óta sajnos sokat romlott a méhek és minden beporzó állapota. Csökken az életterük, a virágok sokszínűsége apad, a mezőgazdasági táblás növények vegyszerezése pedig rombolja a méhek immunrendszerét. Európában és világszerte tapasztalható tendencia a vadonélő hártyásszárnyúak gyérülése. A Földön élő rovarfajok 40%-ának csökken az egyedszáma, harmaduk mára veszélyeztetetté vált. Az elmúlt 25–30 évben a rovarok össztömege évente 2,5%-kal zsugorodott.

Számszerűsítsük a méhek szerepét

Az Európában élő növényfajok 84%-a függ a házi- és vadméhfajok beporzásától. Minden harmadik falat étel a napi étkezésünkben a méhek munkájának köszönhető. A méhek közvetlenül 150 milliárd eurós hasznot termelnek a globális élelmiszerpiacon, de közvetve ennek többszörösét. Hiányuk egyes területeken már kézzel fogható jelenség. Az USA mezőgazdasága évente 2 milliárd dollárt költ a beporzás támogatására.

Hogyan készül a méz?

A növények színes szirmaikkal hívogatják a beporzókat, és nektármirigyeikkel illatos, édes folyadékot, nektárt termelnek, amelynek illata messziről csalogatja a méheket, akiknek a szaglása rendkívül kifinomult. A méhek ezeket az illatos nektárcseppeket gyűjtik össze, és készítenek belőle mézet.

A növények virágaiból összegyűjtött nektár cukrot és nagyobb részben vizet tartalmaz. Ebben a formában azonban a méhek nem sokáig tudnák elraktározni, mert hamar megerjedne. A méz készítésének egyik legfontosabb része az, hogy a kaptárban található belső munkásméhek az idősebb társaik által összegyűjtött nektárból a testük által keltett hővel elpárologtatják a felesleges vizet. A híg nektárt felszívják a mézgyomrukba, és elszállítják egy másik sejthez, amelyben szétterítik. A levegővel nagy felületen érintkező nektár víztartalma a meleg kaptárban folyamatosan csökken. A páradús levegőt a méhek szárnyrezegtetésükkel keltett légárammal távolítják el a kaptárból.

A nektár és az érlelődő méz felszívása és mozgatása során a méhek garatmirigyéből olyan enzimek kerülnek az anyagba, amelyek az összetett cukrokat egyszerű cukrokká bontják le. A nektár a sűrítéssel egyidőben kémiai átalakuláson is keresztülmegy. A méhek mézhólyagja szűrést is végez: az apró szennyeződéseket, de a gombákat és a baktériumokat is eltávolítja.

méhkaptár
A méhutódok maguk is mézet fogyasztanak, de a házi méh saját fogyasztásán túl is bőven termel mézet. Számukra a megfeszített munka az élet, ezért alig 30 napig élnek és dolgoznak.

11 +1 érdekesség a méhekről:

  • 1 kg méz elkészítéséhez 1 állatnak annyit kell repülnie, hogy hatszor körbeérné a Földet. Ennyi mézhez a méheknek körülbelül 4 millió virágot kell meglátogatniuk.
  • Általában 1500–2000 virágot látogatnak meg naponta. A virágok illatát több kilométerről is megérzik.
  • A méhek akár 5–6 kilométerre is elrepülnek a kaptáruktól, tehát 1 kaptár „vadászterülete” több mint 100 négyzetkilométer is lehet.
  • A méhek képesek a kaptárt fűteni és hűteni is a szárnyuk rezegtetésével.
  • Szeretik a meleget, és télen – akármilyen hideg is van kint – a kaptár mélyén az anya körül folyamatosan 25 °C van. Szerencsére a méhviasz jól szigetel, így nem megy kárba sok energiájuk.
  • A méhanya tavasszal egy nap közel 2000 petét rak le, ez olyan teljesítmény tőle, mintha egy tyúk napi 20 tojást tojna.
  • Egy tavasszal született méh csak 30 napig él.
  • A méhek igazi mérnökök, kizárólag azonos méretű viaszsejteket építenek.
  • Egy méhcsalád évi mézfogyasztása 60–70 kg, ezenfelül kb. 40 üvegnyi mézet termelnek.
  • Repülési sebességük 25–40 km/h, attól függően, mennyire vannak leterhelve nektárral. Az állat nem az összes begyűjtött nektárt adja le a kaptárban, repülése közben fogyaszt belőle, ebből fedezi energiaigényét.
  • A méhek tánccal való kommunikációja régóta ismert. Bár nem látnak tökéletesen, a rovaroknál sokkal jobban, fel tudják ismerni az emberi arcot is. A családok képesek azonosítani és megszokni a gazdájukat, így nem tekintik betolakodónak.
  • A méhek az evolúcióban rendkívül fontos szerepet töltenek be, számtalan virágos növénynél régebb óta vannak jelen a bolygón.

Forrás: www.amc.hu

Hogyan tudunk segíteni nekik? – Rovar hotel mellé “méh svédasztal”

A hazai méhek élettere csökken. Igaz, hogy a repce, az akác és a napraforgó – a három fő mézelő növény – területe nőtt, de ezek csak háromszor 10 napig virágoznak egy évben. A maradék 5 hónapban a méhek alig-alig találnak természetes virágport és nektárt. Rendkívül fontosak a rétek és a kertek különböző időszakokban virágzó növényei.

Nyár derekán különösen jól jön a méhek számára a segítségünk. A könnyen növő, igénytelen mályvarózsa remek csemege számukra. Ültesd be vele a hátsókerted, és nyiss „méhsvédasztalt”!

A beporzók táplálkozásának szempontjából a legínségesebb időszak hazánkban a július és az augusztus, tehát az ebben az időszakban virágzó növényekkel tudunk a legtöbbet segíteni rajtuk. Alakítsunk ki kertünkben vadvirágos sávot, ahol nem fejezzük le a virágokat fűnyírással. (A tavaszelőn nyíló pitypang kiváló eleség a méhek számára, ilyenkor nem érdemes fűnyíróval megszabadulni tőlük.)

Júniusban virágzik a kerti mályvarózsa, a verbéna, a bugás lángvirág, a keskenylevelű menyecskeszem, amelyek azontúl, hogy kertünk díszei lehetnek, fontos táplálékforrásként szolgálnak a méheknek.

A zümmögők a gyümölcsfákért is hálásak. Legyünk óvatosak! Ha méhbarát módon akarjuk kezelni a kertünket, a permetezéssel vigyázzunk, mert ezek az állatok közvetlenül érintkeznek a vegyi anyagokkal a nektárcseppek révén!

search icon