Óraátállítás – Tényleg megéri? Hogyan készíthetjük fel a szervezetünket?

Március utolsó vasárnapján elkezdődik a nyári időszámítás, 2-kor 3-ra kell állítani az órád. Majdnem mindenki rühelli, mégis velünk van még mindig. Megnézzük, honnan ered, és tényleg eredményez-e mérhető megtakarítást. Hozunk pár tanácsot is, melyekkel elviselhetőbbé tehetjük.

A világ körülbelül 70 országában szokás az óraátállítás, a Föld lakosságának megközelítőleg negyedét érinti. A Föld forgástengelyének dőlése miatt az év folyamán változik a nap beesési szöge, ezért évszaktól függően változik a napfelkelte és a napnyugta időpontja. Az Egyenlítőn ez szinte nulla, de a pólusok felé haladva nő. A gyakorlatban mégis csak a 30. és az 50. szélesség között van értelme eltolni a helyi időt 1 órával.

Az óraátállítás eredete

Magát a gondolatot igen régen a városiasodás kiterjedése szülte, a gyakorlatba csak a 20. században került át. Szokás tévesen Benjamin Franklinhez is kötni, aki 1784-ben azt fejtegette, hogy ha hamarabb fekszünk, akkor a gyertyával spórolni tudunk. De ez még nem volt igazi „időmérnökség”.

A gyakorlatban elsőként 1895-ben merült fel az óraátállítás ötlete. Az első komolyabb próbálkozás Angliában volt, 1908-ban terjesztették az angol alsóház elé a törvényjavaslatot. Az átállítás motivációja az volt, hogy az emberek munka után tovább élvezhessék a napfényes pillanatokat, de ekkor még nem vezették be.

Nálunk volt az első óraátállítás

Jó, azért ez kicsit túlzás, mert pontosabban a Német Császárságban és az Osztrák-Magyar Monarchia területén alkalmazták elsőként 1916-ban. Ennek pedig tisztán gazdasági oka volt: spórolni tudtak a gázlámpák használatán és a villamos áram előállításához szükséges kőszénen. Ezt aztán gyorsan lemásolta több harcoló fél is, többek között Anglia és az USA is, de a háború után hamar visszaállították a régi rendet. Majd a második világháborúban újra alkalmazni kezdték.

Jellemzően valamilyen globális gazdasági nehézség révén vezetik be, mert spórolási eszközként szolgál. Így volt ez a 70-es évek energiaválságában is. 1980-ban az Európai Gazdasági Közösség összes tagja bevezette, és irányelveket is megfogalmaztak vele kapcsolatban. Magyarországon az 50-es évek után, immáron negyedszerre szintén 1980-ban kezdték újra átállítani az órákat. Ekkor azonban még egy hónappal rövidebb volt a nyári időszámítás. A ma is érvényes rendszert 1996-ban egységesítették.

Tényleg jelent valami megtakarítást?

Régen az óra állásához kötötték a közvilágítást. Ma már automatikusan a sötétedéshez igazodva kapcsolódnak fel a lámpák, így ez nem jelent jelentős megtakarítást.

Ezzel együtt is van számszerűsíthető következménye, bár az októberi óraállítás hatása az energiafogyasztás mérséklésére nem olyan látványos, mint a tavaszié.

A hazai villamosenergia-rendszert irányító Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) több mint 70 éve gyűjti és elemzi a fogyasztási adatokat. 10 évvel ezelőtt azt mérték, hogy a tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák terhelése, ekkor naponta 1,5–3 százalékos, 2000–4000 megawattórányi (MWh) csökkenés tapasztalható az áramfelhasználásban. Ez a mennyiség 1000 háztartásnak akár egész évre elegendő lenne. Egy frissebb, 2017-es mérés is azt mondja, hogy az egész éves átállításnak köszönhetően 120 gigawattórával (GWh) kevesebb áramot fogyasztunk, ami körülbelül 6 milliárd forint megtakarítást jelent. Mielőtt zsebre vágjuk a pénzt, és futunk a vekkerhez átállítani, fontos látni a teljes képet: ugyanebben az évben, a teljes hazai fogyasztás 37.230 GWh volt. Ebből kiszámolható, hogy a megtakarítás a fogyasztásunknak csupán 0,32%-a.

Milyen hatása van a szervezetünkre?

A belső óránk szabályoz bizonyos biológiai funkciókat, melyek napszakos változást mutatnak. A nap folyamán változnak például a vérnyomásértékek, a pulzusszám, a testhőmérséklet és a glükokortikoid hormonok szintje. Tavasszal egy órával lerövidül az alvási rutinunk, amire a szervezet egyik napról a másikra nem képes reagálni. Ébredéskor az alvásért felelős hormon, a melatonin szintje még magas, a glükokortikoid szintje pedig alacsony. A vércukorszint még az alvási időnek megfelelő. Vagyis hiányzik az elmaradt egy órányi alvás. Fáradtak, dekoncentráltak, levertek vagyunk. Ezzel szemben este túl éberek és fittek.

A belső óránknak pár nap alatt át kell állnia. Ha 14 napnál tovább tart a fáradság, érdemes másra gyanakodni. Ilyenkor esedékes a tavaszi fáradtság is, és bizony vitaminraktárunk téli kimerülése is okozhat fáradékonyságot.

Az óraátállítás egészségügyi hatása hasonló egy jetlaghez. Amíg a belső és a külső óra nem kerül összhangba, a következő tünetek léphetnek fel:

• alvászavarok,
• fáradtság,
• depresszív hangulat,
• a koncentrálóképesség csökkenése,
• ingerültség,
• étvágytalanság,
• emésztési problémák.

Kapcsolódó bejegyzések

Vitaminbombákkal a téli depresszió és a tavaszi fáradtság ellen

Mi az oka a téli depressziónak? Hogyan lehet csökkenteni a tavaszi fáradtságot? Ezeknek jártunk utána, valamint remek téli vitaminbomba-ajánlatokkal jövünk kimerült készleteink feltöltésére.

Tippek, hogy ne viseljen meg az átállás

Egy németországi statisztika szerint a tavaszi átálláskor többen fordulnak orvoshoz, és olykor szükség van altatóra, antidepresszánsra is. Ráadásul a magyarok amúgy sem alszanak jól, 10-ből 6 ember – állítása szerint – kevesebbet alszik az ajánlottnál. Tehát nem árt felkészülni a tortúrára.

Elég evidens javaslat, hogy próbáljuk meg szakaszosan, pár nap alatt részletekben előreállítani az ébresztőnket. Igazság szerint kétlem, hogy sokan élnének ezzel a módszerrel. Inkább fogadd el, hogy pár napig fáradtabb leszel, és próbáld meg legalább ebben az időszakban minél pihentetőbbé varázsolni az alvásod!

• Ezekben a napokban mellőzzük a kései edzéseket!
• Az alváshormon termeléséhez fontos a teljes sötétség, így minden lámpát, különösen a villódzó fényeket iktassuk ki!
• A tévét, a laptopot, de még a telefonunkat is tegyük le a lefekvést megelőző legalább 15 percben, mert a képernyőkből áradó kékes fény megzavarja az alvási folyamatot, aktívan tartja az agyat, és stresszhatást eredményez.
• Egy kicsit vegyük vissza a fűtést, hiszen a pihentető mély alvás fázisa a nappali komfortérzetünknél minimálisan alacsonyabb hőfokon lesz kellő hosszúságú.
• A koplalást kerüljük, de a nehéz ételekkel teletömött gyomor sem a kellemes alvás záloga.
• Kerüljük a koffeint! Jó tudni, hogy a kávén kívül a fekete teában és a csokoládéban is van koffein. Sőt sok fájdalomcsillapítóban is fontos hatóanyag, mivel értágító hatású. Olvassuk el tehát az összetevők listáját, mert előfordulhat, hogy pont a kialvatlanság miatt fáj a fejünk, amit koffeines tablettával akarunk orvosolni.
• Lefekvés előtt olvassunk! Szintén evidens, de rendkívül hasznos tanács. Az olvasás éppen az ellenkezőjét váltja ki annak, amit a képernyő villogása. Megnyugtatja és elálmosítja az agyat.
• Végső esetben gyógynövényeket és gyógyteákat hívhatunk segítségül. A leggyengébb alvásjavító a citromfű, a levendulának pedig már az illata is nyugtató, szintén lehet teába is tenni. Számtalan nyugtató készítmény alapja a macskagyökér, mely stresszoldó és idegnyugtató hatású. Az orbáncfű is kiváló természetes altató, és hatékonyan enyhíti az enyhe depressziós tüneteket.

Mikor törlik el az óraátállítást?

A mi évszázadunkban a gazdasági hasznot felülírja a társadalmi elégedetlenség, ezért az elmúlt 10 évben több ország is eltörölte, például Törökország, Brazília és Oroszország. Érdekesség, hogy az oroszok először a nyári időt tették állandóvá, majd három évvel később, 2014-ben a rossz tapasztalatok miatt inkább átálltak a télire.

Magyarországon a lakosság 90%-a eltörölné a folyamatos állítgatást, és ezzel kapcsolatban az EU-ban is konszenzus van. Engedve a nyomásnak az Európai Parlament 2019-ben döntött az óraátállítás eltörléséről. A tagállamoknak két évet adott a megegyezésre arról, hogy a téli vagy a nyári időszámítást teszik-e véglegessé. Sajnos a két év lejárt, de döntés nem született. Ebben a koronavírus-járvány és a mostani háborús helyzet is nehezítő tényező. Az országoknak hiába saját hatáskörben kell választaniuk a téli és a nyári időszámítás között, a gyakorlatban közös uniós döntésre van szükség. Sajnos a téma legkorábban 2024-ben kerül újra terítékre, így addig marad az évi kettő állítgatás. Mind a döntéshozók, mind a magyar emberek a nyári időszámítást preferálják. Valószínűleg ez lesz a befutó, csak győzzük kivárni!