Te még mindig palackozott vizet iszol? Használd a közkutakat, mutatjuk, hol találod őket!
Te még mindig palackozott vizet iszol? Használd a közkutakat, mutatjuk, hol találod őket!

A túrád vagy a városi sétád közben hideg vízre vágysz, és megfordult a fejedben, hogy palackozott vizet vegyél? Ne viccelj, magyarok vagyunk, a második nevünk artézi kút! Idézzük fel emlékeinkből a régi kék kutakat, és appok segítségével nézzük meg, merre is találjuk őket, ha megszomjaznánk!

Artézi kút, a föld kincse

Az artézi kút vízkészlete nem keverendő össze az ásott kutak talajvizével, amelyek ugyan lehetnek tiszták, de sajnos jobban ki vannak téve az ember általi szennyezésnek. A fúrt kút vize minden esetben mélyen, egy vízzáró réteg alatt elhelyezkedő, könnyebb szerkezetű víztartó rétegben felgyülemlett leszivárgott víz. Ha az alsó porózus réteget két víztartó kőzet fogja közre, ez még nagyobb nyomást, így nagyobb vízhozamot eredményez.

Természetesen nem törvényszerű, hogy pár száz méterre a talajban biztosan találunk artézi vizet. Geológiailag a medenceszerű kialakítás a legszerencsésebb. Ilyenkor a széleken felgyűrődnek az alsóbb rétegek, rajtuk keresztül a mélybe szivárog a víz. Magyarország földrajza kifejezetten kedvez az artézi vizek kialakulásának.

A víz a nagy nyomás miatt akár magától is a felszínre jöhet.
Forrás: slideplayer.hu

Az artézi kút eredete

Elvileg már az 1000-es évek előtt is léteztek természetes vagy ásott artézi források a Szaharában, a nevüket mégis a francia Artois grófságról kapták, mivel igazoltan ott volt az első ilyen kút 1126-ban. De szükséges volt a geológia tudományának fejlődése és a mélyfúrás technikájának megjelenése is ahhoz, hogy végül a 19. században elterjedjen.

Hajszálon múlott, hogy nem Pesten volt az első artézi fúrás

A 19. században gyors fejlődésnek indult a geológia tudománya. Kis híja volt annak, hogy Pestet ünnepeljék az első modern, fúrt artézi kút hazájaként. 1930-ban ugyanis a régi Orczy-háznál (a mai Astoria mellett a Károly körúton) megkíséreltek artézi kutat fúrni. 210 méterig le is értek, de sajnos eltört a fúró, és soha többé nem került a felszínre. Végül 1842-ben Grenelle-ben, Párizs mellett keltett nagy feltűnést a mélyfúrás sikere. 548 méter mélységben bukkantak vízre, mely hatalmas sugarakban tört a felszínre, és kezdetben óránként 3200 köbméter vizet adott. A grenelle-i fúrással kezdődött el tulajdonképen az artézi fúrások térnyerése.

Artézi kutak hazánkban

Ha a hazai artézi kutakról beszélünk, meg kell említeni Zsigmondy Vilmost, aki bányamérnökként elkezdte és meg is honosította az artézi kutakat. Már 1865-ben sikeres artézi kútfúrást végzett Harkányban, 38,7 méter mélységig. A következő artézi fúrást már a mai Budapest területén végezte1866 és 1868 között, a Margit-szigeti kutaknál már 118,58 méter mélységig jutott.

Említésre méltó még a városligeti artézi kút, amelynek fúrása 1869-ben kezdődött, és 1878-ban fejezték be. Ez egyike lett a világ legmélyebb artézi kútjainak: mélysége 970,4 méter. A legmélyebb artézi forrás a sperenbergi Berlin mellett található, mélysége 1273 méter.

A margitszigeti artézi forrás a századelőn.
A vize annyira bőséges, hogy a sziget északi részén található mesterséges tavat és a benne lévő vízesést a mai napig ellátja.

Különösen jól jöttek az előrelépések az Alföld lakosságának, hiszen már az 1800-as években feljegyezte a Magyar Királyi Vízügy, hogy az Alföld ásott kútjai a nagyobb településeken nem megfelelő minőségű vizet szolgáltatnak. Így a 19. század végére több száz, majd a 20. század elejére ezernél is több új artézi kút lett az országnak ezen a részén.

Úgy megszaporodott a kutak száma, hogy már a 19. század végén észlelték, hogy nem lehet korlátlanul kinyerni a vízkészletet, illetve a meddő fúrások száma is megszaporodott. Végül 1885-ben szabályozták, és a Földtani Intézet engedélyéhez kötötték az artézi kutak fúrását.

Itt találsz ingyen vízforrást

Így, hogy kiveséztük az artézi kutak működését és fontosságát, nézzük meg, hol találunk ingyenes ivókutakat, illetve más ivási lehetőségeket!

Ivócsap a tűzcsapokra

Ha városi közkutakról beszélünk, nem mehetünk el az Ivócsap Projekt mellett! 7 éve az Ivócsap csapata kifejlesztett egy tűzcsapokra szerelhető átalakítót, mellyel könnyedén ivókút lesz bármilyen tűzcsapból. Korábban is voltak, ma is vannak városi ivókutak, de karbantartásuk problémás, és sokszor nincs üzemeltető szerv, így többnyire csak új és rendezett parkokban találunk működőket. De a tűzcsaphálózat igen jó, zsúfolt városban 150 méterenként kell lennie egynek, így ezek bevonásával könnyedén növelhető a közkutak száma.

ivócsap
Forrás: Ivócsap

A több mint 70 átalakított tűzcsap többségében Budapest zsúfolt belvárosában található. Ezen a térképen tudod megkeresni őket.

Közkút alkalmazás

Ha belföldön utazol, érdemes letöltened a Közkút nevű alkalmazást, mely országos képet ad az ivóvízforrásokról. Ez nemcsak az artézi kutakat foglalja magában, hanem a többi városi ivókutat is, és még azokat az üzleteket és vendéglátóhelyeket is, melyek részt vesznek a Refill – Töltsd újra! projektben, vagyis bárki ingyen feltöltheti náluk a vizespalackját.

ivókút alkalmazás
Az applikációban látszanak a működő és a meghibásodott csapok, a tűzcsapokra szerelt ivókutak és a Refill – Töltsd újra! pontok.

Letöltési linkek:

Android: goo.gl/dMsVJU
iOS: goo.gl/UrMvmQ

Ha érdekelnek az appok, hasznos lehet a MaVíz alkalmazása, amelyben kiszámolhatod, hogy mennyi vizet kell meginnod, és az app segítségével nyomon is követheted, hogy hányszor emelted meg aznap a poharad.

Borító: delmagyar.hu/Kuklis István

search icon