Az idei év a Greendex podcastjainak az elérhetőségében nagy változásokat hozott. A legfontosabb, hogy Holnapután című rádióműsorunk 2023 januárjától országos frekvenciára váltott, és a Petőfi rádión hallgatható meg, természetesen online. A leghallgatottabb idei műsorunk mégsem egy rádiós podcast volt, hanem egy hagyományos. Alább összegyűjtöttük a legnépszerűbb 2023-as adásokat.
1. Érdemes még belevágni napelemes beruházásba?
Az energiaárak emelkedése a megújuló megoldásokra irányította rá a figyelmet. Épp ezért nem véletlen, hogy a legtöbb hallgatót a napelemes kérdések tisztázását vállaló adásunk vonzotta. A műsorban áttekintettük, milyen változásokat hozott a tavalyi év, milyen megtérüléssel számolhatunk jelenleg, és merre indulhat a piac és a szabályozói környezet a következő időszakban. Szó esett a betáplálási stopról, a szaldóelszámolásról, az energiatárolásról, sőt a hazai villamoshálózat előtt álló kihívásokról is.
Az eddig két adást megélt, Ökonomy címet viselő – a fenntarthatóság gazdasági vetületeivel foglalkozó – adásunk két műsorvezetője Major András gazdasági újságíró és Novák Zsombor, a Greendex újságírója. A műsorban dr. Vokony István villamosmérnökkel, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Szakmai és Tudományos Bizottságának elnökével beszélgettünk.
2. Vita a császárfáról: megoldás vagy probléma?
Pribéli Levente császárfákról szóló cikke nagy port kavart szakmai körökben, az írás kapcsán többen jelezték, hogy vitatják a biológus, humánökológus szerző állításait. Ennek nyomán úgy gondoltuk, hogy teret adva a többi véleménynek is, egy vita keretében próbáljuk kideríteni az igazságot vagy legalábbis párbeszédet indítani a felek között.
Hogy semmilyen kérdés ne maradjon megválaszolatlan, Pribéli mellett a hazánkban jelen lévő invazív vagy invazivitásra hajlamos fa- és cserjefajok jegyzékének összeállítója, dr. Bartha Dénes dendrológus, a Soproni Egyetem Növénytani és Természetvédelmi Intézetének igazgatója is velünk tartott. A másik oldalt Franczia Balázs, a császárfaültetvények telepítésével, illetve egy speciális változat forgalmazásával foglalkozó Paulownia Planet vezetője képviselte.
3. Több mint 10 ezer éve erodáljuk a termőföldet. Van megoldás?
Nem feltétlenül szembeötlő, de komoly változásokon megy át a mezőgazdaság. Itthon is egyre nagyobb teret nyernek a konvencionális gazdálkodási gyakorlatoktól eltérő megoldások. Ilyen például a forgatás nélküli gazdálkodás, melynek egyik legjelentősebb hazai képviselőjével, Kökény Attilával beszélgettünk. A podcast megjelenésekor igencsak aktuális volt a téma, hiszen még mindenki emlékezetében élénken élt a tragikus balesetbe torkolló tavaszi porfelhő, amiért egyértelműen a rossz talajkezelés okolható.
Az adásban tisztáztuk, mit jelent a regeneratív mezőgazdaság és a no-till, és hogy miért erodáljuk már évezredek óta a termőtalajt. Beszéltünk a talajtakaró növények fontosságáról és arról is, hogy a forgatás nélküli mezőgazdaság a termésátlagot tekintve nem marad el a nagyipari mezőgazdasági eljárások eredményeitől.
4. Tényleg az összeomlás küszöbén áll a civilizációnk?
2023-ban robbant be a köztudatba a mélyalkalmazkodás fogalma és a hozzá kapcsolódó összeomlás-kutatás. Az alapfeltevés az, hogy a klímaváltozás lassítása, a kibocsátáscsökkentés nem járható út, legalábbis nem tudunk elég gyorsan haladni rajta. Helyette az adaptációra, a változó körülményekhez való alkalmazkodásra kellene koncentrálnunk. A témáról a komplex rendszerek viselkedésével foglalkozó Stumpf-Biró Balázzsal beszélgettünk, aki a mozgalom hazai ágának prominens alakja.
Az adásban tisztáztuk, mit jelent pontosan az összeomlás, és hogyan képzelhető el. Történelmi példák segítségével körvonalazódott, hogy itt nem egyetlen eseményre, hanem nagy valószínűséggel különféle események halmazára kell gondolnunk. Szó esett Gelencsér András légkörkutatónak, a Pannon Egyetem rektorának tavaly nyári interjújáról is, mely nagy port kavart, és számos ember figyelmét irányította a témára.
5. Az ember, akinek tényleg mindene a Tisza
A koronavírus 2020-as tombolása sokak figyelmét fordította olyan, a mindennapi rohanás miatt elhalványuló dolgokra, mint a természeti értékek, vagy épp a kovászkészítés. Ljasuk Dimitry reklámszakember és természetvédő számára inkább az előbbi és a gyermekkor iránti nosztalgia volt az, ami a Tisza-tóra, az általa Jóreménység-szigetnek elnevezett helyre vonzotta. Itt a természetvédelem, a természetben megélt harmónia egy lelki utazássá magasztosult, melybe Dimitry első mozifilmje engedett bepillantást.
A Jóreménység-sziget című film rekordnézettséget ért el a hazai mozikban, és már az online platformokon is megtekinthető. A beszélgetésben a természetvédelmi kérdések mellett szót ejtettünk arról, hogyan lehetünk tudatosabb fogyasztók, miként formálhatnánk át gondolkodásmódunkat, hogy az jobban harmonizáljon a körülöttünk létező természettel, és arról is, hogy milyen tervei vannak Dimitry-nek a jövőre nézve.
Számos adásunk között helyet kapott néhány olyan hazai kezdeményezés, illetve vállalat bemutatása is, amelyek elkötelezettek a fenntarthatóság iránt. Ilyen például a Respray csapata, akik szinte újra feltalálták a dezodorok világát. Velük nemcsak nálunk, de a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón is találkozhattunk, az eseményen készült interjúnk ide kattintva olvasható.
