Egyre nagyobb teret kaphatnak a zöld kötvények, a kötvénykibocsátást tervező vállalatoknak már most érdemes elkezdeniük a felkészülést. De mit is jelent ez a gyakorlatban, és mit is értünk zöld kötvény alatt?

Az NKP-val kezdődött

Régi probléma a hazai közép- és nagyvállalati finanszírozással, hogy szinte kizárólagosan bankhitelekre és pályázati forrásokra támaszkodik. Amikor az MNB Monetáris Tanácsa 2019-ben döntött az Európai Központi Bank 2016 és 2018 között végrehajtott vállalatikötvény-vásárlási programjára nagymértékben hasonlító NKP bevezetéséről, a vállalatikötvény-piac likviditását kívánta növelni, pontosan annak érdekében, hogy a magyar vállalatok más finanszírozási formákat is igénybe vegyenek.

Kapcsolódó bejegyzések

Cégek, figyelem! – Fontos kötelezettség jön, megéri mielőbb felkészülni!

Az ESG-törvény a legtöbb vállalatot érinti. A szakértő elmondja, hogyan készülhetnek fel a cégvezetők.

A több lépcsőben 1550 milliárd forintra emelt keretösszegű program kiváló ösztönző volt, és gyakorlatilag egymaga megteremtette a hazai vállalatikötvény-piacot, melynek mérete 2018 végén, az NKP előtt, legfeljebb néhány milliárd dollár összértékű lehetett.

Bár az elmúlt szűk három évben rengeteg piaci hír keringett arról, hogy az NKP valamely célzottabb formában új életre kelhet, idén októberig kellett várni arra, hogy Matolcsy György jegybankelnök bejelentse, 2025-ben az MNB egy vállalati zöldkötvény-program elindítását tervezi.

Jóllehet a konkrétumokra a piacnak továbbra is várnia kell, az AegisLegal Ügyvédi Iroda szakértői azon az állásponton vannak, hogy a zöldkötvényt kibocsátani tervező vállalatoknak már most időszerű felkészülniük a tranzakciókra.

Itt tart most a zöldkötvény-piac

A zöldkötvény előnye az annak zöld jellegéből adódó, a kibocsátó szemszögéből kedvezőbb hozamszint, a „greenium”. Az MNB legutóbbi zöld pénzügyi jelentése szerint a hazai vállalati kötvényportfólió 24%-át a zöldállomány teszi ki, ennek jelentős része pedig a jegybank mérlegében, kisebb része a kereskedelmi bankok portfóliójában áll.

Simon Stella, az AegisLegal alapító ügyvédje, ESG tanácsadója jelenleg nem lát érdemi másodpiaci kereskedést a zöldkötvényekkel. „A kötvényt jegyző intézményi befektetők tartásra játszanak, a bankok ugyanis a zöld arányszámuk (GAR) javítása érdekében ebben érdekeltek. Emiatt a zöldkötvények árazása körül sem alakult ki éles verseny. Az elmúlt évek kibocsátásait, valamint a másodkézből származó információkat figyelembe véve jellemzően 10-20 bázispontos előnyt hozott a kuponoldalon a kibocsátóknak a zöld szerepe,” mondta el a szakértő.

A zöld iránti kereslet ugyanakkor továbbra is emelkedő pályán mozog. A keresletet fűti a jegybank 2023 végén meghirdetett „Fenntartható és felelős befektetési chartája”, amellyel a jegybank arról döntött, hogy megduplázza a zöldkötvény-portfólióját. További katalizátor a kereskedelmi bankok zöld iránti étvágya, mellyel a zöld eszközarányukat tudják javítani. Magyarországon jelenleg nincs előírt, minimális zöld arányszám, de a nemzetközi bankok hazai brancsait az anyabank ilyen típusú célkitűzései is hajtják. Mindemellett egyre több befektetési alapnál, valamint kockázati- és magántőke-alapnál kerül előtérbe a fenntarthatósági fókusz, amely az eszközállományuk zöld bővítését is megköveteli.

De mitől zöld a zöldkötvény?

Ha a nemzetközi gyakorlatot és az MNB Zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programját nézzük, zöldkötvénynek tekinthetünk minden olyan pénzügyi instrumentumot, amelynek kibocsátásából származó forrás felhasználásával olyan beruházás valósul meg, ami környezeti fenntarthatósági célt is támogat.

(Talán nem haszontalan megjegyezni, hogy a program elmúlt években történő módosításai, valamint a program megfelelőségi hátterét nyújtó nemzetközi zöldkötvény-keretrendszerek fejlesztéseinek köszönhetően a beruházási célok között megjelent az üzletrész vásárlása is, mint zöld tevékenység, abban az esetben, ha a vállalat zöld célkitűzései akvizíción keresztül érhetőek el.)

Az MNB programja a zöld források felhasználási céljától függően különbséget tesz „A” és „B” típusú ügyletek között. A két ügylettípus közötti fő különbség abból ered, hogy a jegybank több olyan beruházást is alapvetően zöldnek tekint, melyhez további dokumentációs hitelesítés vagy harmadik fél minősítése nem szükséges. Ezek összefoglalóan az „A” típusú ügyletek: ide sorolhatóak többek között a megújuló energetikai beruházások, az elektromobilitáshoz kapcsolódó ügyletek (töltőhálózat kiépítése, elektromos vagy zéró emissziójú személy-, illetve árufuvarozó autók beszerzése), illetve a fenntartható agrár- és élelmiszeripari tevékenységek.

A „B” típusú ügyleteknél ezzel szemben további dokumentációs feltételeket kell teljesíteni. A legfontosabb ilyen dokumentum az úgynevezett zöld finanszírozási keretrendszer. Ebben a vállalatnak be kell mutatnia a kötvényforrások felhasználását zöld projekt vagy projektkategóriák szerint, a projektek kiválasztási folyamatát, a kötvényforrások (zöld pénzek) nyomon követését és folyamatos kezelését, valamint az egyes zöld projektekről szóló jelentéstételi kötelezettséget. Az ilyen típusú finanszírozási keretrendszer nemzetközi standardokhoz kell, hogy igazodjon, és megfelelőségét arra jogosult külső, harmadik fél kell, hogy minősítse.

Hogy néz ki a felkészülés folyamata?

A kibocsátóknak azzal érdemes számolniuk, hogy a felkészülés megközelítőleg 3-4 hónapot vesz igénybe, – mondta el Simon Stella. Ebből jellemzően 2-2,5 hónap a keretrendszer összeállítása, míg a minősítők 5-6 hét alatt képesek a minősítési folyamat végrehajtására. Fontos megjegyezni, hogy azon zöldkötvényeknél, ahol keretrendszer szükséges, ott a kötvény kibocsátási dokumentációjának tartalmaznia kell a már minősített zöld finanszírozási keretrendszer bemutatását. „Ebből adódóan javasolt a kötvénykibocsátást előre megtervezni és zöld finanszírozási keretrendszer igénye esetében számolni annak előállítási és minősítési időigényével”, összegezte az AegisLegal szakértője.

Forrás: Portfolió
Kép: canva