Február 25. és március 29. között teljesen megújult struktúrával és programmal várja látogatóit a budapesti Vasúttörténeti Parkban a Planet Budapest, a fenntarthatóságról szóló egyedülálló élménypark. Ennek keretében a Planet Explorers interaktív kiállításon dr. Kolossa József, a HuGBC vezető szakmai tanácsadója a fenntartható építészet szakértőjeként mutatja be, milyen előnyökkel járhat, ha otthonainkat környezettudatos szempontok mentén alakítjuk ki. Kis lépésekkel elindulhatunk karbonlábnyomunk csökkentésének útján – vallja dr. Kolossa József építész, akivel a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységeiről és a Zéró Karbon 2050 Útitervről beszélgettünk.
A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (Hungary Green Building Council, HuGBC) az építésgazdaság minden területét átfogó civil szervezetként működik, melynek Ön vezető szakmai tanácsadója. Milyen fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységeket folytatnak?
Egy kicsit távolabbról indítanék, hiszen ma a fenntarthatóság témaköre igen népszerű, ezáltal sok esetben „elkoptatott” fogalom is. Viszont régebben, amikor még a környezettudatosság nem volt ennyire a fókuszban, az innovatív szemléletű, a bolygónk jövőjéért felelősen gondolkodó szakembereket már akkor is foglalkoztatta ez a téma. Magyarországon az ezredforduló környékén terjedt el a fenntarthatóság fogalma az építészetben. Akkoriban még csak egy kisebb kollektíva működött e szemlélet szerint, ezért ennek a kisebb közösségnek a tagjai jól ismerték egymást. Az alapítók, akik számos építésgazdasági szakterület képviselői voltak, létrehozták a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületet azzal a céllal, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos tudást összegyűjtsék, s ezt később megosszák másokkal is. Nagy eredménynek számított, hogy egyesületünk a World Green Building Council (WorldGBC) hálózatának magyarországi tagszervezete lett. Így nemcsak a magyar tudást osztjuk meg az építésgazdaság szereplőivel, hanem a külföldön is elismert, innovatív megoldásokat idehaza is hasznosítjuk.
Milyen fórumokon, felületeken lehet találkozni Önökkel?
170+ fős egyesületünk tagjai – amelyet cégek, vállalkozások és magánszemélyek alkotnak – előadóként állandó meghívottak más szervezetek szakmai rendezvényein, eseményein. Szakmai partnerei és előadói vagyunk az Öko-logikus konferenciasorozatnak, amely keretén belül évente 500–600 szakembert érünk el. Ezenkívül minden évben megrendezzük saját Green Future Conference elnevezésű konferenciánkat is a legaktuálisabb témákra építve, hazai és külföldi szaktekintélyek előadásaival.
Az oktatás és a szemléletformálás az egyik legfontosabb küldetésünk. Például a magunk által létrehozott „A környezettudatos építés alapjai” című 12 részes videós képzési anyagunkkal olyan tudást szeretnénk átadni az építészeknek és más építésgazdasági szakembereknek, amellyel képesek elmozdítani saját tevékenységüket a fenntartható építés irányába. Az építészeti szabályozás területén is fogalmazunk meg véleményt, dolgozunk ki javaslatokat a jogalkotók számára.
A zöldprojektek beruházásaihoz felvehető zöldhitelek minősítését, az úgynevezett EU-taxonómiát is kizárólagos jelleggel az egyesületünk szolgáltathatja Magyarországon. (Az EU-taxonómia a fenntartható gazdasági tevékenységek osztályozási rendszerét jelenti – szerk.) Példának okán, ha valaki a Nemzeti Bankból szeretne zöldhitelt felvenni, akkor a HuGBC ellenőrzi és minősíti, hogy valóban megfelel-e a zöldkritériumoknak.
Kapcsolódó bejegyzések
Klímabarát városok Európában
Egy német város, Heidelberg ösztönző rendeletekkel változtatta városi forgalmát fenntarthatóvá. Követendő példa lehet más települések számára is.
Dr. Kolossa József pályafutása során dolgozott és jelenleg is dolgozik Piliscsaba főépítészeként, vezette a Miniszterelnökség Településrendezési és Területrendezési Főosztályát, ügyvezetőként tevékenykedett a Lechner Tudásközpontban, valamint oktatott és kutatott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Lakóépülettervezési Tanszékén. A SsakoolHypers alapítója, jelenleg pedig a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének (HuGBC) vezető szakmai tanácsadója. Munkásságának fókuszában a körforgásos építés, a zéró karbon stratégiák és az intelligens, művészi igényességgel formált, életminőség-központú épületrendszerek állnak.
A Portfolio pár évvel ezelőtti statisztikája szerint a HuGBC az 5. legbefolyásosabb civil szervezet Magyarországon. Mennyiben járultak hozzá ehhez az előkelő helyhez a zöldügyek?
Jelentősen. A mindenkori vezetőink is kiemelten fontosnak tartották, hogy a fenntartható építés témakörét minél szélesebb spektrumban megmutassuk, és a tudást továbbadjuk az építésgazdasági szakemberek számára. Ezért is készült el a Zéró Karbon Útiterv 2050. Ez az útiterv része a World Green Building Council Európai Regionális Hálózatának (ERN) keretében működő “Building Life” kezdeményezésnek, amelynek élén 12 európai ország zöldépítési tanácsa áll. Köztük Horvátország, Csehország, Finnország, Spanyolország, Franciaország, Hollandia, Németország, Írország, Olaszország, Lengyelország, az Egyesült Királyság és Magyarország. Útitervünk a 2050-re kitűzött globális klímacélok eléréséhez kínál közérthető útmutatót.
Kevesebb mint negyed század alatt valóban teljesülhetnek ezek a célkitűzések?
A kérdéskörrel kapcsolatban abszolút pozitív a várakozásom. Egyik kedvenc példám is ehhez kapcsolódik. Iskolás koromban szinte megszokott jelenségnek számított utazás közben a szendvics-csomagolópapír kihajítása az ablakon. Ma már ez szerencsére alig fordul elő. Miért következett be ez a változás? A természetvédelemmel kapcsolatos szemléletformálás miatt. Ha az emberek eldöntik, hogy nem károsítják a környezetet, és nem szemetelnek, akkor a hulladékot a szemetesbe teszik. Ugyanez érvényes a zöldépítészetre is. Onnantól kezdve, hogy rendelkezésre állnak a megfelelő ismeretek, a műszaki megoldások és építőanyagok, már csak egyéni döntés kérdése, hogy átállunk-e a fenntarthatóbb építkezésre.
Másik példa, hogy a 19. és a 20. század fordulóján rendre olyan bérházak épültek, melyeket az építési költséget növelő, díszes elemek és stukkók tarkítottak. Ez is a közgondolkodáson múlt. Az akkori szemlélet szerint ezek nélkül a minimális díszítőelemek nélkül szinte lehetetlen volt eladni egy házat. De térjünk vissza a mába! Ha most úgy döntünk, hogy csökkentjük a karbonkibocsátásunkat, s ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő lehetőségek is, akkor rövidesen az ingatlanfejlesztők is ehhez alkalmazkodnak majd, s nem terveznek környezetkárosító technológiákkal megvalósítható házakat.
Miben tud segítséget nyújtani a Zéró Karbon 2050 Útiterv?
Az útiterv lépésről lépésre haladva definiálja újra az építésgazdaságot a klímabarát, zéró karbon megoldások irányába. Az egyes szereplők számára testreszabott információkat tartalmaz, hogy elősegítse a karbonlábnyom csökkentését és a fenntartható építés megvalósítását. Az anyagban 16 kulcsszereplő jelenik meg, amelyek mindegyike lényeges a zéró karbon célok eléréséhez. Ezek a szereplők részletesen bemutatásra kerülnek a dokumentumokban: ingatlanfejlesztők és építtetők, tulajdonosok és ingatlanvásárlók, önkormányzatok, üzemeltetők, kivitelezők, felhasználók, befektetők, finanszírozók, biztosítók, tanácsadók, szakértők, mérnökök, oktatási intézmények, szemléletformálók, civil szervezetek, a lakosság és a közműszolgáltatók. Ez az egyes szereplőket specifikusan megszólító gondolkodásmód különbözteti meg a magyar útitervet a nemzetközi modellektől.
Az útiterv világszinten is unikális, ami annak is köszönhető, hogy a zöldvállalásokat éves szintre bontottuk le. Például: Vállalom-e, hogy elindulok a zéró karbon útján? Egyáltalán tudom-e, hogy mennyi a projektem karbonlábnyoma? Ilyen s ezekhez hasonló kérdések mentén vezetjük a fenntarthatóságra törekvőket. Lassan másfél év telt el az útiterv kiadása óta, s bár a jelenlegi körülmények (a gazdasági helyzet, a háború, a lakhatási válság) nem a fenntartható építést helyezik a prioritások közé, azok a cégek, akik elindultak velünk az úton, pozitív visszajelzéseket adnak az eredményeikről.
Hogyan látja Ön a magyar építészet jövőjét?
Átmeneti időszakban vagyunk az építőiparban, de egyre inkább kialakulóban van egy olyan fenntarthatósággal kapcsolatos pozitív szemlélet, amelyhez a szakmai tudás és a napi gyakorlat is kezd felzárkózni. Véleményem szerint pár év, és a magyar építőipar stabilan képes lesz jó minőségű és fenntartható épületeket tervezni. Vision2050 munkacsoportommal a jövőben is ezen dolgozom, és a koncepciónkat – a szemléletformálás lehetséges eszközeit felhasználva – szeretném minél több fórumon és rendezvényen megismertetni az érdeklődőkkel. Februárban erre a Planet Budapest fenntarthatósági kiállítás és élménypark kiváló lehetőséget nyújt majd.
Kapcsolódó bejegyzések
Kalandra és valódi élményekre hív a Planet Budapest 2026
33 napig várja a látogatókat az egyedülálló fenntarthatósági élménypark.
A Planet Explorers keretein belül a látogatók egy 12 állomásra és 12 témaszigetre épülő interaktív élménytérben és kiállításon fedezhetik fel a fenntarthatóság különböző dimenzióit az élelmiszertől az energián, a hulladékon és a digitális lábnyomon át, egészen a közösségi cselekvésig. Keresd dr. Kolossa Józsefet a Planet Explorers Otthon témaszigetén, és tudj meg többet: „Hogyan lehet az otthonod kényelmes és környezettudatos egyszerre?” További információk a Planet Budapest Explorers weboldalon érhetők el.
Ezt a témát és sok más fenntarthatósággal kapcsolatos érdekességet is megtalálhatsz majd a Planet Budapest 2026 rendezvényen a Vasúttörténeti Parkban február 25. és március 29. között. Bővebb információkért látogass el a
planetbudapest.hu weboldalra!
Fotók: Kolossa József archívuma
