Fenntarthatóságból érettségiznél? Segítünk a felkészülésben! A Kék Bolygó Alapítvány YouTube-csatornáján közzétett videók körüljárják a legfontosabb témaköröket, a legutóbbi, tizenegyedik rész például a gazdasági növekedéshez kapcsolódó fenntarthatósági kihívásokat mutatja be.
Akármilyen hatalmas, bolygónk nem végtelen. Az erőforrások egyre szűkösebben állnak rendelkezésre, miközben az emberiség hihetetlen tempóban fogyaszt. Mondhatjuk azt is, hogy a saját jövőjét éli fel. Hogy mi az alternatívája a mai gazdasági rendszerünknek, és miképp lehet fenntarthatóan élni egy véges világban, arról szól az új videó.
Mi is az a fenntarthatósági érettségi? 2024 júniusában lehetett első alkalommal fenntarthatóság tantárgyból középszintű érettségit tenni Magyarországon, amelynek tartalmát a Zöld Föld oktatási–nevelési programból és tankönyvcsaládból szerzett ismeretek alkották. A fenntarthatóság projektérettségi típusú vizsga: a vizsgázó kreativitást, problémamegoldást és önálló munkavégzést igénylő több hetes folyamat során írásban készíti el feladatát, amelyet aztán szóbeli védésen mutat be a vizsgabizottságnak.
Mit tudunk meg a GDP-adatokból?
Talán a hétköznapokban is a legtöbbször előkerülő gazdasági mérőszám a GDP. Ez nem véletlen, ugyanis évtizedek óta ezzel a mutatóval határozzuk meg azt, hogy hogyan teljesít a gazdaság. Ha a mutató növekszik, mindenki boldog és jobban él, ha pedig nem, akkor a vezetés rosszul tette a dolgát, az embereknek pedig rosszabbul megy a sora. Legalábbis valahogy így gondolunk erre az adatra. Viszont a valóságban ennél sokkal kevesebbet mutat meg, és már régen el kellett volna hagynunk.
A GDP az egyes területek, jellemzően országok adott idő alatti gazdasági termelését mutató mérőszám. Azt viszont egyáltalán nem tudjuk meg belőle, hogy jól élünk-e. Kiváló példa erre, hogy adott esetben a természeti katasztrófák vagy épp a balesetek is képesek növelni a GDP-t. Ugyanígy nem következik belőle az, hogy a kérdéses ország gazdasága milyen hatást gyakorolt a környezetre. Nagy mennyiségű szén bányászata és erőművekben történő elégetése éppen úgy képes növelni a GDP-t, mint például a napelemparkok telepítése. Nem tudjuk meg azonban, hogy előbbi nyomán elszennyeződött a talajvíz, tájsebek keletkeztek, mérhetetlenül sok üvegházhatású gáz került a légkörbe, és azt sem, hogy a légszennyezés az emberek egészségét rombolta (ami az egészségügyi kiadások miatt amúgy szintén növeli a GDP-t).
Szerencsére nem a GDP az egyetlen mutató, a szakemberek ma már számos különböző gazdasági mérőszámmal dolgoznak. Ezek nagy részére viszont továbbra is igaz, hogy kevésbé ad információt a fenntarthatóságról és az emberek jóllétéről. Az elmúlt években nagy sikert aratott viszont a HPI, azaz a Happy Planet Index (Boldog Bolygó Index), mely három mutatót foglal magába: a várható élethosszt, az élettel való elégedettséget és az ökológiai lábnyomot. Szemben a GDP-alapú rangsorokkal, a legutóbbi adatok szerint a legboldogabb nemzetek dobogóján Vanuatu, Svédország és El Salvador szerepel. A GDP-rangsort vezető Kína itt csupán az 51., az Egyesült Államok a 102., míg Magyarország a 46. helyen áll.
Fejlett és fejlődő országok
Gazdaságuk, állampolgáraik életminősége, az infrastruktúra és a technológia fejlettsége alapján jellemzően két nagy csoportra szokás osztani az országokat: fejlettekre és fejlődőkre. Ahogy a videóból is kiderül, a két csoport közötti különbségek nem merülnek ki ennyiben. A fejlődő (tehát fejletlenebb) országokat jóval erőteljesebben érintik a klímaváltozás negatív hatásai, miközben ezek bekövetkeztéért a legkevesebb felelősség őket terheli. Jól mutatja ezt, hogy a világ legszegényebb 3,5 milliárd lakója (tehát a bolygó népességének közel fele) mindössze a kibocsátások 10%-áért felelős. Eközben pedig sokszor az alapvető szükségleteik kielégítése is nehézségekbe ütközik.
Velük szemben a fejlett országokban a magas életszínvonalhoz nagy ökológiai lábnyom társul. A kibocsátások pedig nemcsak manapság magasak: a globális észak államai az ipari forradalom óta eregetik a légkörbe egyre nagyobb mennyiségben az üvegházhatású gázokat. Mivel a szén-dioxid légkörben töltött ideje akár 200 év is lehet, a fejlett államokat történelmi felelősség is terheli. A fejlődő országok gyakori érve, hogy a fejlettek a fosszilis tüzelőanyagok segítségével gazdagodtak meg, így nekik kellene a legnagyobb anyagi áldozatot vállalniuk a kibocsátások csökkentésében és a károk enyhítésében, valamint elfogadniuk, hogy a felzárkózni vágyók kibocsátásai is növekedni fognak.
Szerencsére, ahogy ezt több történelmi példa is mutatja, a fejlődő országok nem szükségszerűen járják majd be ugyanazt a fejlődési utat, mint a fejlettek: aki ma akar belevágni az elektromosáram-termelésbe, aligha szénerőművekkel kezdi, amikor már rendelkezésre állnak a megújulókat hasznosító olcsó technológiák. Az elmúlt években a napelemek felfutásában már látható is a trend: a fejlődő országok nagy mennyiségben telepítik őket.
A videó további szempontokat villant fel a gazdasági fejlődést és annak a környezetre és a társadalomra gyakorolt hatásait illetően. Szó esik többek közt a zöldgazdaságról, a körforgásos gazdaságról vagy éppen az erőforrás-hatékonyság és társadalmi igazságosság kérdésköréről.
Kiemelt kép: Greendex