A jövőnk az egyetemeken dől el? Abból a szempontból biztosan, hogy a frissen végzett szakemberek szemléletmódja óriási értékkel bír a munkaerőpiacon. Ők azok, akik rövidesen döntéshozók lesznek, ők azok, akik formálják a világot, és nem legyinthetnek a klímaváltozásra, hiszen a családjaiknak 50–100 év múlva is ez a bolygó lesz az otthonuk. Vajon általuk lesz esélyünk a nagy fordulatra? Erre a kérdésre gyakran az egyetemeken kell keresni a választ. A Szegedi Tudományegyetem élen jár a fenntarthatósági törekvésekben, ezért az intézmény két szakemberéhez fordultam.
Megnyugtató a tudat, hogy az egyetemi életben markáns szerepet kap a fenntarthatóság, a klímaváltozásnak és a hatásainak a megértése, valamint az, hogy miként alkalmazkodhatunk. Mindebben pedig az a legjobb, hogy a fenntarthatóság fontosságát valló szemléletet nem kell „ráerőltetni” a hallgatókra, hanem maguktól vágnak bele újabb és újabb olyan projektekbe, amelyek lehetőséget adnak a változásra. Mindebben a Szegedi Tudományegyetem stratégiai főigazgatója, Prof. Dr. Csóka Ildikó és fenntarthatóságért felelős igazgatóhelyettese, Dr. Mátyás Dénes erősített meg.
Kép: SZTE
Az idei Planet Budapesten óriási hangsúlyt kapott a gyerekek, a fiatal generációk bevonása. A Ride, az Explorers és a Heroes kiállítása az élmények terén és az ismeretterjesztés tekintetében is sokat adnak a látogatóknak.
Az SZTE tavaly előkelő helyen végzett egy fenntarthatósági rangsorban. Milyen szempontokat vesz figyelembe egy ilyen rangsorolás, és miben jeleskedett az SZTE?
Prof. Dr. Csóka Ildikó: Elkötelezett egyetem vagyunk, és az ilyen fenntarthatósági rangsorolásokon való megmérettetés nem cél, hanem következmény. A Szegedi Tudományegyetem olyan, mint egy kis város: az alföldi régió legnagyobb tudományegyetemén több mint 25 000 hallgató tanul, és közel 13 000 dolgozó látja el a feladatát, mindez komoly infrastruktúrát követel. Ennek a „kisvárosnak” és lakóinak az energiafelhasználása és egyáltalán a puszta léte és tevékenysége látható módon szerepel a város vagy a régió működésében minden szempontból, így a fenntarthatóság szempontjából is. A hallgatók és a dolgozók menedzselése, az intézmény fenntartható módon történő irányítása önmagában is nagyon fontos. Így azok a mérőrendszerek, nemzetközi rangsorok, amelyeken szerepelünk, sokat segítenek a mérésben. Ha ugyanis nem mérünk, akkor nem tudjuk, hogy sikeresek vagyunk-e vagy sem. Ezek a mérőszámok segítenek abban, hogy lássuk, hogy a nemzetközi mezőnyben hol állunk, és hogy más intézményektől mit tanulhatunk. Ezek a szempontrendszerek lefedik egy felsőoktatási intézmény legtöbb olyan területét, ahol tenni lehet a fenntarthatóságért. Fontos, hogy az egyetem hogyan működik, miként vonja be az említett szempontokat az oktatásba, folytat-e kutatásokat a fenntarthatóság kérdéskörében, és milyen intézkedései vannak.
Dr. Mátyás Dénes: Több ilyen ranglistán is szerepelünk, például a UI GreenMetric World University Rankings listáján. Ez 2025-ben 6 fő értékelési szempont szerint vizsgálta 105 ország 1745 egyetemét. Globálisan a 41. helyen, Európa-szinten a 19. helyen végeztünk.
Jeleskedtünk az elhelyezkedés és infrastruktúra, az energia és klímaváltozás, a hulladékgazdálkodás, a vízgazdálkodás, a közlekedés és természetesen az oktatás, kutatás területén. Mindez konkrétabban energetikai korszerűsítéseket, napelemek telepítését, esővíztározók kialakítását, komposztálást, az e-mobilitás népszerűsítését, hazai és nemzetközi fenntarthatósági kurzusfejlesztéseket, hallgatói fenntarthatósági világtalálkozót, fenntarthatósági témaheteket, e-fuel-gyártást, városklíma-kutatásokat, élőhely-restaurációs munkálatokat, SZTE IKIKK Klímaváltozás Interdiszciplináris Kutatócsoport működtetését, hazai és nemzetközi workshopokat, konferenciákat, együttműködéseket, egyetemi zöldkört, önkéntességi, közösségi és egészségfejlesztési programokat foglal magában. Ám ez is csak néhány példa az intézmény működési gyakorlatai, oktatási, kutatási, gyógyítási és harmadik missziós tevékenységei közül, amelyeknek köszönhetően az SZTE nemcsak a fenntartható jövő építésének kiemelkedő szereplője, de nemzetközi kontextusban is jelentős előrelépést sikerült elérnie.
A klímaváltozás kérdésköre kiemelten érinti a fiatalabb generációkat. Mit tehet egy egyetem a fenntarthatóságért a diákok körében? Hogyan állnak hozzá a hallgatók ehhez a témakörhöz?
Cs. I.: Ha a generációs kérdéseket nézzük, akkor azt látjuk, hogy egyre fontosabb a fiatalok számára foglalkozni a fenntarthatósággal. Sokkal hangsúlyosabban jelenik meg ez az ő gondolkodásukban, mint akár az előttük járó nemzedékekében. A hallgatók rendkívül nyitottak.
Kapcsolódó bejegyzések
A természettel együttműködő társadalomra van szükség – Interjú
A TerraOrganica Alapítvány célja, hogy a természettel együttműködve adjon válaszokat a környezeti kihívásokra.
Szervezeti szempontból fontos kiemelni, hogy az egyetemen létrehoztunk egy Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központot, ezen belül működik a Fenntarthatóság és Zöld SZTE Fejlesztési Program, amelyet Dénes vezet. Ez adja a keretrendszerét olyan fenntarthatósággal kapcsolatos fejlesztési ötleteknek, programoknak, rendezvényeknek, eseményeknek, kezdeményezéseknek, amelyeket egyetemszerte központilag és saját erőforrásból finanszírozunk. Rendkívül lényeges, hogy a szervezeti működésben is benne van ez a szempont, az SZTE-n folyamatosan, rendszerszinten működtetett terület a fenntarthatóság.
M. D.: Tapasztalatom szerint már az egyetemválasztás során felmerül szempontként, hogy melyik az az egyetem, amely tesz a jövőért. Az egyetemeknek kétségkívül nagy szerepük van a szemléletformálásban, és egy felsőoktatási intézmény többféleképpen is hozzájárulhat ahhoz, hogy a hallgatók tudatosabban viszonyuljanak a környezeti problémákhoz.
Egyrészt az egyetemek beépíthetik a fenntarthatósággal és a klímaváltozás hatásaival kapcsolatos ismereteket a tananyagokba, mind képzések, mind kurzusok szintjén. Ezek lehetnek kötelező vagy szabadon választható kurzusok is, melyek a környezetvédelem, az energiatudatosság és a fenntartható fejlődés kérdéseit tárgyalják.
Másrészt az egyetemek gyakorlati lehetőségeket is biztosíthatnak a hallgatók számára. Ilyenek lehetnek például fenntarthatósági projektek, kutatások, önkéntes programok, környezetvédelmi kampányok vagy közösségi kezdeményezések. Emellett az intézmények saját működésükben is törekedhetnek a környezetbarát megoldásokra – például az energiahatékonyságra, a hulladékcsökkentésre vagy a közlekedés zöldmegoldásainak a támogatására –, amelyekkel példát mutatnak a hallgatóknak.
A hallgatók nyitottak, és szeretnének hozzájárulni a változtatáshoz, akár a környezetbarátabb életmódra, akár a közösségi kezdeményezésekre, akár a kutatásokra, tanulmányokra gondolunk. Az SZTE ráadásul a fenntarthatóságra és a környezetbarát életre való nevelést már az óvodában el tudja kezdeni, hiszen óvodai tagintézményünk is van.
Milyen civil vagy közösségi programok kapcsolódnak az egyetem zöldtörekvéseihez? Van-e lehetőség hallgatói projektek vagy zöldinnovációk megvalósítására a campuson?
M. D.: Rendszeresen szervezünk rendezvényeket, programokat, ahol aktív részvételre van lehetőség. Például ilyenek az energiahatékonysági világnap, a csomagolásmentes nap, a bringás reggeli és szerviz, a biodiverzitás napja, a Föld napja, a víz világnapja, a növény-, könyv- és ruhacsere programok, a faültetések, az autómentes nap, a TeSzedd! hulladékgyűjtési akciók, és így tovább.
Azt is kiemelném, hogy az elmúlt években több mint 20 fenntarthatósági kurzust fejlesztettünk, innovatív módszertannal. Ezek adaptívak, mivel az elméleti ismeretek rugalmasan alkalmazkodnak az előzetes tudáshoz és az egyéni tanulási tempóhoz, gyakorlati oldalról pedig kooperatív projekteken keresztül teljesíthetők.
Szerencsés helyzetben vagyunk, mert tudományegyetemként a fenntarthatóságot szolgáló kompetenciák széles köre érhető el nálunk, amelyekkel a kapcsolódó célok eléréséért valóban tenni tudunk. Rengeteg esemény szerveződik alulról. Vannak olyan hallgatói kezdeményezések, amelyek egy kollégiumon vagy szakkollégiumon belül valósulnak meg. Például Szegeden a Móra Ferenc Szakkollégiumban közösségi kertet alakítottak ki, ahol a kollégisták akár zöldséget is termeszthetnek. Az öntevékeny csoportként működő Szegedi Egyetemi Zöld Kör is hallgatói kezdeményezésre alakult.
Számos olyan rendszeresen szervezett akció van, amelyen örömmel vesznek részt a hallgatók.
Milyen természetbarát fejlesztések vannak az egyetem zöldterületein?
M. D.: Ezen a téren egyik erősségünk, hogy az SZTE Füvészkertje a növényi sokféleség „forró pontja”: itt 17 hektáron 6000 növényfaj és -fajta kap otthont, a fajok számát tekintve Magyarország második legnagyobb botanikus kertje a miénk.
Kapcsolódó bejegyzések
Füvészkert – A Pál utcai fiúktól a gyönyörű botanikus kertekig
Tudtad, hogy a füvészkert és a botanikus kert ugyanaz? De miért olyan fontos ezek fennmaradása?
Az oktatás területén és a kutatások tekintetében is számos ponton kapcsolódunk a témához: hazai és nemzetközi kutatásokban, például élőhely-restaurációs munkálatokban, fenntartható élőhelykezelési módszerek kidolgozásában, nemzeti parkokkal közös projektekben, a tudásmegosztás területein, ismeretterjesztő programokon és szemléletformáló rendezvényeken is tevékenykedünk. Kulcsszerepet kap például a helyi jelentőségű védett területek védelme, bemutatása, fenntartása vagy a génbanki szerep fenntartása.
De ilyen az esővízgyűjtés is, a tájban történő vízvisszatartás, a talajtakarás. A területeinken igyekszünk a természethez igazodni, a karbantartási munkákat is – például a kaszálást – összehangolni az élőlények ritmusával. Környezetbarát növényvédelemre koncentrálunk, tudásunkat kertészeti akciók, ismeretterjesztés keretében is továbbadjuk.
Kiemelne néhány jelentősebbet a fenntarthatósághoz kapcsolódó képzésekből, kutatásokból?
Cs. I.: Jól mutatja a hallgatók érdeklődését, hogy az említett kiválósági központban tudományterületi klaszterek is vannak, ide koncentrálódnak az energiával kapcsolatos kutatások is, amelyek keretében – többek között a Természettudományi és Informatikai Karral, a Mérnöki Karral, a Mezőgazdasági Karral együttműködésben – például napelemekkel, ezek működtetésével, elhelyezésével is foglalkoznak. Ez a terület az egyetem egyik kiemelt kutatási területe, ami a programjainkon rendre megmutatkozik. A hallgatók témaválasztása is tükrözi ezt: startup ötleteiknek több mint egyharmada az energián, a fenntarthatóságon, az ezekkel kapcsolatos megoldásokon alapszik. Ez is megmutatja, mennyire érdekli őket a téma.
M. D.: Az egyetemen célunk, hogy a komplex társadalmi problémákat átlátni és megoldani képes egyetemi polgárokat neveljünk. Ezért a képzésük keretében akár egy szabadon választható tárgy teljesítésével is kapcsolódhatnak a fenntarthatóság kérdéseihez. Több képzésünk is érinti ezt a témakört, például a környezetmérnöki alapképzés és mesterképzés, a környezettan vagy a földrajz alapképzés, az ESG-tanácsadó részismereti képzés, a fenntartható precíziós kertészeti szakember szakirányú továbbképzés, a növényorvosi mesterképzés, a környezetvédelmi szakjogász szakirányú továbbképzés – még hosszan lehetne folytatni a felsorolást.
A fenntarthatósági kurzusaink listája is hosszú. Megemlíteném a Magyar Egyetemek Fenntarthatósági Platform (MEFP) tagegyetemei által fejlesztett közös kurzust, melyet közel 1000 SZTE-s hallgató végzett már el. Emellett tartunk programokat a közép- és általános iskolák számára is, mint a Kutatók Éjszakája, a Szent-Györgyi Albert Tanulmányi Verseny vagy az SZTE Junior Akadémia programjai.
A kutatás-fejlesztés területén felelősségünk, hogy a kihívás felismerésétől a társadalmi hasznosulásig végigkísérjük az innováció folyamatát. Ilyen esetünkben a szintetikus folyékony üzemanyag (e-fuel) előállítása, a fenntartható energiatárolási módszerek kialakítása vagy a fenntartható várostervezés, a városlakók életminőségének javítása. De a térségünk aszályosodásának megelőzése, a talajvíz és a csapadék helyzete, az élőhely-restauráció, a vizes élőhelyek állapota is a fontos témakörök közé tartoznak.
Mik az egyetem fő fenntarthatósági céljai a következő 10 évre nézve?
Cs. I.: Az SZTE város a városban, tehát nagyon meghatározó szereplő a példamutatása révén. Ami pedig a Szegedi Tudományegyetem régiós szerepvállalásához kapcsolódik: a saját jó gyakorlatainkat meg kell osztanunk másokkal is. A Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködésben a képzéseinket hozzáférhetővé tesszük a régióban működő cégek számára is. A dél-alföldi régióra jellemző a nagyon sok kis- és középvállalkozás: az ismereteinket, tapasztalatainkat, szemléletünket szívesen átadjuk nekik. Az SZTE Területi Innovációs Platformján keresztül közel 100 céget közvetlenül is meg tudunk szólítani.
Nagyon fontos a régióban lévő szerepvállalásunk, a prevenciós szolgáltatásaink, a szűrési programok, a Kék Zóna Program, a Bálint Sándor Jólléti Program. Az SZTE kitelepül a kistelepülésekre, és szűrési lehetőségeket ajánl fel akár nőgyógyászati, akár onkológiai, akár bőrgyógyászati területen, ugyanis sok betegség kiszűrhető a korai fázisában. Ez a kezdeményezés is szervesen összekapcsolódik azzal az elvünkkel, hogy amit tudunk, azt megosztjuk. Mindezek belső motivációból fakadnak, önkénteseink szabadidejükben gondoskodnak az említett kezdeményezések sikeréről. Főleg rájuk gondolva alapítottuk meg a Pro Bono elismerést, hogy nekik is kifejezhessük valahogyan a tiszteletünket, amiért tapinthatóan tesznek a jövőjükért.
M.D.: Folyamatosan igyekszünk minél szélesebb körben elérhetővé tenni a fenntarthatósági ismereteket. Kapcsolódtunk a Zöld Híd programhoz is, amit a Planet Expo kapcsán szervezett közelmúltbeli rendezvényen is megerősítettünk, hiszen nálunk teljes fiatalkori életpálya: a bölcsőde, az óvoda, az általános iskola, a középiskola.
Céljaink közé tartozik továbbá az energiahatékony működés, a megújuló energiaforrások használatának fokozása, a zöld campus fejlesztések és a fenntartható közlekedés ösztönzése.
Emellett az egyetem célja, hogy a fenntarthatóság még erősebben jelenjen meg az oktatásban és a kutatásban is: hogy az egyetem a tudást és az innovációit a társadalom és a gazdaság fenntartható fejlődésének szolgálatába állítsa.
Mit hozott a Szegedi Tudományegyetem számára az idei Planet Budapest?
M.D.: Az idei Planet Budapest Expo jó lehetőséget adott a Szegedi Tudományegyetemnek arra, hogy bemutassa a fenntarthatósághoz kapcsolódó kutatásait, fejlesztéseit és egyetemi zöldkezdeményezéseit a hazai és a nemzetközi szakmai nagyközönségnek. Az expón a látogatóink száma jelentős volt: diákcsoportok, szakmai érdeklődők és családok egyaránt kíváncsiak voltak az egyetem megoldásaira. Érdeklődéssel tekintették meg a kiállított tárgyainkat, az elektromos járművet, a hidrogénhajtású kisautókat, a mobiltöltésre alkalmas szobabiciklit vagy a Füvészkert növényeit. Emellett kapcsolatokat építhettünk más egyetemekkel, intézményekkel, környezetvédelmi szervezetekkel, cégekkel, ami újabb jövőbeli együttműködéseket hozhat.
Képek: Szegedi Tudományegyetem
