



Amikor egy elsőéves egyetemista nyakig sárosan, 1500 csemete mellett állva, ásóval a kezében megkérdezi, hogy „mi a túrót kell nekünk itt csinálni”, valami fontos dolog történik. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem – a MOME – az elmúlt években nagy energiát fordított arra, hogy a fenntarthatóság a mindennapokban központi kérdéssé váljon az intézmény és a hallgatók számára. Ennek kerete a MOME Zero programja, amely 2030-ra a teljes karbonsemlegességet tűzte ki célul. Valójában azonban ennél jóval többről van szó! Vendégem Barcza Dániel egyetemi tanár, a MOME Fenntarthatósági Irodájának vezetője.
Vendégemmel arról beszélgetünk, hogy miért ültet erdőt egy dizájnegyetem, hogyan fér meg 300 ezer méh egy campus parkjában, és a cselekvés miként oldhatja a Z-generáció klímaszorongását. Szó esik arról is, hogy egy termék ökológiai lábnyomának nagyjából 80 százaléka a tervezési szakaszban hozott döntések alapján dől el. Ennek fényében kulcsfontosságú, hogy a dizájnerek hogyan állnak a fenntarthatóság kérdésköréhez.
Olyan generációról beszélünk, amely a természetet már a Minecrafton keresztül ismerte meg, így sokaknak az első igazán fontos természetélménye egy ilyen erdőtelepítés a MOME-n. Közben azzal néznek szembe, hogy az AI elveszi a munkájukat, és az ökológiai válság – egészen különböző területeken – már teljes társadalmi összeomlással fenyeget a század második felére – mondja Barcza Dániel.
Ám a fejlődéshez nem elegendő az, ha csak elméletben esik szó a fenntarthatóságról. Ahogy vendégem elmondja, ha maga az intézmény nem működik fenntarthatóan, a hitelesség is elvész. Épp ezért kulcsfontosságú a MOME Zero program. A végső cél pedig az, hogy a program elemein, illetve a tananyagban is szerepet kapó fenntarthatóságfókuszú kurzusokon keresztül a hallgatók olyan szemléletmódot sajátítsanak el, amely a későbbi munkájukban is visszaköszön.
A MOME egy nagyon kísérletező, aktív, izgalmasan működő egyetem, amely alapvetően a jövővel foglalkozik; azzal, hogy egy élhető jövőt tudjunk kialakítani. Egy olyan világot, amely technológiai, ökológiai és társadalmi szempontból is élhető, szerethető, működőképes és fenntartható – hangzik el a beszélgetésben.
Az adásban szó esik: