Amikor a papírhulladék az otthon díszeként születik újjá
Koralevics Rita képzőművészeti karrierje sikerrel ívelt felfelé, aztán miután édesanya lett, éles kanyart vett a pályája. Lámpákat, vázákat, tálakat és egyéb lakberendezési tárgyakat kezdett készíteni papírhulladék újrahasznosításával, Paper Up! márkájára pedig már nemzetközi szinten is felfigyeltek. Az alkotás, a design és a fenntarthatóság összefonódásáról mesélt nekünk.
Hogyan írnád le a Paper Up! mögött húzódó alkotói filozófiát?
A természet adta anyagot sosem lehet megunni, örök inspirációs forrás számomra. A természetnél maradva az alkotói folyamatot egy folyóhoz hasonlítanám, amelynek sodrása kihordja a kavicsokat a partra, újra és újra, kicsit és nagyot, száz- meg százfélét. Van, hogy a sodrás magával visz, máskor meg jobb a folyóparton időzni, szemlélődni.
A változás állandóságát, azaz a folyamatos megújulást és az értékek megőrzését tartom szem előtt. Ennek filozófiája remélhetőleg átjárja az általam készített dolgokat is. Borzasztóan élvezem a harmónia keresését, ami egy tárgy esetében a forma, az anyag és a szín összjátékából adódik. Ha az anyagot sikerül uralni, ezáltal a tárgy lelke is megjelenik. A tervezésben innen kezdve már nagy a szabadság, ekkor jöhet a test, vagyis a forma, majd a szín, ami az előző kettőt összehangolja.
Tudatosan választottad a papírt mint újrahasznosított alapanyagot, vagy a véletlen sodort a környezettudatos alkotás felé?
Nem vagyok az az ember, aki előre megtervez mindent, mert akkor esetleg olyan lehetőségeket zárok ki, amelyek sokkal célravezetőbbek az eredeti elképzeléshez képest. Inkább hullámlovaglásnak mondanám, mintsem tudatosságnak azt, ami előre visz. Még engem is meglepett, hogy milyen könnyen a hátam mögött hagytam a korábbi képzőművészeti pályát, és kezdtem bele valami újba. Nagyjából 8 éve szerettem bele a papír szépségébe, természetességébe, sokszínűségébe. Pépesítve kedvemre szobrászkodhattam vele, alakíthattam, tárgyakról formanegatívot készíthettem belőle. Nem véletlen, hogy ez megtetszett benne, hisz már a grafikusi egyetemi évek előtt, alatt és után is vonzott a sokszorosíthatóság kérdése. Azzal, hogy valami újra és újra reprodukálható, a jó megismételhető, a hiba javítható, ez pszichésen pozitívan hat az emberre. A papír kiismerése a gyakorlatban évekig tartott. Azzal párhuzamosan, hogy bővült az anyagismeretem, feltérképeztem a gyárthatóság lehetőségeit, és mivel nincs kitaposva előttem az út, rengeteg kísérletezésen vagyok már túl.
Milyen eljárással és milyen egyéb anyagok felhasználásával varázsolsz az alapvetően nem túl ellenálló papírból lámpát, vázát és egyéb tárgyakat?
A kezdetekkor nyomdai papírhulladékot használtam fel, amelyet áztatás után pépesítettem, ragasztóval kevertem, majd bevontam vele a kívánt formát. 2016-ban újítottam, és a ragasztót cementre váltottam, ami az egész gyártási folyamatot befolyásolta. Az így kapott papírcement nagyon sokoldalú, széles körben hasznosítható alapanyag design és más kreatív területeken is. Sajátos esztétikája mellett számos pozitív tulajdonsága van. A cement részecskéi egységes elegyet alkotva keverednek össze a papírral, ez adja az anyag szilárdságát, stabilitását, ennek köszönhetően tudok forma- és mérettartó tárgyakat készíteni. Emellett jól kombinálható más anyagokkal, így fűrészporral, faforgáccsal, homokkal. Fontos szempont, hogy az egyik általam használt papírhulladék, amelyet tetőszerkezetek hőszigetelésére használnak, tűzálló tulajdonságú. A gondosan megtervezett formákhoz keramikus készíti a sablonokat, ezekbe kerül préselve az alapanyag. Három hét száradást követően jöhetnek az utómunkák: a csiszolás, a lakkozás, a szerelés.
Az alapanyagokon túl hol jelenik meg a fenntarthatóság a Paper Up! tárgyakban?
Ahogy a márkanévből is kitűnik, a vállalkozás a papír újraértelmezésének, újrahasznosításának szenteli magát, és amennyire lehet, nem kiaknázza a természetet, hanem visszapótol. A gyártás során kevés hulladékot termelek, ezt jó számítások mellett nullázni is tudom, illetve egy részét vissza is lehet forgatni. Vizet, elektromos áramot keveset használok, leginkább humán erőforrásra van szükségem. Emellett a Paper Up! koncepciója közvetetten is hozzájárul a környezetvédelemhez, mivel felhívja a figyelmet a hulladék felhasználásának lehetséges formájára, ennek a jövőben is követendőnek kell lennie. Az ökotudatosság a jövő generációjának már nem szabad, hogy kérdés legyen, hiszen életbevágó.
Mennyiben egyedülálló a tevékenységed itthon, esetleg Európában?
A papírcement alapanyag kidolgozását személyes sikerként élem meg, ez több év munkája volt. Büszke vagyok arra, hogy az eddigi ismereteimet, eredményeimet saját tapasztalataim útján szereztem. Hazánkban, de a szomszédos országokban sem találkoztam a papír ilyesfajta felhasználásával a design szférában. Európán belül csak Hollandiában, a világban máshol csupán Kanadában és Brazíliában láttam példát valami hasonlóra. A végeredmény azonban merőben különbözött az én termékeimtől. És mivel a munkáimat leginkább ez a különleges alapanyag határozza meg, az alkotásaim egyediek és könnyen felismerhetőek.
Mennyire igényelnek különleges bánásmódot, óvatosságot a Paper Up! tárgyak összehasonlítva azokkal, amelyek hagyományosabb alapanyagokból készülnek?
Csak annyira kell vigyázni rájuk, mint bármelyik másik törékenynek számító tárgyra.
Kis műhelyként kezdted, ma pedig már egyre nagyobb vállalatok rendelnek tőled itthon és külföldön is. Milyen terveid vannak a jövőre nézve?
A lakossági fogyasztóktól kezdve az építészeken és a lakberendezőkön át a designban jártas, illetve tevékeny vásárlói kört szeretném megtalálni, akiknek fontos a minőség, az egyediség, a kézműves jelleg és a megújulás állandósága. A cél, hogy ebből a célcsoportból kiépüljön egy visszatérő klientúra, a Paper Up! pedig az itthoni piacon erős és megbízható márkanévvé váljon. Eközben lassabb tempóban külföldre is terjeszkedek, az eddig érkezett külföldi megkeresések alapján felmérem a tényleges piaci orientáció lehetőségét. Jelenleg a skandináv országokon túl Olaszország, Spanyolország, Szlovénia mutat nagyobb befogadást a termékekre. Míg maga a gyártás és technológia iránt Ázsiából (Koreából, Indiából, Izraelből és Törökországból) érdeklődnek. De az USA-ból, Ausztráliából, Angliából, Dubaiból is kerestek már meg együttműködési szándékkal.
Mindezekhez szervesen kapcsolódva saját műhelyemet, eszköztáramat és csapatomat is elengedhetetlen bővíteni, fejleszteni. Hogy gyorsabban tudjak reagálni a piaci igényekre, de továbbra is minőségi termékeket tudjak előállítani, új technológiákat szeretnék beépíteni a gyártási folyamatba. Egy belvárosi vagy a műhelyemhez kapcsolódó bemutatóterem szintén szerepel a célkitűzéseim között. Ahhoz pedig, hogy ezeket a terveket véghez vigyem, szükségem lesz megbízható szakemberekre is, akik épp olyan alázattal, hittel és tudással vetik bele magukat a saját munkájukba, mint én. Mint tervező továbbra is én tartom majd a kapcsolatot a vásárlókkal, a megrendelőkkel, hogy kiszolgáljam az egyedi igényeket. De emellett fontosnak tartom, hogy kiaknázzam az alapanyag sokszínűségéből fakadó felhasználási módokat, új gyártási technológiákat kutassak, és kiszélesítsem a termékpalettát a lakberendezés, valamint a belsőépítészet terén.
(Fotók: Paper Up!)
