A GreenDependent Intézet a Piliscsaba-Garancstető Érdekvédelmi Egyesülettel együttműködve a Daikin Hungary támogatásával 2020 tavaszán 21 piliscsabai háztartás életmódjának éves karbon-lábnyomát számította ki. 

A projekt elsődleges célja, hogy a résztvevő háztartások, és a tágabb lakóközösség tagjai is megismerjék a mindennapi életmódjukkal járó karbon-lábnyom méretét, ami az emberiség ökológiai lábnyomának legnagyobb, és leginkább növekedő része. 

A kutatásban részt vevő 21 család közül 19 eredményei voltak alkalmasak általános összehasonlításra. A háztartások karbon-lábnyomának összetevői 6 fő kategóriába sorolhatók: háztartási energiafogyasztás; közlekedés; szabadidő, nyaralás; étkezés; termékek; és közszolgáltatások. A felmérés ezúttal az első négy kategóriára fókuszált.

A számításba bekapcsolódó családok tagjainak átlagos karbon-lábnyoma egy főre vetítve 4,27 tonna CO2 a 2019-es évre vonatkozóan, melynek harmadát otthonuk energiafogyasztása teszi ki. Ezt követi az utazás, nyaralás és az étkezés, amik a családok lábnyomának kb. egy-egy ötödéért felelősek. A mindennapi közlekedés kevesebb, mint a lábnyom hatoda, a rendszeres utazás pedig ennek is csupán a fele a vizsgált családoknál.

A kutatási adatok részletesebb elemzése során fény derült arra is, hogy a háztartások karbon-lábnyomának összetétele nagyon változó, így a hatékony csökkentéshez egyedi megoldásokra van szükség. Általánosságban azonban jól látszik, hogy családok karbon-lábnyomának legnagyobb összetevője otthonuk energiafogyasztása, melyet otthonunk területe és energetikai állapota is jelentősen meghatároz. A lakóhely és a munkahely, iskola közötti minél kisebb távolság is hozzájárulhat az átlagosnál alacsonyabb karbon-lábnyom elérésében. Kiemelten fontosak még nyaralási és étkezési szokásaink: az úticél távolságának és elérési módjának gondos kiválasztása, a kevesebb húsfogyasztás, és a fenntartható forrásból történő beszerzés lehet a kulcs. A csökkentés azért is elkerülhetetlen, mert a fenntartható szint évi 2-2,5 t CO2 lenne fejenként, amit mind a kutatásban résztvevő családok, mind a magyarok átlagos karbonlábnyoma (5 t/ fő) jelentősen meghalad