Az ELKH Ă–kolĂłgiai KutatĂłközpont (Ă–K) VegetációökolĂłgiai KutatĂłcsoportjának munkatársai osztrák Ă©s amerikai kutatĂłkkal közösen vizsgálták az erdĹ‘ssztyeppek kialakulásáért felelĹ‘s tĂ©nyezĹ‘ket. Magyarország termĂ©szetes növĂ©nyzetĂ©nek jelentĹ‘s rĂ©szĂ©t erdĹ‘ssztyepp kĂ©pezi, mĂg tĹ‘lĂĽnk nyugatra ez az Ă©letközössĂ©g rendkĂvĂĽl ritka, csupán Ausztria Ă©s Csehország nĂ©hány pontján találhatĂł meg.
Az ökolĂłgusokat rĂ©gĂłta foglalkoztatja a kĂ©rdĂ©s, miĂ©rt nem zárt erdĹ‘ket vagy fĂĽves terĂĽleteket találunk itt, hanem a kettĹ‘nek a keverĂ©kĂ©t? E jelensĂ©g okára kereste a magyarázatot a nemzetközi kutatĂłcsoport. Az erdĹ‘ssztyepp a magasbĂłl nĂ©zve egy Ăłriási mozaikhoz hasonlĂt, amelyet kisebb-nagyobb erdĹ‘foltok alkotnak kĂĽlönfĂ©le gyepekkel. Magyarország eredeti növĂ©nyzetĂ©nek jelentĹ‘s rĂ©szĂ©t erdĹ‘ssztyepp kĂ©pezi, mĂg tĹ‘lĂĽnk nyugatra ez az Ă©letközössĂ©g rendkĂvĂĽl ritka, csupán Ausztria Ă©s Csehország nĂ©hány pontján találhatĂł meg.
Az erdĹ‘ssztyeppek lĂ©trejöttĂ©nek megĂ©rtĂ©sĂ©hez a szakemberek sokszor egy szĂ©lsĹ‘sĂ©gesen leegyszerűsĂtett helyzetbĹ‘l indultak ki, amelyben a számos környezeti tĂ©nyezĹ‘ közĂĽl csak az átlagos Ă©ghajlatot vettĂ©k figyelembe
– Ărja cikkĂ©ben az Eötvös LĂłránt KutatĂłi HálĂłzat.
Azonban enyhe Ă©ghajlati körĂĽlmĂ©nyek között, ahol bĹ‘sĂ©ges a csapadĂ©k, Ă©s nincsenek hĹ‘mĂ©rsĂ©kleti szĂ©lsĹ‘sĂ©gek – Ăgy Nyugat- Ă©s Észak-EurĂłpa jelentĹ‘s rĂ©szĂ©n is –, erdĹ‘ alkotja a termĂ©szetes növĂ©nyzetet. Az eurázsiai kontinens belseje felĂ© haladva fokozatosan csökken a csapadĂ©k mennyisĂ©ge, Ă©s egyre nagyobb az Ă©ves hĹ‘mĂ©rsĂ©kleti ingadozás. Mindez kedvezĹ‘tlen az erdĹ‘k számára, Ă©s egy kritikus ponton tĂşl ellehetetlenĂti lĂ©tezĂ©sĂĽket, Ăgy itt a gyepek kerĂĽlnek elĹ‘nybe.
Az átlagos Ă©ghajlatot figyelembe vĂ©ve tehát Ă©rthetĹ‘vĂ© válik, hogy a kontinens belseje felĂ© haladva miĂ©rt vált át az erdĹ‘ gyepre, azonban a kettĹ‘ mozaikjábĂłl állĂł Ă©letközössĂ©g lĂ©trejöttĂ©re mindez mĂ©g nem ad magyarázatot. EzĂ©rt a kutatás következĹ‘ lĂ©pĂ©sĂ©ben nemcsak az átlagos Ă©ghajlatot, hanem annak változatosságát is figyelembe vettĂ©k. A szokatlanul csapadĂ©kos Ă©vek vagy Ă©vtizedek a fás növĂ©nyzet terjedĂ©sĂ©nek kedveznek, Ă©s magányos fák vagy akár kisebb facsoportok is megtelepedhetnek a gyepek belsejĂ©ben. Ezzel szemben a szárazabb idĹ‘szakok a gyepek számára elĹ‘nyösebbek, Ă©s a kiszáradĂł fák helyĂ©t több helyen lágyszárĂş növĂ©nyzet veheti át. Az Ă©ghajlat ingadozásának eredmĂ©nyekĂ©nt tehát nĂ©ha az erdĹ‘k, nĂ©ha a gyepek kerĂĽlnek elĹ‘nybe, de egyik sem tud tartĂłsan a másik fölĂ© kerekedni, Ăgy kialakul a kettĹ‘ keverĂ©kĂ©bĹ‘l állĂł mozaik.
A kutatásbĂłl kiderĂĽlt pĂ©ldául az is, hogy a megfelelĹ‘ mĂłdon vĂ©gzett legeltetĂ©s az erdĹ‘ssztyeppet nem károsĂtja, hanem Ă©ppen ellenkezĹ‘leg, kifejezetten kedvezĹ‘ hatással van a táji sokszĂnűsĂ©gre Ă©s a biodiverzitásra. Az ökolĂłgiai ismeretek alkalmazásával talán mĂ©g nem kĂ©sĹ‘ olyan eljárásokat találni, amelyek a jellegzetes magyar erdĹ‘ssztyepp Ă©rtĂ©keinek megĹ‘rzĂ©se mellett teszik lehetĹ‘vĂ© a gazdasági hasznosĂtást.
(Forrás: elkh.org)