Egy új, a Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerint a vizes élőhelyek számának 1700 óta világszerte bekövetkezett csökkenését valószínűleg túlbecsülték. Ez összességében jó hír, hiszen így több ilyen területünk van, mint hittük volna, azonban a globális kép jelentős eltéréseket rejt. Számos régió és vizes élőhelytípus jelentős nyomás alatt áll.
A Stanford, a Cornell és a McGill egyetemek kutatóit tömörítő kutatócsoport először végzett történelmi rekonstrukciót, amely során 154 ország több ezer vizes élőhely-lecsapolásról és földhasználati változásról szóló feljegyzését fésülte át. A lecsapolt és átalakított vizes élőhelyek eloszlását a mai vizes élőhelyek térképeire térképezte fel, hogy képet kapjon arról, hogyan nézhettek ki az eredeti vizes élőhelyek 1700-ban.
A vizes élőhelyek pusztulásának ez az új globális perspektívája segíthet a természetvédelmi és helyreállítási intézkedések rangsorolásában
– írj az ENN.com.
Ma már tudjuk, hogy a vizes élőhelyek a víztisztítás, a talajvíz feltöltése és a szén-dioxid-tárolás létfontosságú területei. Eközben a vizes élőhelyeket korábban terméketlen területeknek tekintették, amelyek hemzsegtek a betegségeket terjesztő rovaroktól, és csak arra jók, hogy lecsapolják őket, hogy terményeket termesszenek vagy tőzeget gyűjtsenek tüzelőanyagnak vagy műtrágyának a helyén.
A mérsékelt égövi folyók árterei például nagymértékben károsodtak, míg a távoli boreális-sarkvidéki tőzeglápok viszonylag érintetlenek maradtak. Míg a vizes élőhelyek átalakítása és degradációja globálisan lelassult, néhány régióban, például Indonéziában, ahol nagy területeket irtanak ki olajpálma-ültetvények és más mezőgazdasági célokra, ez továbbra is rohamosan folytatódik.
Kapcsolódó bejegyzések
Miért kellene többet törődnünk a vizes élőhelyekkel?
A szakemberek egyöntetű véleménye szerint a vizes élőhelyek megóvása és rehabilitációja segíthet megküzdeni az éghajlati válsággal. Ráadásul számos olyan ökoszisztéma szolgáltatást is nyújtanak, melyek haszna felbecsülhetetlenül nagy.
Idővel a mezőgazdasági és városi területekké történő átalakítás, valamint a tüzek és a talajvíz lecsapolása által okozott változások miatt a vizes élőhelyek a világ legveszélyeztetettebb ökoszisztémái közé kerültek. Mostanáig a történelmi adatok hiánya akadályozta a vizes élőhelyek pusztulásának teljes globális hatásának megértésére irányuló erőfeszítéseket. A tudósok kénytelenek voltak a regionális adatok hiányos gyűjtésén alapuló becsléseket készíteni.
(Forrás: enn.com)