A perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok (PFAS-ok) az ember által előállított vegyi anyagok széles körben használt csoportja, amely több ezer vegyi anyagot fed le, melyek idővel felgyülemlenek az emberi szervezetben és a környezetben. Örök, vagy soha le nem bomló vegyi anyagokként is emlegetik őket, mivel rendkívül makacs módon megmaradnak a környezetben és az emberi testben. Olyan egészségügyi problémákhoz vezethetnek, mint például a tüdőkárosodás, pajzsmirigy megbetegedés, túlsúly, termékenységi problémák és rák.
Az ACS (American Chemical Society) korábbi kutatása több mint 200 Észak-Amerikában kapható terméket tesztelt, melynek során megállapították, hogy egy sor kozmetikai termékben (szempillaspirálok, alapozók, rúzsok) meglehetősen magas PFAS értéket tartalmaznak. Mintegy 20 termék alaposabb vizsgálata megerősítette ezt a gyanút.
Az Európában effajta vegyszerekkel a környezetet szennyező létesítmények számát több százezerre becsülik. A korábbi egészségügyi szabályok nem szabtak meg reális egészségügyi határértékeket, ugyanis az egyes konkrét vegyi anyagok jelenléte valóban minimális lehet, de a kulcs az, hogy az ebbe a csoportba tartozó anyagokat együttesen kezelve már sok európai folyóban, kifejezetten mérgező dózisokat mértek, és ezek az anyagok kimutatható mértékben jelen vannak az emberi szervezetben is. Ezért az EU szigorúbb új szabványok bevezetését fontolgatja a folyókban biztonságosnak ítélt PFAS-szintekre vonatkozóan,4,4 ng/l* PFOA-egyenértéket javasol 24 PFAS összegére.
Az Európai Vegyianyag-ügynökség Dánia, Németország, Hollandia, Norvégia és Svédország javaslatát fontolgatja a mintegy tízezerféle PFAS gyártásának és felhasználásának korlátozására, hogy ezeket osztályként szabályozzák, csökkentsék a kibocsátást és biztonságosabbá tegyék a termékeket.
A Rivers Trust for the Wildlife and Countryside Link (WCL) természetvédelmi szervezet elemzése megállapította, hogy a 105 angol folyóból legalább 81, ahol PFAS-t találtak, nem felel meg a szabványnak, 44 pedig több mint ötszörösével haladja meg a szintet.
(Forrás: The Guardian)
*1 gramm egyenlő egymilliárd nanogramm. Összevetésül: ciánból a halálos dózis 2,6 mg, ami 2.600.000 nanogrammnak felel meg. A ciánból meghatározott egészségügyi határérték 0,1 mg/l. Az emlékezetes tiszai ciánszennyezés idején Csengernél 32,6 milligramm/liter koncentrációt mértek.