Helyi, szezonális, egészséges és környezetkímélő élelem – ezt kínálják a közösség által támogatott mezőgazdasági rendszerek (CSA-k). De ennél többet is: komplex, rendszerszintű, emberléptékű alternatívát az átláthatatlan, környezetpusztító és személytelen élelmezésre.

Az úgynevezett közösség által támogatott mezőgazdasági rendszerek (community supported agriculture, a továbbiakban CSA-k) olyan modellek, melyekben fontos szempont a termelő és a vásárló érdekeinek összehangolása. Dióhéjban arról van szó, hogy mindkét félnek érdeke a kiszámíthatóság, a megbízható bevételi, illetve élelemforrás, de akár az egészség és a környezetkímélő gazdálkodás is.

„A közösségi mezőgazdálkodás személyes együttműködés termelő és fogyasztó között, amelyben a gazdálkodással járó kockázatokat, felelősséget és a gazdálkodás gyümölcseit egy hosszú távú megállapodásban szabályozott módon közösen osztják meg egész évben. […] [A] gazda vállalja, hogy egész évben a közösség tagjainak termel, míg a vásárló vállalja, hogy átalánydíjért cserébe átveszi a terményeket. […] [Ez] lehet zöldség, tojás, hús is gazdaságtól függően, jellemzően hetente ugyanabban az időben és helyen kapjuk meg, amíg a szezon tart” – olvasható a hazai CSA-kat összefogó és támogató Tudatos Vásárlók Egyesülete honlapján. Ugyanitt megtalálhatod, hogy idén hová lehet jelentkezni tagnak.

A tudatos, kölcsönös elköteleződésen kívül hangsúlyozandó a közös kockázatviselés. Ennek lényege az, hogy a hétköznapi rendszerekben a gazdát sújtó (de rajta kívül álló okokból bekövetkező) események kára ebben az esetben megoszlik. Hogy jobban érthető legyen: az átalánydíj ideális esetben garanciát nyújt arra, hogy a gazdának akkor is legyen bevétele, ha például az extrém időjárás miatt rosszabb a termés. Ez a hétköznapokból ismert gyakorlattól alapjaiban eltér. De ne higgyük, hogy a gazdák így nem is törekednek a kockázatok csökkentésére: az egyik dolog, ami hozzájárul ehhez, a sokféleségre alapozás.

Rendkívüli sokféleség

A CSA-k maguk is változatosak: nem teljesen ugyanazokat és nem ugyanúgy termelik, nem azonos méretűek, és eltér az is, hogy a tagság mennyire vesz részt a gazdaság működtetésében és a tervezésben. Mert még ez utóbbi sem ritka: e rendszerek lehetséges pozitívumai között kiemelendő az átláthatóság és a tagok részvételének lehetősége a gazdaságot érintő döntésekben. Számos CSA-ban rendszeresek a gazdaságlátogatások, ahol a résztvevők saját maguk szerezhetnek tapasztalatot arról, honnan származik, ami az asztalukra kerül. Helyenként a következő szezon előtt a tagok bevonásával döntenek arról, mit termesszenek, de olyan CSA is van, ahol a pénzügyi döntéseket sem egyedül a gazdák hozzák meg.

A változatosság ellenére néhány dolog azért általában jellemző. Ilyen például a magas élőmunkaigény, a szinte teljes vegyszermentesség, valamint a termesztett élőlények hatalmas változatossága. Ez utóbbi segíti a kockázatok csökkentését, legyen szó akár extrém időjárási eseményekről, akár egyéb okból történő terméskiesésről, például egy károsító váratlan mértékű megjelenéséről. Nemcsak fajokban, hanem fajtákban, változatokban is bővelkedő gazdaságokról beszélünk. A Dunaszigeti Zöldségközösségben például több mint 50-féle zöldséget, ezen belül pedig 120–150 fajtát termesztenek (paradicsomból például 25–30-félét). Ez a sokféleség lehetővé teszi, hogy a pasztinákhoz, a rebarbarához hasonlóan mára elfeledett, illetve alulértékelt növényekhez is hozzájussunk, ha CSA-taggá válunk.

Mit és hogyan termelnek?

A legtöbb gazdaság zöldségekkel foglalkozik, de van, ahol tojást és húst kaphatunk. Idén pedig már egy gyümölcsközösség is működni kezd! A gazdaságok termelési módszerei is széles skálán mozognak. Egyes helyeken permakultúrás elvek mentén gazdálkodnak, míg máshol ugyan szintén vegyszermentes, de nagyrészt fóliákra épülő zöldségtermesztés zajlik. Az állati termékek terén figyelemre méltó a Táncoskert tevékenysége.

Helyi élelmiszer extrákkal

Korábban már írtunk arról, hogy a helyi élelmiszerrendszerek a szállítási távolságnál sokkal többről szólnak. Kiváló példa erre a CSA-k esete, melyek a fent már említett tulajdonságaikon túl is különlegesek. Rendszerszintű alternatívát nyújtanak, hiszen a tevékenységük a termeléstől a fogyasztásig terjed, és a termelési módszerek is erősen eltérnek a konvencionális mezőgazdaságban jellemzőktől. Nem egy-egy elemükben mások az uralkodó élelmezéshez képest, hanem a rendszer lényegi tulajdonságai – a szabályok, a célok és a szereplők közötti interakciók – mind különböznek tőle. A CSA-kban való részvétel alakíthatja az emberi kapcsolatainkat és az élelemhez fűződő viszonyunkat is.

Kapcsolódó bejegyzések

Helyi élelmiszerek: nem a szállítási távolság a lényeg!

Fontos, hogy helyi élelmiszert válasszuk, de a logisztikai terhen túl mélyebb ez a téma. Szemléletformálást is takar.

Adni és kapni

A CSA-rendszerek kapcsán a „jobb adni, mint kapni” közmondásban sugallt kettősség is oldódik: a két dolog nem válik el élesen. Ha CSA-tag vagy, munkát és jövedelmet adsz a gazdának, valamint mindezzel támogatod előremutató társadalmi kísérletek megvalósítását. Ugyanakkor kapsz is: kíméletes módon termelt, egészséges, változatos élelmiszert és gazdaságtól függően akár közösségélményt, érdekes tapasztalatokat is. Az sem elhanyagolható, hogy az árak sokkal kiszámíthatóbbak, mint a hétről hétre ingadozó árú bolti termékek esetén.

Hogyan csatlakozhatsz?

Nem mindenkinek valók a CSA-k, de ha az eddigiek felkeltették az érdeklődésed, és fontolgatod a csatlakozást, érdemes ide kattintva alaposabban is tájékozódnod. Évről évre változik az aktív gazdaságok listája, az épp aktuálisat itt éred el. A Tudatos Vásárlók Egyesülete jelenleg 19 ilyen CSA-val működik együtt. A 2022-es szezonban itthon 1200 tagja volt az ilyen rendszereknek, tehát a családtagokkal együtt körülbelül 4000 embert láthattak el friss, helyi, szezonális élelmiszerrel.

Úton a mélyebb változás felé

Nem jósolható meg, hogy pontosan milyen lenne a jövő ökológiailag és társadalmilag is fenntartható élelmiszerrendszere és az ezt is magába foglaló társadalmi-gazdasági rendszer. Az alapelveket és értékeket fontos lefektetni, de hogy pontosan mik (és milyen kombinációk) működnek majd, lehetetlen előre megmondani. Itt jönnek viszont képbe a társadalmi kísérletek, melyek egyben a nagyobb változások magjai, csírái is lehetnek: a CSA-k ezek közé tartoznak. Hasonlóan ígéretesek a bevásárlóközösségek, a dobozrendszerek vagy az élelmiszerrendszereken túl az önkéntes döntésen alapuló szövetkezeti modellek is. Látható, hogy az egyes típusok is nagyon sokfélék, és nem állítom, hogy tökéletesek a jelenlegi formájukban. Azt viszont igen, hogy részét képezhetik az elengedhetetlen fenntarthatósági átalakulásnak, mivel működési logikájuk és szervezőelveik lényegesen eltérnek a domináns, fenntarthatatlan ipari élelmiszerrendszerekétől.

A fotókat az Ezerjó Farmon és a MagosVölgy Ökológiai Gazdaságban készítettem, ezúton is köszönet a gazdáknak a lehetőségért!