Az Egyensúly Intézet azt javasolja a hazai energiapolitika alakítóinak, hogy a gázfelhasználás csökkentésével és a megújuló energiatermelés növelésével fenntarthatóbb irányt jelöljenek ki. A csütörtökön közzétett dokumentumban a 21. század legfontosabb versenyképességi és biztonságpolitikai kihívásának nevezik a hétköznapi életünkhöz nélkülözhetetlen energia kiszámítható és fenntartható biztosítását.
A javaslatban úgy fogalmaztak, hogy Magyarországnak olyan energiarendszerre van szüksége, ami egyszerre szolgálja az ellátásbiztonságot, a klímavédelmet és a gazdasági versenyképességet. A szakpolitikai intézet felvázolta a jelenlegi helyzetet, és megállapította, hogy ugyan hivatalosan Magyarország energiafüggésének mértéke 54,4 százalékos, ám ez a szám jóval magasabb is lehet, a számítás módjától függően.
A statisztikák a hazai energiatermeléshez sorolják a Paksi Atomerűművet, ami orosz nukleáris fűtőanyaggal működik, vagyis ezzel együtt a magyar energiafüggés 80 százaléknál is magasabb
– írja cikkében a HVG.hu.
Az Egyensúly Intézet szerint az ország jelentős lemaradásban van a megújuló energiák felhasználásában is. Ezek aránya az energiatermelésen belül a 38 százalékos uniós átlagnál jóval alacsonyabb, csak 14 százalékos. A javaslat ezzel összefüggésben többek között azt szeretné előmozdítani, hogy az ország növelje a megújulók arányát, illetve teljesen vezesse ki a szénalapú energiatermelést.
A megújulók terjedése érdekében álláspontjuk szerint támogatni kell a napelemek lakóépületekre való telepítését, illetve energiaközösségek létrehozását. Ezzel egyidőben a kiegyenlített energiaellátáshoz támogatni kell a szélerőművek és a naperőművek azonos alállomásra történő csatlakozását, ugyanakkor intenzívebben kellene hasznosítani a geotermikus energiát is.
Az intézet külön kiemeli, hogy ellátásbiztonságunk és klímacéljaink szempontjából kockázatos lenne leállítani a Paks II-beruházást, ugyanakkor, ha lehetséges, meg kell hosszabbítani a működő blokkok üzemidejét.
(Forrás: hvg.hu)