A korai halálozás századunk súlyos problémájává válik, mivel az egyre növekvő környezetszennyezés miatt csökken a várható élettartamunk. Az Európai Unióban 2020-ban legalább 238 ezer ember hal meg a vártnál hamarabb a levegőben lévő szennyező anyagoknak való kitettség miatt, még a levegőminőség javulása ellenére is.
A friss tanulmány, amelyet az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) csütörtökön tett közzé, aggasztó jelenségekre mutat rá.
Az ügynökség elemzése kimutatta, hogy a légszennyezés a legnagyobb környezeti egészségügyi kockázat Európában, és jelentősen befolyásolja az európai lakosság egészségét, különösen a városi területeken. Így van ez annak ellenére is, hogy azelmúlt pár évben az EU-ban valamennyi kulcsfontosságú légszennyező anyag kibocsátása csökkent.
A nitrogén-dioxid-szennyezés eközben 49 000 korai halálesethez vezetett, az ózonnak való kitettség pedig 24 000 ember halálát okozta
– tette hozzá az ügynökség.
Az EEA legfrissebb becslései szerint 2020-ban legalább 238 000 ember halt meg idő előtt a levegőben szálló finom részecskéknek való kitettség miatt. Kiderült, hogy a városi lakosság mintegy 96%-a az Egészségügyi Világszervezet iránymutatásait meghaladó szennyezettségi szintnek van kitéve.
A különböző levegőt szennyező anyagoknak való kitettség miatti korai halálozások száma azonban 2005 és 2020 között 45%-kal csökkent. Ha ez a tendencia folytatódik, az EU várhatóan teljesíti a nulla szennyezéssel kapcsolatos cselekvési tervben kitűzött célt, azaz 2030-ra 55%-kal csökkenti az idő előtti halálozások számát, áll az EEA jelentésében.
Mindazonáltal további erőfeszítésekre lesz szükség ahhoz, hogy teljesüljön a 2050-re kitűzött zéró szennyezéssel kapcsolatos elképzelés, amely szerint a légszennyezést olyan szintre kell csökkenteni, amely már nem tekinthető egészségkárosítónak.
(forrás: dailysabah.com)