



A korai halálozás századunk súlyos problémájává válik, mivel az egyre növekvő környezetszennyezés miatt csökken a várható élettartamunk. Az Európai Unióban 2020-ban legalább 238 ezer ember hal meg a vártnál hamarabb a levegőben lévő szennyező anyagoknak való kitettség miatt, még a levegőminőség javulása ellenére is.
A friss tanulmány, amelyet az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) csütörtökön tett közzé, aggasztó jelenségekre mutat rá.
Az ügynökség elemzése kimutatta, hogy a légszennyezés a legnagyobb környezeti egészségügyi kockázat Európában, és jelentősen befolyásolja az európai lakosság egészségét, különösen a városi területeken. Így van ez annak ellenére is, hogy azelmúlt pár évben az EU-ban valamennyi kulcsfontosságú légszennyező anyag kibocsátása csökkent.
A nitrogén-dioxid-szennyezés eközben 49 000 korai halálesethez vezetett, az ózonnak való kitettség pedig 24 000 ember halálát okozta
– tette hozzá az ĂĽgynöksĂ©g.
Az EEA legfrissebb becslései szerint 2020-ban legalább 238 000 ember halt meg idő előtt a levegőben szálló finom részecskéknek való kitettség miatt. Kiderült, hogy a városi lakosság mintegy 96%-a az Egészségügyi Világszervezet iránymutatásait meghaladó szennyezettségi szintnek van kitéve.
A kĂĽlönbözĹ‘ levegĹ‘t szennyezĹ‘ anyagoknak valĂł kitettsĂ©g miatti korai halálozások száma azonban 2005 Ă©s 2020 között 45%-kal csökkent. Ha ez a tendencia folytatĂłdik, az EU várhatĂłan teljesĂti a nulla szennyezĂ©ssel kapcsolatos cselekvĂ©si tervben kitűzött cĂ©lt, azaz 2030-ra 55%-kal csökkenti az idĹ‘ elĹ‘tti halálozások számát, áll az EEA jelentĂ©sĂ©ben.
Mindazonáltal további erĹ‘feszĂtĂ©sekre lesz szĂĽksĂ©g ahhoz, hogy teljesĂĽljön a 2050-re kitűzött zĂ©rĂł szennyezĂ©ssel kapcsolatos elkĂ©pzelĂ©s, amely szerint a lĂ©gszennyezĂ©st olyan szintre kell csökkenteni, amely már nem tekinthetĹ‘ egĂ©szsĂ©gkárosĂtĂłnak.
(forrás: dailysabah.com)