A Journal of Applied Ecology című folyóiratban közzétett új kutatásunkban a tenger természetes hangjait víz alatti hangszórókon keresztül erősítették fel. Azt tesztelték, hogy a hangjelzések odavonzzák-e a bébiosztrigákat, ahol osztrigazátonyokat próbálják újratelepíteni. Ez jobban működött, mint ahogy a kutatók remélték. Sokkal több lárva úszott az adott helyszínekre, mint a kontrollterületekre.
Az osztrigazátonyok helyreállítása egyre nagyobb lendületet vesz Ausztráliában és világszerte, mint az egészséges ökoszisztémák helyreállításának módja. A kagylózátonyok táplálkozásuk során hatalmas mennyiségű vizet szűrnek és tisztítanak meg, míg a kagylókupacok élőhelyet biztosítanak a halak számára. Az osztrigák számos tengeri faj számára táplálékul szolgálnak.
Még az olyan látszólag egyszerű élőlények is, mint a tengeri lárvák, a látást, a szaglást és a hangokat használják navigációs jelzésekként
– írja a friss tanulmány
Ha megértjük ezeket a jeleket, akkor felhasználhatjuk őket arra, hogy segítsünk a természetnek gyorsabban helyreállni, mint ahogyan magától tenné. Ezek az egyébként rendkívül termelékeny kagylózátonyok egykor több ezer kilométernyi vizet borítottak, de több mint 90%-ukat a gyarmati évek alatt azért kotorták ki, hogy a kagylóhéjakat cementmészként használják fel. Amikor azonban megpróbálták helyreállítani ezeket a zátonyokat, problémába ütköztek, mivel a szabadon úszó osztrigabébiknek meg kellett előbb találniuk a sziklákat, amelyek a homokos tengerfenéken pihentek.
Itt jön a képbe az új eljárás. Sok tengeri állat úgy használja a hangokat, mint mi a szárazföldön a látást. Gondoljunk csak a bálnazenére, amellyel a bálnák nagy távolságokon keresztül kommunikálnak. A hang hasznosabb, mint a látás vagy a szaglás a víz alatt, mert messzire képes információt közvetíteni anélkül, hogy az óceáni áramlatok megzavarnák.
Az új hangjelzéses eljárás négyzetméterenként akár 17 000-rel több osztrigát vonzott a helyreállítási helyszínekre. Öt hónap alatt közel négyszer több nagy osztriga érkezett a tesztterületekre, ami felgyorsította az élőhely növekedését. Ezzel szemben azokon a területeken, ahol osztrigamentes területekről játszottunk környezeti hangot, csak csonka élőhely alakult ki, ahol kevés osztriga telepedett meg.
Kapcsolódó bejegyzések
Így teszi tönkre a gambiai osztrigatenyésztőket a klímaváltozás
A világ egyik legszegényebb országának számító Gambia osztrigahalászainak megélhetését egyre jobban veszélyezteti a klímaváltozás.
Ez a technika segíthet javítani azon, hogy hány osztrigabébi vagy más kulcsfontosságú faj jut el új otthonába, és kezdi meg a zátonyépítés nagy feladatát. Ezek az eljárások segíthetnek helyreállítani a tenger láthatatlan akusztikus autópályáit, és ez sok part menti területet megmenthet.
(forrás: phys.org)