A COP27 klímakonferencia keserédes véget ért, néhány eredménnyel, de főként a csalódottság növekvő érzésével. Az élelmiszerek és a mezőgazdaság most az egyszer központi helyet kapott a tárgyalásokon. Ez jó hír, mivel az éghajlatváltozásra szánt pénzek mindössze 3%-át fordítják élelmiszerekre. Ez azonban heves vitákat eredményezett, amelyek az elkövetkező években jó eséllyel csak erősödni fognak.
Az élelmiszerek a teljes globális kibocsátás 26%-áért felelősek, bár a becslések eltérnek, egyesek szerint akár a harmadáért is felelős lehet az élelmiszeripar. Ennek nagy részéért közvetlenül és közvetve az állati eredetű termékek felelősek. Azonban étrendünk számos más összetevője is jelentős hatással van a környezetünkre, mint például a kávé és a csokoládé.
Meg kell jegyezni, hogy ezen adatok körött számos ellentmondás van, különösen az állati földhasználat hatásával kapcsolatban. Nehéz megbecsülni a nagyon különböző összetevőkből álló globális élelmiszerrendszer hatását
– írja cikkében Matthieu Vincent, a DigitalFoodLab társalapítója.
Ha a helyzet felmérése bonyolult, akkor a mezőgazdasággal és az élelmiszerekkel kapcsolatos fellépés még kényesebb téma, mivel az emberek nagyon különbözően gondolkodnak róla.
Az állati eredetű fehérjék helyettesítése például lehetséges azokkal egyenértékű, növényi alapú vagy bioreaktorokból származó fehérjékkel. Ezek technológiái gyorsan fejlődnek, szinte hetente jelentenek be új kísérleti létesítményeket. A kulcsfontosságú állati eredetű termékek alternatívái is a szélesebb körű elterjedés küszöbén állnak.
Ezekkel a technológiákkal egy drasztikusan más jövőt képzelhetünk el, ahol sokkal kevesebb földterületet használunk fel élelmiszer előállítására, nem használunk állatokat az élelmünk előállításához, és sok beltéri gazdaságot működtetünk.
Kapcsolódó bejegyzések
Klíma, élelmiszer és mezőgazdaság – Miért vagyunk elakadva ezekben a kérdésekben?
Az élelmiszerek éghajlati problémája egyre súlyosabb, és mégis jobban elakadtunk, mint valaha. Miért ennyire nehéz ez a helyzet?
Visszatérve a jelentésre, amelyből kiderül, hogy az éghajlattal kapcsolatos közfinanszírozás mindössze 3%-a jut a mezőgazdaságra és az élelmiszerekre, megértjük, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszerek terén a változás finanszírozása mennyire bonyolult lehet. Még az útvonal kiválasztásán túl is rendkívül érzékeny a közpolitika arra vonatkozóan, hogy mit kellene enniük az embereknek, különösen akkor, ha úgy gondolkodunk, hogy az nem az egészségüket, hanem a környezetet szolgálja.
(forrás: greenqueen.com)