Nagy tömegben is keringhetnek májustól a méretes tőrösdarazsak a kertek, parkok gyepén, a korhadó fák közelében. Az ártalmatlan rovarok könnyen pánikot kelthetnek, mert összetéveszthetők a valóban veszélyes lódarazsakkal.
A tőrösdarazsak az emberekre, háziállatokra nem veszélyesek, ugyanakkor biológiai úton segítenek kordában tartani például a cserebogár-szaporulatot is – idézi a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfői közleményét a qubit.hu.
Irtásuk nemcsak azért problémás, mert ártalmatlanok és hasznosak, hanem azért is, mert az óriás tőrösdarázs védett, természetvédelmi értéke 50 000 forint.
Elpusztítása éppen ezért törvénytelen is, a szakértelem hiánya miatt mégis rendszeresen előfordul, hogy tömegesen mérgezik a rovarirtók.
A tőrösdarazsak is rendelkeznek fullánkkal, ezt azonban (hacsak nem fogjuk meg őket) nem ellenünk használják, mérgük pedig nem fájdalomkeltésre, hanem lárvák megbénítására szolgál. A tőrösdarazsak ugyanis parazitoidok, szaporodásukhoz, a peterakáshoz nagyobb rovarok, elsősorban lemezescsápú bogarak lárváira van szükségük.
Májustól nyár végéig tömegesen fordulnak elő, jellegzetesen lassan, a földhöz körül repülnek.
Az óriás tőrösdarázs sárga fejű nősténye elérheti a 4 centiméteres hosszt is, míg a hím legfeljebb kétcentisre nő. A lódarazsaknál ehhez képest a királynő három és fél centiméterig nőhet, a dolgozóknál (ivartalan nőstényeknél) maximum két és fél centiméteres lehet a testhossz.
Ahogy a képeken látható, a lódarázs mintázata jellegzetesen fekete-sárga, akárcsak a többi társas darázsé, míg az óriás tőrösdarázsnál más a potroh rajzolata. Utóbbinál a nőstények feje sárga, a hímeké fekete.
A lódarazsak és a tőrösdarazsak egyébként ugyanabba az alrendbe, a fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) közé tartoznak.