Kevés szó esik róla, pedig a fosszilisek fenntartható alternatívája lehet, ráadásul előállításának minden eleme megfeleltethető a körforgásosság elveinek. A biogázról mint megújuló erőforrásról Eszes Zsolttal, a biogáz előállításával is foglalkozó Water4All Zrt. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A biogáz legfőbb ismertetője, hogy biológiai folyamatok során, szerves anyagokból, oxigénmentes környezetben képződik. Ezek a folyamatok a természetben is lejátszódnak, sőt az élőlények emésztőrendszerében is termelődik biogáz, de számunkra releváns a mesterséges előállítása is. Ez hasonló módon, mikrobák segítségével történik, ám fontos, hogy irányítottan és nagy mennyiségben, valamint figyelembe véve a hatékonyságot is.
Az adásban elsősorban a biogáz mesterséges előállításáról, ennek lehetőségeiről és a felhasználási módokról beszélgettünk.
Ahogy vendégem mondja, a biogáz-előállítás története meglepően hosszú, ám a termelés igazi felfutása csak az 20. század második felében kezdődött el, első körben az állattartó telepeken, ahol a folyamatosan képződő trágyából állítottak elő biogázt. Alapanyagként bármilyen szerves anyag felhasználható, így a szennyvíztől a háztartási szerves hulladékon át a zöldhulladékig, bármi lehet a biogáz alapja. A képződő gáz összetétele az alapanyagtól függ.
Energia többletkibocsátás nélkül
A biogáz hatalmas előnye, hogy egyfelől megújuló energiaforrásnak tekinthető, másrészt használatával többletkibocsátás nem keletkezik. Az alapanyagul szolgáló szerves anyagok (gondoljunk akár a növényekre, akár az élet bármely más formájára és melléktermékére) létezésük, illetve képződésük során szenet kötnek meg, a lebontást végző mikrobák pedig ezt alakítják át biogázzá.
Ha az emberek, az állatok, a növények megújulónak tekintendők, akkor minden, ami tőlük származik, szintén megújuló, így aztán az ő melléktermékeik is, tehát a szennyvíz, a trágya, a növényi melléktermékek is.
Következésképpen ezen melléktermékekből képződő anyag, a biogáz is megújuló, használata pedig egy fenntartható alternatívája a fosszilis energiahordozóknak. Persze a földgáztól némileg eltér, hiszen metántartalma alacsonyabb. Ahogy Eszes Zsolt elmondta, ha a földgáz metántartalmát 100%-nak tekintjük, akkor a biogáz esetében 40–80%-os koncentrációról beszélhetünk. Az energiaegyenértéket tekintve általánosságban elmondható, hogy két rész biogáz feleltethető meg egy rész földgáznak.
Számtalan módon hasznosítható
Különféle tisztítási módszerekkel azonban a koncentráció növelhető. Így például alkalmas lehet olyan, teljesen hétköznapi felhasználásra, mint a gáztűzhelyen való főzés, de emellett számos más módon hasznosítható. A legelterjedtebb manapság az elektromos áram termelésében való hasznosítása: szennyvíz- vagy épp állattartó telepek képesek energiaigényük jelentős részét fedezni biogáz felhasználásával. De emellett lehet fűtésre, hűtésre, meleg víz vagy gőz előállítására is használni.
Persze azt fontos megjegyezni, hogy – bár jelentős potenciál van benne – a fosszilisek kiváltására önmagában nem alkalmas. Ehhez nem áll rendelkezésre elegendő alapanyag, amit jól szemléltet a vendégem által hozott példa:
Tegyük fel, hogy egy 100 ezer lakost kiszolgáló szennyvíztisztító telepen keletkezik annyi iszap, hogy naponta elő tudunk belőle állítani 2500 köbméter biogázt. Ennek a metántartalma – ha a fenti átlagot tekintjük – nagyjából 1250 köbméter földgázénak felel meg.
És hogy mit jelent 1250 köbméter földgáz? Egy olyan évben, amikor a tél hideg, egy átlagos családi ház éves gázfogyasztása vendégem szerint nagyjából 3000 köbméter körül alakul, tehát csúcsterhelés mellett 100 ezer lakos iszapjából kb. 2 naponta termelhető meg ez a mennyiség. Ettől függetlenül, tekintetbe véve, hogy az alapanyagok valamilyen formája (pl. szennyvíz, mezőgazdasági melléktermékek) a legtöbb helyen rendelkezésre áll, csak szándék kérdése, hogy ezt hasznosítjuk-e biogáz előállítására.
Vannak országok, ahol a hazainál sokkal jelentősebb mennyiségben állítanak elő biogázt, de a potenciál nálunk is megvan. Vendégem szerint nem elképzelhetetlen, hogy a szükséges erőművek megépítésével akár a lakossági gázfogyasztás harmadát is képes lehet kiváltani a biogáz, ez pedig az ország energiaimport-függőségét is jelentősen csökkentené.
Az adásban ezeken túl szó esik arról, hogy
- milyen eljárással állítják elő a biogázt,
- mennyire biztonságos a termelés és a felhasználás,
- milyen környezetvédelmi kérdések merülhetnek fel a biogáz-termelés kapcsán,
- milyen melléktermékei vannak a gáz előállításának, és ezeket hol és mire lehet felhasználni,
- van-e realitása a háztartási méretű biogáz-erőművek megjelenésének.
Borítókép: canva.com
