Az élelmiszer-pazarlás az egyik legjelentősebb globális probléma. Az emberi fogyasztásra megtermelt élelmiszer nagyjából harmada végzi a kukában. Az ENSZ környezetvédelmi programjának egy korábbi becslése szerint, ha az élelmiszer-pazarlás egy ország lenne, akkor Kína és az Egyesült Államok után ez bocsátaná ki a legtöbb üvegházhatású gázt.
Ezt a problémát ismerte fel néhány éve pár magyar egyetemista, akik életre hívták saját élelmiszermentő applikációjukat, a Munch-ot. Az egyre sikeresebb startup social media és design menedzserével, Bélavári Virággal áttekintettük, milyen válaszok léteznek az élelmiszer-pazarlás problémájára, és ezek között mi a Munch válasza. Ahogy elhangzik, az app segítségével csak itthon eddig 700 ezer adag étel menekült meg. Az adásból az is kiderül, hogy a nemzetközi terjeszkedés mellett Magyarországon is egyre többfelé csatlakoznak éttermek és üzletek a Munch-hoz, valamint az is, hogy a csapat igyekszik otthon is alkalmazható élelmiszermentő megoldásokkal segíteni az érdeklődőknek.
Az adásban többek közt szó esik arról, hogy
• hogyan tud a Munch segíteni, hogy csökkenjen az élelmiszer-pazarlás,
• mi a fenntarthatóság három lába, és a Munch használatával hogyan tud minden láb nyerni,
• merre érdemes keresgélni, ha élelmiszermentő tippeket keresünk,
• hogy halad a magyar startup nemzetközi terjeszkedése,
• hogyan kell helyesen ejteni az app nevét,
• az élelmiszer-pazarlás annyi üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, mint a közúti közlekedés.
