Békés a kezdetektől a magyar rizstermesztés központja, amit remek természeti adottságai, például a Körösök vize garantál. Itt működik 1998 óta a Valoryz, a rizstermesztéssel és feldolgozással foglalkozó családi vállalkozás, mely magas minőségű biotermékeiről vált híressé. A folyamatos innovációt, és a fenntarthatóságot is szem előtt tartó céget ma az alapító, Valentinyi Károly és lánya vezeti. Valentinyi Fruzsinát a rizstermesztés hazai és globális helyzetéről, különleges termékeikről és személyes motivációiról kérdeztük.
Mióta termesztenek rizst Magyarországon?
Mária Terézia idején, olasz telepesekkel érkezett a rizstermesztés, akik főleg Békés megyében telepedtek le, és tanították meg a mesterség fortélyait. A fénykor a rendszer váltást megelőző évtizedekben volt, amikor rengeteg rizsföldön, 30-40 ezer hektáron folyt a termelés. Ez mára sajnos visszaszorult, nagyjából 3000 hektáron foglalkoznak még rizzsel.
Mi az oka a jelentős visszaesésnek?
A rizstermesztés idő- és pénzigényes dolog: mivel a növény folyamatosan vízben van, szükség van az úgynevezett rizskalitkákra, kellenek gátak, öntözőcsatornák, és ezeket természetesen folyamatosan karban kell tartani. Jóval bonyolultabb a termelés, mint mondjuk egy búza vagy más gabona esetében. Bizonyos tekintetben a rizs sokkal közelebb áll a kertészeti növényekhez, azokhoz hasonlóan sokat kell foglalkozni vele. Ami viszont a klasszikus gabonákhoz teszi hasonlóvá, hogy kisebb átalakításokkal, de ugyanazokkal a gépekkel történik a vetés és az aratás.
Fotó: Valoryz
Az elmúlt évek aszályos nyarai mennyire jelentettek problémát a termelésben?
Nekünk egyelőre szerencsénk volt mert a rizstermelés szempontjából jó helyen vagyunk: a Körösből, illetve holtágaiból öntözünk, és ezekben még a legszárazabb időszakokban is van víz. Ezzel együtt is igyekszünk víztakarékosan művelni a rizst, ami nem csak a környezetre, de a rizs beltartalmára is pozitív hatást gyakorol. Jó lenne, ha egyre többen gondolkoznának hasonlóan, főleg, hogy Magyarországon ma még nem kell fizetni az öntözővízért. Ezt nem tartom szerencsésnek, mert pazarló öntözési gyakorlatokhoz vezet, illetve a műtárgyak, vízkivételi művek tönkre mennek, hiszen nincs pénz karbantartani. Persze vannak a klímaváltozásnak számunkra is érezhető hatásai, például mostanában a szokásosnál jóval gyorsabban fejlődik a növény. A forróság egyébként itt jelenthet problémát, mert épp úgy, mint a kukoricánál, a meleg le tudja perzselni a virágokat, és akkor ugye nem tud megtermékenyülni a növény.
Említetted, hogy Itáliából jöttek az első rizstermesztők hazánkba. Mennyire számít ma elterjedtnek a rizstermelés Európában?
Számos országban folyik termelés, és van ahol már igen régre nyúlik ennek hagyománya. Olaszország, Spanyolország, vagy akár Görögország területén már évezredek óta termesztik a rizst, így sok helyen megvan a szükséges infrastruktúra és tudás. Egyben a rizsfogyasztás is sokkal mélyebben beépült gasztronómiába ezekben az országokban, mint nálunk.
Tekintettel a klímaváltozás már ma is érezhető, illetve várható hatásaira, hogy látod, milyen jövője lehet a rizstermelő ágazatnak?
A helyzet nem egyszerű. Mi Magyarországon még szerencsés helyzetben vagyunk, a Körös vízgyűjtő területeire lehet számítani. De például Olaszországban és Spanyolországban a víz már évek óta nagyon-nagyon komoly gond. Az olasz rizstermelés központja a Pó-folyóhoz kapcsolódik, amely az igazán aszályos időszakokban már konkrétan kiszárad, így erre építeni nagyon nehéz. Az egyetem alatt Sevillában voltam rizstelepen gyakorlaton, bő tíz évvel ezelőtt, és ott már akkor probléma volt a víz.
Fotó: Valoryz
A nagy termelőknél, Dél-Kelet-Ázsiában is részben a vízhez kötődnek a problémák: egyre egyenetlenebb a csapadékeloszlás, néha egyszer jön a rengeteg eső. Ez a sokhelyütt megszokott teraszos művelésnél jelent nagy problémát, mert a teraszok képesek „leomlani”, A víz képes teljes hegyoldalakat elmosni. Emellett pedig iszonyatos mennyiségben oldódhatnak ki a talajból olyan, korábban már leülepedett vegyi anyagok, melyeket akár már 30–40 éve nem használnak a termelésben egészségkárosító hatásuk miatt.
Miben tér el az általatok termesztett rizs azoktól, melyekkel legtöbbször találkozni lehet a boltokban?
Az olyan fajták, mint a jázmin, vagy a basmati az indica típusba, míg az általunk termesztett fajták a japonica típusba tartoznak. A két csoport közötti különbség tetten érhető mind színben, mind ízben, mind pedig állagban. A miénk egy közepesen hosszú szemű magyar fajta, amit épp azért mert se nem hosszú szemű, se nem kerekszemű nagyon sokféleképpen fel lehet használni a konyhában: lehet belőle például rizottó, tejberizs, de ugyanúgy akár köret is.
Úgy tudom leginkább biotermelés folyik a Valoryznál. Ezt mennyire nehezen kivitelezhető a rizs esetében?
Egyelőre kártevője nincs sok, és betegség sem jellemző rá, de szerintem ez előbb–utóbb változni fog. Van néhány gombás fertőzés, ami néha felüti a fejét, de az általunk használt fajta nagy jó ellenálló képességgel rendelkezik. Igazi problémát jelenleg inkább a gyomnövények jelentenek, például a kakaslábfű, a zsióka vagy a gyékény.
Hol lehet találkozni a Valoryz termékeivel?
A cégnek több hazai partnere is van, van olyan üzletlánc és online üzlet is, ahol megtalálhatók a termékei. A legegyszerűbben, és legkedvezőbb áron viszont a Valoryz webshopjában érhetők el a termékek.
A fogyasztóitok elsősorban a hazai vásárlók, vagy inkább külföldön tudjátok értékesíteni a termékeiteket?
Épp mostanában volt egy felmérésünk, mely alapján egy család akár heti 2-3 alkalommal is eszik rizst. Főleg mostanában, amikor egyre többen gluténérzékenyek, a rizs pedig egy kiváló alternatív tud lenni. Épp így az egészségtudatos táplálkozásban is fontos helye van. Ezzel együtt viszont jelenleg 90%-ban külföldön értékesítünk, ahol óriási a kereslet a rizseinkre. Ebben közrejátszik a bio termelés és a magas minőség mellett az is, hogy komoly minőségbiztosítási rendszeren megy át a termékünk. A lakossági fogyasztás mellett beszállítói vagyunk nagy nemzetközi élelmiszeripari cégeknek is, akik nagyon keresik a bio termékeket. Ők a rizsünket további feldolgozással más termékekben használják fel.
A Valoryz rizsek ára szerepet játszhat abban, hogy itthon kisebb kereslettel találkoztok?
Ha a konvencionális rizsekkel vetjük össze, akkor a mi rizsünk valóban egy magasabb árkategóriát képvisel, de azért én nem gondolom megfizethetetlennek vagy luxusterméknek. Főként akkor nem, ha arról van szó, hogy a családom, vagy a gyerekeim mit esznek. Persze ezzel sokszor nem számolnak a fogyasztók, de számomra már szinte elképzelhetetlen, hogyan tudnak idehozni 300-400 forintokért, csomagolva, polcra téve bármilyen terméket.
Fotó: Valoryz
Úgy érted, hogy egy átlagos 4-600 forintos rizs esetében felmerülhetnek bizonyos problémák?
A rizsben, függően attól, hogy hol és milyen körülmények között termelik, jelen lehetnek nehézfémek, illetve például a növényvédő szerekből származó szermaradványok. A távoli országokból importált rizsek esetében, még az esetlegesen biotermelésből származóknál is, felmerül még egy jelentős probléma: a rengeteg utazás, és a tárolás alatt különféle kémiai szerekkel kezelik őket, a raktári kártevők ellen. Az ezekből származó szermaradványok pedig biztosan jelen lesznek, még ha adott esetben a határérték alatt is. A Valoryz termékek mellet szól, hogy nálunk nem a határérték alatt vannak a szermaradványok, hanem lényegében kimutathatatlanok. Nem csak a bio, hanem a konvencionálisan termelt rizseink esetében sincsenek jelen ezek az egészségre káros összetevők, amit folyamatos laboratóriumi vizsgálatok is igazolnak. Mi nem csak a készterméket monitorozzuk, hanem már a szántóföldön vizsgáljuk a növényt és ellenőrizzük az öntözővizet illetve a talajt. Így például a mi rizseinkben 0,1 mg/kg alatti szervetlen arzén tartalomról beszélhetünk, ami sok rizsről nem mondható el: ez azért fontos, mert ennek határértéke a kisgyermekek esetében jóval alacsonyabb mint a felnőtteknél. A Valoryz rizseit már a legkisebbek is biztonsággal fogyaszthatják.
Számos dolgot említettél már, melyekben különleges a Valoryz rizse. Van még más is?
A gondos termelés, és a beltartalom folyamatos ellenőrzése mellett igyekszünk nyitni a vásárlók felé más területeken is. Ötleteket adunk a felhasználáshoz, nyitottak vagyunk a kérdésekre. Minket bármikor felhívhatnak a fogyasztók, ha kérdésük van, de meg is lehet minket látogatni, megnézni a rizsföldeket. Épp a múlt héten volt egy nagyobb rendezvényünk, ezekkel próbáljuk közelebb hozni az embereket a termékeinkhez. Ezen kívül igyekszünk odafigyelni például a csomagolásra is: nem használunk műanyagot, újrahasznosított papírból készül a rizsek csomagolása.
Fotó: Valoryz
Nehéz, és legalábbis mifelénk mindenképpen különleges szakma a tiétek. Mi a személyes motivációd?
Ha mondhatom úgy, alkotni, adni szeretnék, függetlenül attól, hogy éppen milyen nehezek az adott körülmények. Mindig valami újat, innovatívat, picivel jobbat csinálni. Miért ne lehetne erről is híres Magyarország, miért ne gondolhatnák, hogy ez egy szuper hely, ahol vannak ilyen cégek, ahol meg tudják és meg is akarják csinálni ezt a minőséget? Fontos ezen dolgozni, mert azért vannak előítéletek velünk szemben.
Mi lesz a következő alkotásotok?
A klímaváltozás miatt elkezdtünk alternatív növényekben gondolkozni. Például most kezdtük el termelni és feldolgozni a kölest, amely egy igénytelen, a szárazságot nagyon jól tűrő növény. Emellett viszont a termés iszonyatosan jó beltartalmi értékekkel bír, tápanyagdús és közben gluténmentes.
Borítóképünkön Valentinyi Fruzsina – Fotó: Valoryz
