Loffice

A jövő irodájában közös a tér és közös a tudás: közösségformáló munkaállomások a Loffice-ban

A Salétrom utcai egykori piros lámpás ház helyén ma környezettudatos, megosztás alapú coworking irodaház áll. Itt, illetve egy Paulay Ede utcai épületben centralizálta a Loffice eddigi épületeit. Az alapító testvérpár egyik tagjával, Klementz Katával beszélgettünk.

Milyen filozófia alapján működik cég?

„Lehetetlent nem ismerő” szolgáltatási portfóliónkkal Budapesten és Bécsben is egy olyan támogató légkört teremtettünk, amely napról napra lehetőséget nyújt a szakmai és az emberi kapcsolatok építésére, ihletszerzésre és önfejlesztésre. Egy olyan munkatér kialakítására törekedtünk, amely nem csupán egy cég, mint bérlő számára biztosít professzionális irodai környezetet, hanem elősegíti a cég munkatársainak közösséggé kovácsolását és otthonos alkotóterepük kialakítását. Egy sokszínű, fenntartható, rugalmas feltételekkel működő közösségi teret szerettünk volna létrehozni, mindezt magas minőségben, dizájnérzékeny szellemben és a sharing economy jegyében.

Miért lehet a jövő modellje a sharing economy?

Hiszünk benne, hogy a megosztás alapú modellek a tágabb közösség előnyére is válnak, hiszen egy coworking térben a felmérések szerint is sokkal könnyebben indulnak el vállalkozások, ennek pedig egyértelműen gazdaságélénkítő hatása van. Éppen ezért alapítottuk meg a Sharing Economy Szövetséget 2017-ben azzal a céllal, hogy elősegítse a közösségi gazdaság fejlődését Magyarországon, olyan résztvevőkkel, mint például az  Oszkár autómegosztó, a Miutcánk, a Click4Work, a Veddbérbe.hu, a Tőkeportál és a Rukkola könyvcserélde. Tagjaink egytől egyig hisznek abban, hogy a megosztásban rejlő lehetőségek kiaknázása hozzásegíti a gazdaság minden szereplőjét a hatékony és fenntartható működéshez.

A coworking egy mostanában divatos kifejezés. Miben különbözik egy coworking iroda egy olyan épülettől, ahol több cég is bérelhet irodát, és van mondjuk egy közös ebédlő, ahol találkozhatnak az itt dolgozók?

A közösségépítés a kulcs. A coworkingnek három fő pillére van: a megosztás, azaz hogy az emberek osztoznak a téren, az infrastruktúrán, a tudáson, a kapcsolati hálón. A hatékonyság, tehát, hogy az után az idő után fizetnek, amit ténylegesen a térben töltenek, valamint a kooperáció, azaz, hogy munka közben ismerkednek, kapcsolatot cserélnek. Mivel mi is aktívan segítjük a közösséggé kovácsolódást, nő a produktivitás, a motiváció és gyorsabban terjed az információ. Vannak felmérések, amelyek szerint egy közösségi iroda keretein belül ötöd annyi idő alatt találnak maguknak társat, befektetőt, partnert a coworkerek, mintha hagyományos irodában vagy otthonról dolgoznának. És természetesen van közösségi konyha, közösen használható udvar, tetőterasz és egyéb, az „outdoor” munkát lehetővé tevő zöld terek.

Mennyiben egyedülálló a tevékenységetek Magyarországon, esetleg Európában?

Mi 2007-ben kezdtük meg az első irodaépületünk, a Zeneakadémia régi kottanyomdájának az átalakítását, két évvel azután, hogy a világ legelső coworking irodája megnyitott San Franciscoban. Ekkor 75 ilyen iroda létezett világszerte. A 2009-es indulásunkkor Magyarországon az elsők voltunk. A 2019-es adatok alapján a világon 22 ezer ilyen iroda létezett, bár a 2020-as pandémia hatására ezek az adatok biztosan negatív irányba fognak változni, ami nagy kár, mert azt gondolom, hogy a maga nemében minden coworking iroda egyedi és megismételhetetlen. 

A Loffice elsősorban a szakmai és közösségi programok, a társadalmi felelősségvállalás és az erős dizájn által emelkedik ki, illetve mi vagyunk az első magyar alapítású közösségi tér, akik külföldön, Bécsben is nyitottak irodát. Elsősorban coworking térként és design irodaként ismernek minket, de ennél sokkal többek vagyunk.

Klementz Kata és Klementz Panni

Az elmúlt időszakban például több olyan, kiegészítő – fizikai térhez nem köthető – szolgáltatási csomagon dolgoztunk, mellyel célunk mindkét országban a vállalkozói szféra és vállalkozóvá válás támogatása, egészen a kezdő lépésektől. Fontosnak éreztük továbbá, hogy a flexibilis és agilis munkaterek kialakításában szerzett 12 éves nemzetközi tapasztalatunkat továbbadhassuk azok számára, akik a poszt-pandémiás időszakban újra szeretnék gondolni a meglévő irodahelységük funkcióit és kialakítását egy office space audit keretein belül.

Milyen közösségépítő programjaitok vannak?

Szakmai, közösségi, kulturális eseményeket, családi és életmód programokat egyaránt szervezünk. Havonta egyszer van például egy közösségi ebédünk, amit nyáron a Salétrom utcai épületünk hatalmas tetőteraszán tartunk, de rendszeresen tartunk afterwork fröccsözést, ami egy remek kapcsolatépítési lehetőség, ide már nemcsak a házban dolgozókat hívjuk meg, hanem egy kicsit szélesebb kört. Szervezünk sunset jógát is az egészségtudatosság és közös feltöltődés jegyében.

Milyen forradalmian új megoldást alkalmaztok, ha van ilyen?

Már a legelső irodánk kialakításakor fontos volt számunkra a több lábon állás, már csak azért is, mert nem létezett még az országban coworking iroda, így nem tudtuk, hogyan fogadják majd itthon ezt a modellt, és mennyire lesz számunkra anyagilag is jövedelmező. Ezért az épületeinket úgy alakítottuk ki, hogy a cégek növekedési lehetőségeit házon belül biztosítsuk. A munkaállomásokon kívül kisebb-nagyobb irodákat adunk ki startupok, kis- és középvállalkozások részére. A válságra való reagálásképp pedig már hibrid irodákat is biztosítunk, amelyek fő célja az irodai és az otthoni munka egyensúlyának fenntartása. Ebben a konstrukcióban a bérlő maga döntheti el, hogy mikor és milyen jellegű fizikai térre van szüksége, legyen az egy tárgyaló, team desk, néhány nyugodt munkaállomás, vagy egy kisebb zárt iroda. Így a cégek alacsonyabb költséggel és rugalmas létszámmal tudják nálunk igénybe venni a professzionális irodai környezetet és szolgáltatásokat, mixelve a virtuális és az analóg iroda előnyeit.

Milyen jellegű jövőbemutató tevékenységeitek vannak még? 

Rendszeresen szervezünk szakmai eseményeket, például vállalkozóvá válást elősegítő tréningeket, kisgyerekes szülők munkába való visszaintegrálását segítő workshopokat, határon átnyúló mentor programot, kulturális eseményeket és kooperálunk több olyan civil szervezettel, akikkel azonos értékek mentén képzeljük el jelenünket és a jövőt. Emellett vannak egy-egy „jó ügy” melletti kiállásunkat és ennek népszerűsítését célzó kampányaink is.

Kik dolgoznak jellemzően az épületeitekben?

Nagyon széles a spektrum, mi mindenkit szívesen látunk, aki azonosulni tud az értékrendünkkel. Legjobban talán úgy tudnám összefoglalni, hogy leginkább olyan designra érzékeny, értelmiségi vállalkozók és freelancerek dolgoznak nálunk, akiknek fontos, hogy professzionális, mégis emberi léptékű és hangnemű, sokszínű közegben dolgozzanak, és akik értékelik a kapcsolatteremtés személyes formáját. A grafikusokon keresztül a jogászokon és programozókon át a kulturális szerkesztőségig sokan megfordulnak nálunk, de vannak nagy multinacionális cégek is az épületeinkben. A legextrémebb tagunk talán egy, a filmes produkciókhoz vadállatokat biztosító és idomító vállalkozás volt.

A fenntarthatóság bármilyen módon megjelenik-e az életetekben?

A coworking és egyéb „co-modelljeink”, mint a „coworkid” vagy a „coliving” mind-mind a hatékonyságon alapulnak, és a fenntarthatóság mellett tettük le a voksunkat akkor is, amikor lényegében olyan „újrahasznosított” épületekben alakítottuk ki az irodáinkat, mint egy cipőgyár, egy kottanyomda, vagy egy műanyagfeldolgozó üzem. Az energiatakarékos működés alapvetésünk, Magyarországon egyik épületünkben sincs gázfelhasználás, a környezeti károk mérsékléséhez klímabarát energiagazdálkodással kívánunk hozzájárulni, és ahol tudunk, zöld energiát használunk. A Paulay Ede utcai épületünkben – a földrajzi adottságoknak kihasználva –  geo árammal működtetett hőszivattyú rendszer segítségével hűtjük és fűtjük az épületet, ezzel is csökkentve az irodánk ökológiai lábnyomát, ez esetben ugyanis nincs káros-anyag kibocsátás, mivel fosszilis tüzelőanyagot nem használunk. Salétrom utcai új bázisunkon pedig úgynevezett „fresh-air system” alapon, egyváltozó hűtőközeg tömegáram (VRV) elven működő rendszert építettünk ki, ami a jelenleg elérhető legmodernebb klímatechnológa. A hűtőközeg hővisszanyerő kialakításának köszönhetően lehetőség van egyidőben hűteni és fűteni a különböző tereket, mindezt páratlan energiahatékonyság mellett. Az irodák légcseréjét központi ventilátorok biztosítják. A gépi szellőzőrendszert úgy tervezték, hogy az igényeket automatikusan érzékelő intelligens légbevezetőinek és légelvezetőinek köszönhetően, optimalizálhatóvá váljon a levegő minősége. Mindemellett a környezettudatosság és fenntarthatóság jegyében napi szinten gondoskodunk a hulladék szelektív gyűjtéséről, környezetbarát irodaszerek alkalmazásáról, energiatakarékos fénycsövek használatáról, illetve az irodabútorok jelentős része is újrahasznosítás eredménye. Kerékpártárolókat és egyéb, a dolgozók sportolási kedvét és kényelmét szolgáló – például zuhanyzó és öltözők – megoldásokat is biztosítunk.

Ha tetszett a Loffice története, szavazz, hogy a hónap közönségdíjasa lehessen!

Képek: Loffice

search icon