Kreatív újrahasznosító workshopok azoknak, akik szeretnének változtatni a világon

A ReCreativity egy társadalmi vállalkozás, amely kreatív kézműves programokat kínál változásra nyitott embereknek, mindehhez alapanyagként a háztartásokban keletkező hulladékot használja fel. Földi Barbarbara, a ReCreativity megálmodója és tulajdonosa mutatja be vállalkozását.

Hogyan jött létre a ReCreativity, és mi a célotok?

Hivatalosan 2013-ban alakult a cég, így lassan 10 éves gyakorlatunk van. Egy olyan szervezetet szerettünk volna létrehozni, amelynek célja a környezettudatosságra való érzékenyítés. Kezdünk elszakadni a természettől és a fenntarthatóság gondolatától. Azt tapasztalom, hogy egyedül igen nehéz visszatalálni a helyes útra és végigmenni rajta. Így hát olyanoknak kínálunk tréningeket, akikben már megfogalmazódott a tenni akarás, de egyedül kevésnek érzik magukat. A segítségünkkel olyan tudást szereznek, és olyan használati tárgyakat tanulnak meg előállítani, amelyek segítik őket abban, hogy a hétköznapi életben is érvényesítsék a fenntarthatóság elvét.

Milyen alapanyaggal dolgoztok?

Az első fontos dolog, hogy mindig a közvetlen környezetünkből szerezzük be a hulladékot. Most például Nógrád megyében, Alsótoldon lesz egy hosszabb tréning, és mi nem fogunk oda Budapestről szemetet szállítani, hanem a környék adta lehetőségeket használjuk ki.

A másik fontos elvünk, hogy kizárólag a háztartásokban megtalálható alapanyagokból dolgozunk, tehát nem használunk fel ipari hulladékot sem. Pont azért, mert úgy gondolom és tapasztalom, hogy az emberek sokkal jobban tudnak kapcsolódni a fenntarthatósághoz, ha ehhez saját környezetükből veszik az alapanyagot. Legyen ez PET palack, Tetra Pak vagy használt vászon.

Miket készítetek egy ilyen képzésen?

Ebben is különbözünk kicsit más kezdeményezésektől. Nem trash art művészeti alkotásokat készítünk, hanem valódi használati tárgyakat, amelyeket a foglalkozás után haza tudsz vinni és használhatsz. Olyan egyszerű dolgokra kell gondolni, amelyek talán banálisak, de magadtól, ha egyedül vagy, nem fogsz leülni megcsinálni őket. A közösségben azonban megcsinálod, aztán nemcsak az eszközt, hanem a tudást is hazaviszed. Később magad is készíthetsz otthon további eszközöket, a tudásod pedig másoknak is átadhatod.

A most induló egyhetes alsótoldi képzésen helyi használt szövetből fogunk vászontáskákat készíteni. A résztvevők elsajátítják a varrást, az ollókezelést, a szitanyomást és egy remek vászontáskával is gazdagabbak lesznek.

Milyen képzéseitek vannak, és ezek kiknek szólnak?

Korosztály tekintetében és társadalmilag is nagyon széles kört szólítunk meg. A programjainkon részt vehet bárki a kisiskolásoktól kezdve egészen az aggastyán korúakig, azt mondhatni, hogy tényleg életünk végéig tanulhatunk.

Vannak nemzetközi kurzusaink is. A most induló egyhetes tábor Erasmus+ projekt keretében valósul meg. Ebben olyan fiatalok vehetnek részt, akik a támogatás nélkül nem engedhetnék meg maguknak, hogy több napig külföldön nyaraljanak, és képezzék magukat. Ezenkívül van cégeknek ajánlott programunk, és egynapos workshopokat is szervezünk.

Hány résztvevőtök van egy évben?

Egy évben én átlagosan 6–7 képzést tartok, egy ilyen képzésen 20–30 fő vesz részt nemzetközi szinten. Ehhez jönnek a workshopok és a céges megrendelések. Nem egyedül vagyok ezekre, a projektekbe bevonom a kollégáimat is. Éves szinten összesen 300–400 ember fordul meg a programjainkon.

Hol zajlanak a táborok és más rendezvények?

A cégünk Budapest-központú, de csak a rövid workshopjainkat rendezzük a fővárosban. Tudatosan törekszünk arra, hogy kevésbé frekventált helyen tartsuk a programokat. Így jutottam el Nógrád megyébe, Alsótoldra. Mivel társadalmi vállalkozás vagyunk, olyan helyet kerestem, ahol valamilyen társadalmi ügyet szolgálhatunk. Alsótoldon egy olyan régi iskolát választottunk szállásnak és az oktatás helyszínének, melyet egy másik társadalmi vállalkozás üzemeltet, amely bevételeinek egy részét SNI-s gyerekeket nevelő családok nyaraltatására fordítja.

Nagyon büszke vagyok arra, hogy részben a szeméttel való munkánk révén, részben lobbitevékenységemnek köszönhetően 2018-ban – Magyarországon ugyan utolsóként – itt is elérhetővé tették a szelektív szemétgyűjtést. Igyekszünk az egész régiót bevonni, minél több helyszínre eljutni. Volt, hogy helyi iskolában szerveztünk ingyenes foglalkozást, de már a balassagyarmati fegyházban is tartottunk gyakorlatot.

Mesélnél az alternatív tanítási módszeretekről?

Én végzettségemet tekintve felnőttoktató és ifjúságsegítő vagyok. A módszerünknek hivatalosan „nem formális oktatás” a neve, az élménypedagógia eszközeivel dolgozunk.

Míg a formális oktatás keretében valaki leadja az anyagot, majd visszakérdezi, addig nálunk a tanulók maguk mennek végig az oktatás folyamatán, és utána prezentálják a tanultakat. Legyen szó élményről vagy tárgyról, a módszer ugyanaz. A legjobb benne az, hogy az élménye mindenkinek különböző, melyet aztán meg tud osztani a csapattársával, ennek hatására egy erősebb kapocs is kialakulhat.

Milyen változáson mentek át régi „diákjaitok”?

Ez nagyon változó! Úgy gondolom, hozzánk eleve olyanok jelentkeznek, akik már nyitottak a fenntarthatóságra, de még nem ismerik az eszközöket, a lépéseket. Ezek megismerésében segítünk nekik. Vannak fix szabályaink. Az egyik ilyen, hogy a táborban csak vegetáriánus ételeket szolgálunk fel. Úgy vélem, hogy a fogyasztásunk, az ételeink kiválasztása már nagyban befolyásolja tudatos döntéseinket. Voltak olyan „diákjaink”, akik ez után az egy hét után végleg vegetáriánusok lettek. De olyan is akadt, aki fast fashion cégnél végzett munkáját otthagyta, mert úgy gondolta, nem fér össze azzal, ahogyan az életét élni akarja. Én már akkor boldog vagyok, ha a résztvevők 1%-a változtat valamit a mindennapjain, de a fő cél, hogy a nálunk szerzett tudást a későbbiekben másoknak is átadják.

Fotók: ReCreativity, Földi Barbara

Ha tetszik a ReCreativity története, szavazz, hogy a hónap közönségdíjasa lehessen!