Az év eleje mindig számvetéssel, a jövő tervezésével, a lehetőségek számbavételével telik. A lehetőségeink ismeretére pedig egyre inkább szükség van, ha a klímaváltozás hatásait nézzük. Nem hihetjük azt, hogy minden megy majd a maga ütemében, és mi eközben nem sérülünk. Ha elkezdjük átalakítani a szemléletmódunkat, és hajlandóak vagyunk tenni, sokkal kevésbé reménytelen a küzdelmünk. Ennek fényében ajánlom a számomra legtanulságosabb interjúcsokrot 2025-ből.
A munkám egyik legfontosabb része az emberi kapcsolódásokban, a szemléletmód formálásában rejlik. Döbbenetes, mennyi érdekes és tenni akaró ember van az országban, és ez a cselekvési vágy mindennél erőteljesebb a természetet szerető emberek körében. Mezőgazdaság, társadalomkutatás, élelmezés, vízőrzés, erdészet: ezek mind olyan területek, ahol lépten-nyomon fontos projektekkel és gondolatokkal találkoztam 2025-ben. Nagyon szeretném ezt a lendületet, hitet és reményt tovább vinni az új esztendőre is: az éghajlatváltozás ugyanis nemcsak egy letudható és könnyen megoldható probléma, hanem a jövőnk, boldogulásunk kérdése, hogy miképpen állunk hozzá. Bízom benne, hogy a Greendex olvasói ugyanígy éreznek, és 2026-ban még nagyobb lendülettel tesszük bele szívünket és lelkünket abba, hogy a Föld, az otthonunk meggyógyuljon az általunk okozott sebekből.
Vízőrzés önkéntes alapon
Az egyik legizgalmasabb projekt, amellyel 2025-ben találkoztam, a Kiskunmajsai Önkéntes Vízőrzők munkája volt. Az Alföld vízhiánya, aszályos hónapjai és nehézségei minden jólelkű embert szíven ütnek. Leginkább pedig azokat, akik megsínylik. Egy maroknyi önkéntes tesz azért, hogy a Homokhátságra ismét víz kerüljön. Elhivatottság, összefogás és a természet szeretete: minden, amire szükségünk van a felmelegedés elleni harcban. Nagyapáti Oszkár, a projekt vezetője mutatta meg, mire juthatunk összefogással.
Kapcsolódó bejegyzések
Egy páratlan összefogás eredménye: víz a Homokhátságon
A víz sokkal több, mint érték. Ezt főképp az tudja megerősíteni, aki látja és érzékeli a hiányát. A vízválság elkezdődött, mindezt szemmel láthatóan érzékelhetjük az aszályos vagy épp árvizes időszakok során. A Homokhátságon különösen problémás a helyzet, hiszen a térséget sokkal nagyobb mértékben sújtja az aszály, mint a Kárpát-medence többi részét. Ezért is kell felkapni […]
Merre tart a magyar társadalom?
A természeti értékek megóvása mellett a társadalmunk jövőjét is kézben kell tartanunk. Az elöregedő magyar társadalom, az elvándorlás nem segíti az ügyünket. Miért kellene sokkal többet foglalkoznunk a közösségeinkkel, és mi lehet a megoldás? Milánkovics Kinga segített eligazodni ebben az összetett és nagyon fontos témában.
Kapcsolódó bejegyzések
Elvándorló fiatalság, kevesebb gyermek – Hogy lehet megerősíteni az elöregedő magyar társadalmat?
A társadalom átalakulásáról nem esik túl sok szó. A klímaváltozást inkább természeti szinten éljük meg, pedig az emberi oldalt is érdemes lenne átgondolni.
Átalakulnak az erdeink, de vajon jó irányba halad a folyamat?
Az erdőgazdálkodás kérdése mára különösen fontossá vált, hiszen az erdők életét éppúgy megnehezíti az éghajlatváltozás, mint bármely más területet. Az erősödő, elhúzódó aszályok, a kevesebb csapadék, a betelepülő invazív fajok gyors tempóban alakítják át erdeinket. Olyannyira, hogy ha egészségesnek akarjuk látni őket, kutatni és fejleszteni kell az alkalmazkodóképességüket. Az erdők jelenlegi és jövőbeli helyzetéről, a megoldásokról és lehetőségekről dr. Borovics Attilával beszélgettem.
Kapcsolódó bejegyzések
Ha a jövőben is sétálni akarunk a magyar erdőkben, cselekedni kell – Interjú
Az erdők extrém mértékben ki vannak téve a klímaváltozásnak, különösen az Alföldön. Merész és átgondolt döntések segíthetnek, egy sor megoldás létezik arra, miképp lehetnének ellenállóbbak az erdeink.
Fiatalokra van szükség a mezőgazdaságban
Mezőgazdaság nélkül elképzelhetetlen az életünk: az élelmiszer-termelés az egyik legfontosabb lába a magyar gazdaságnak, azonban mielőbbi átalakulásra, szemléletváltoztatásra van szükség ahhoz, hogy fennmaradhasson, és a természettel összhangba kerüljön. A kérdés csak az: miként lehetséges ez gazdálkodó fiatalok nélkül? Dezsény Zoltán, a MagosVölgy Ökológiai Gazdaság társalapítója, kertvezetője segít eligazodni a cseppet sem egyszerű témában.
Kapcsolódó bejegyzések
Komoly probléma, amiről alig beszélünk: mi lesz a mezőgazdasággal utánpótlás nélkül? – Interjú
Van egy terület, amelyet a vidék elöregedése és a természettől való eltávolodás kritikusan érint: ez pedig a mezőgazdaság.
