Forradalmi hűtéstechnológia a globális felmelegedés ellen
2030-ig radikálisan csökkenteni kell a fluorozott szénhidrogének, vagyis a HFC-k használatát az Európai Unióban, de egyelőre még keresik a klímabarát és biztonságos alternatívát. Megoldás lehet a magyarországi V-Chiller innovatív, vákuumon alapuló gyorshűtője, amelyről a startup egyiptomi származású műszaki- és vezérigazgatója, Amir Wasily mesélt.
Milyen filozófia mentén alkottátok meg a V-Chillert?
A hűtéshez jelenleg többségében olyan üvegházhatású gázokat – például HFC-ket – alkalmaznak, amelyek hozzájárulnak a globális felmelegedést gyorsító folyamatokhoz. Szerettünk volna olyan környezetbarát megoldást találni erre a problémára, amelynek más előnyei is vannak, hogy vonzóbbá tehessük a HFC-mentes hűtési technológiát.
Mi adta az ötletet?
Egy fesztiválon vetődött fel az, hogy mivel ma már teljesen természetes, hogy gyorsan fel tudunk melegíteni bármilyen ételt vagy italt, vajon lehetséges volna-e ezeket ugyanilyen gyorsan hűteni is? Ebből a kérdésből kiindulva eredetileg egy hordozható minihűtőt kezdtünk el tervezni, amelyből bárki, bárhol pár perc alatt hideg italt tud fogyasztani. Ezt továbbgondolva született meg a V-Chiller, amely egy perc alatt akár négy dobozos italt is le tud hűteni.
Hogyan működik a terméketek a hagyományos hűtőgépekkel összehasonlítva?
Az iparág hatalmas változás előtt áll, mivel a következő években világszerte ki szeretnék vezetni a magas globális felmelegedési potenciálú (GWP) gázokat. Ezeket már most próbálják részben úgynevezett természetes hűtőközegekkel (például ammóniával, hidrokarbonokkal, szén-dioxiddal) helyettesíteni, de mivel tűz- és robbanásveszélyesek lehetnek, az alkalmazásuk széles körben nem biztonságos.
A hagyományos, gőzkompressziós hűtőberendezésekben a gáznemű hűtőközeget először egy kompresszorban túlnyomás alkalmazásával folyékony halmazállapotúvá alakítják. Normál légköri nyomás alatt ez a folyadék újból elpárolog, és hőt von el a hűtött térből. A hűtőbe helyezett élelmiszerek pedig előbb-utóbb átveszik ezt a hőmérsékletet. Ez a fajta eljárás nagyban terheli a környezetet, emellett lassú is, mivel a hűtendő áru felületén megy végbe a folyamat, és csak lassan, fokozatosan éri el annak belsejét.
A V-Chiller technológiája ezzel szemben vákuumhatáson alapul. A környezeti nyomás csökkentésével a folyadékok forráspontja is alacsonyabb lesz. Például tengerszinten, a normálisnak tekintett 1013 mbar nyomás mellett a víz 100 °C-on forr fel, de 10 mbar nyomásnál ehhez csupán 6 °C elegendő. Ezért ha egy folyadékot olyan közegbe helyezünk, amelyben vákuumszivattyú segítségével le tudjuk csökkenti a környezeti nyomást, az újra és újra forrni kezd, hogy újra egyensúlyi helyzetbe tudjon kerülni.
A folyadék gőzzé alakítása energiát igénylő folyamat, és mivel ebben az esetben a berendezés külső forrásból nem tud energiát nyerni, hőleadás útján kénytelen ezt biztosítani magának, vagyis belülről hűl le.
A V-Chiller a világon az első rapid hűtési technológia. Hússzor gyorsabb, mint a gőzkompresszoros hűtők, miközben ózonlebontó és globális felmelegedési potenciálja nulla. Nem mellesleg ez a rendszer költséghatékonyabb is.
A HFC-mentességen túl hogyan járul még hozzá a fenntarthatósághoz a vákuumos rapid hűtés?
A kereskedelmi hűtőberendezéseknek hatalmas ökológiai lábnyomuk van, hiszen a nap 24 órájában üzemelnek. Az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének adatai szerint az üvegházhatású gázok indirekt kibocsátásának 67 százalékáért ezek felelősek. Emellett a hagyományos italhűtők szén-dioxid-kibocsátása is hatalmas. A V-Chillerrel viszont nem szükséges folyamatosan hűteni a polcon álló italokat, elég a fogyasztás előtt berakni őket, hiszen egy perc alatt lehűlnek. Kalkulációnk szerint a V-Chiller 70 százalékkal kevesebb energiát használ, és évente 1 tonnával kevesebb szén-dioxidot juttat a levegőbe, mint egy hagyományos hűtő.
Terveitek szerint a jövőben hol lehet legjobban kihasználni a V-Chiller előnyeit?
A célunk az, hogy leváltsuk a boltokban található üvegajtós hűtőberendezéseket V-Chiller on-demand hűtőkre. Ha valaki megvásárol egy dobozos üdítőt, azt villámgyorsan le tudja hűteni. Egyébként viszont nem szükséges folyamatosan működtetni a hűtőgépet. Így környezetbarát módon lehetne élvezni a jéghideg frissítőket.
A csapatotokban nincsenek magyar származásúak, mégis itt alapítottatok céget, és azóta is Budapesten dolgoztok. Miért?
Valóban, a csapatunkat rajtam kívül Peter Wasily pénzügyi és ügyvezető igazgató, Romany Moussa gépészmérnök, Sharl Makar elektromérnök, illetve Paul George alkotja, aki a digitális marketingért felel. Néhány évvel ezelőtt egy mérnöki állás miatt érkeztem Budapestre, a V-Chiller alapötlete pedig egy balatoni fesztiválon született meg. A start-up alapítása miatt nem terveztünk költözni, és azóta is minden szerencsésen alakul.
Mikorra várható az első kereskedelmi forgalomban működő V-Chiller?
A termékfejlesztéssel lépésről lépére haladtunk. A koncepciótervből kiindulva fokozatosan növeltük a rendszer teljesítményét és sebességét. Némi támogatásnak hála ezek után elkészültünk az MVP-vel, azaz a prototípussal (minimum viable product). Több italipari cég is megkeresett minket, hogy ki szeretnék próbálni a technológiánkat, ezért elkezdtünk dolgozni egy tesztelésre alkalmas terméken. Jelenleg a pilot fázisnál tartunk, ha pedig minden rendben megy, hamarosan élesben is kipróbálhatjuk a hűtőnket, majd megkezdődhet a gyártás.
A jövőben milyen terméket szeretnétek még kifejleszteni?
Több tervünk is van azzal kapcsolatban, hogy milyen irányba haladjunk tovább, miután piacra dobtuk a V-Chiller italhűtőket. Légkondicionáló rendszereken és ipari fagyasztóládákon is szeretnénk dolgozni, ezenkívül tervezünk olyan háztartási hűtőgépeket is, amelyeknek rapid hűtési funkciójuk is van, ezáltal megnyújtják az élelmiszerek szavatossági idejét, és csökkentik az ételhulladék mennyiségét.
Ha tetszett a V-Chiller története, szavazz, hogy a hónap közönségdíjasa lehessen!
