Hogyan lesz egy nagyváros 21. századi értelemben is modern és élhető? Sok egyéb mellett rengeteg zöldfelületre, árnyas fákra, gyalogos- és kerékpárosbarát környezetre van ehhez szükség. Ezeket megteremteni azonban nem is annyira egyszerű, hiszen megvalósításukhoz a lakosság részéről is szükség van kompromisszumokra, a változások hatása pedig valószínűleg csak hosszabb idő után érezhető. Ráadásul a klímaváltozás is itt van a nyakunkon, tovább nehezítve a szakemberek dolgát. Adásunk vendége, Bardóczi Sándor Budapest főtájépítészeként első kézből tud beszámolni a kihívásokról.
Hallgasd a Holnaputánt vasárnap 11:00-től a Manna FM-en!
Azokat a társadalmi vitákat, melyek egy modern városi környezet kialakításának velejárói, tőlünk nyugatabbra már jóval korábban lefolytatták. Fontos kérdés viszont, hogy azokat a zsákutcákat, melyekbe az első újítók még besétáltak, itthon el tudjuk-e kerülni, lehetséges-e csak a jó gyakorlatok meghonosítása. Ahogy Bardóczi Sándor mondja, attól nem kell tartanunk, hogy a fejlődést övező viták és konfliktusok egyedi, magyar jelenségek. Ott, ahol az új szemléletű intézkedéseket már korábban bevezették, szintén heves viták kísérték ezeket. Azonban amint világossá vált, hogy ezek jó dolgok, az ellentétek is elsimultak.
Ezzel együtt a városi problémák globális jelenségnek számítanak, és világszerte hasonlóak a kihívások. A különbség csupán ezek kezelésének aktuális fázisában van. Párizsban például a 2000-es évek elején került középpontba a kerékpározás és a tiszta levegő témaköre, melynek nyomán előbb ideiglenesen, majd véglegesen lezártak rakpartszakaszokat. Ezek némelyike mára valódi városi parkká alakult. Ehhez azonban 20 év kellett. Nálunk még gyerekcipőben jár az autóforgalom visszaszorítása, de máris remek megoldások születtek. Azt azonban nem lehet elvárni, hogy a változások egyik napról a másikra következzenek be.
Vendégünk mesél a természetvédelemhez kapcsolódó kihívásokról és arról, hogy milyen erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a fővárosban jelenleg egy főre jutó 6 négyzetméternyi közparkot az évtized végére 7-re tornázzák fel. Ez 226 hektárnyi új közparkot jelentene. Összehasonlításképp a Városliget területe nem éri el a 100 hektárt. Eközben olyan praktikákkal teszik ellenállóbbá és egészségesebbé a már meglévő zöldfelületeket, mint például a talajtakarás vagy épp az innovatív faültetési technikák.
A vasárnapi adásban – mely elérhető lesz a podcast-csatornánkon is – szó esik még arról, hogy egyre kevesebb fafaj bírja a városi körülményeket, valamint arról is, hogy a világ számos metropolisza a szivacsváros koncepció mentén tervezi az élhető jövőt. Szó esik arról, milyennek képzelik a holnap Budapestjét, és hogyan valósulhatnak meg a 15 perces város koncepcióhoz szükséges változások.
