Hát, tolluk nem csak a madaraknak van? Az evolúció furcsa játéka, hogy egy emlősnek is lehet? Ennél nem is járhatnánk messzebb a megoldástól.
A zerge hazánkban is honos, legalábbis, ha némi irredenta gondolattal szemléljük a tájegységeinket. Néha ugyan betéved az Alpokaljára, de igazán a Kárpátok sziklás, kitett részein érzi magát otthon. Egyes részeken védett, máshol vadászható, sőt a Magas-Tátra turistazárlata is részben értük van. A zergék esetében ekkor van az év kritikus utódnevelési időszaka, így vigyáznak rájuk. Vadászata igazi kihívás, és ennek kapcsán érhető meg igazán, mi is az a zergetoll.
Kapcsolódó bejegyzések
Kéktúra: miért ez a nagy felhajtás?
Miért olyan népszerű a Kéktúra? Három válaszom is van rá!
Ki kell ábrándítsam az osztrák alpesi lényeken nevelődött kriptozoológusokat: nem egy sas és egy kecske keverékének vannak tollai, és még csak nem is valamilyen furcsa tollszerű képződmény nő ezen a páros ujjú patáson. A válaszhoz el kell utaznunk a bajor vadászati kultúra vidékére, ami Ausztriát is magába foglalja. Kiváltképp akkor érdemes útra kelni, amikor valamilyen vadászati kiállítás is van, mondjuk Salzburgban, ugyanis ekkor az egy négyzetméterre jutó bergjägerek száma igen magas. Az ő kalapjukon látható nagy szőrbojt vagy vaddisznóé, vagy ez a bizonyos zergetoll.
Kép: Canva
Kapcsolódó bejegyzések
A vadászat nem az ölésről szól – 1. rész
A vadászati kultúra a többség számára identitásképző, meghatározó és összetartó erő.
A zergének ugyanis két trófeája ismeretes. Egyrészt a szarva, a „zergekampó”, amelyről azt tartják, hogy akkor igazán jó a zergebak, ha a vadászház ereszére fel lehet akasztani a kampójánál fogva. Ez azonban a hegyi vadászatok során, amikor a meglőtt test több száz métert is zuhanhat, könnyen széttörik, sérül. Az öreg bakoknak azonban derék „sörénye” nő, pontosabban szép hosszú szőre van a nyak és a hát találkozásánál. Ez minél hosszabb, annál komolyabb trófeát jelent.
