Egyre több korábban szénfüggő közösség áll át valamilyen megújuló energiaforrásra, és teremt új gazdasági lehetőségeket világszerte, azonban az változás néha fájdalmas is lehet.
A fosszilis energiaforrások közül az egyik legszennyezőbb a szén, melynek elégetése nem csak rengeteg szén-dioxidot ereszt a légkörbe, de az egészségre ártalmas szállópor arányát is megnöveli. Ezért is nagyon pozitív az, hogy világszerte egyre több ország csökkenti drasztikus ütemben a szénfelhasználását, amit az is segít, hogy a megújulók ára folyamatosan csökken.
A környezet szempontjából tehát mindenképp előnyös a folyamat, azonban világszerte számos közösség megélhetését jelentette és jelenti a mai napig is a szénipar. A széntermelés visszaesése azonban nem szükségszerűen jelent hanyatlást ezeken a helyeken.
A The Climate Reality Project összeállítása bemutat néhány pozitív példát, ahol a szénipar megszűnte után a helyi közösségek új lehetőségeket ragadtak meg, és a megújuló energiaforrások által sikerült a térségek gazdaságát újra fellendíteni.
Az Egyesült Királyságbeli Yorkshire például az ország legnagyobb széntermelő régiója volt, azonban 2015-re az utolsó bánya is bezárt, az egykor több mint 50 bányával rendelkező térségben. Ma ezen a környéken működik a világ legnagyobb szélturbinagyára, ahol ezernél is többen dolgoznak, a termékeikre pedig van is kereslet, amit az is bizonyít, hogy míg az ország 2010-ben a villamosenergia-termelésének 75%-át szén és gáz előállításával nyerte, ez az aranya 2020-ra 40%-ra csökkent.
Hasonlóan lelkesítő a spanyolországi Lada községének példája, amelynek neve egykor egyet jelentett a széntermeléssel. A térség utolsó szénbányáját tavaly zárták be, azonban a munkanélkülivé vált szénmunkások nagy része el tudott helyezkedni az Ibedrola cég által épített szélfarmon. A hasonló projektek pedig országszerte zajlanak, összhangban a spanyol kormány terveivel, miszerint 2030-ig az ország villamosenergiájának 75%-át megújulókból szeretnék előállítani.