Szinte hétről hétre szaporodnak a klímacélok. Országok, városok és már cégek is különféle vállalásokat fogalmaznak meg. Ezekben általában az a közös, hogy a távoli jövőre vonatkoznak. Ez azért problémás, mert azt sugallják, hogy még évtizedeink vannak a klímaválság megoldására, ez azonban tévedés. Nincs időnk várni, a fenntarthatóságért most kell tennünk.
Megváltoztak a körülmények
Az ipari forradalom előtt a légköri szén-dioxid-koncentráció 280 ppm körül mozgott. Ekkoriban a világ legtöbb részén még érintetlen és végtelenül sokszínű volt a természet nagy része, a tengerek dúskáltak a halakban, a folyók jelentős részéből akár inni is lehetett. És a mából visszatekintve makulátlanul tisztának tűnő környezetnek csupán 550–600 millió embert kellett eltartania.
Kapcsolódó bejegyzések
Jelenleg is egy jégkorszakban élünk? – Holnapután
Aktuális adásunk vendége Rácz Lajos környezet- és klímatörténész, akivel a múlt eseményeiről és a jövő lehetőségeiről beszélgetünk.
Ehhez képest bő 250 év alatt a föld népessége 8 milliárdra duzzadt. A tengerekből nagyrészt kifogtuk, amit ki lehetett, aki folyóból iszik – függően attól, hogy ezt a bolygó mely részén teszi – talán egyenesen az életét kockáztatja. Az iparszerű mezőgazdaság diverzitássivatagokat hozott létre, ezzel párhuzamosan az őshonos fafajokból álló, érintetlen erdők – például Európában – szinte eltűntek. És az ipari termelés, a közlekedés és a többi komoly kibocsátó szegmens miatt a szén-dioxid-koncentráció megközelítette a 420 ppm-et. A növekedés zöme ráadásul az elmúlt 70 évben valósult meg.
Nagyra nőtt igényeink fűtik a felmelegedés kazánját
A 20. század második felében kiépült a fogyasztói társadalom, és betetőzött a globalizáció. A korszellem még ma is azt diktálja, hogy a boldogság a fogyasztásban rejlik, és boldogok akkor lehetünk, ha holnap többet fogyasztunk, mint ma. A régi, jól bevált eszközöket és megoldásokat, melyek olykor több generációt is kiszolgáltak, felváltották a csupán percekig vagy órákig használt eldobható tárgyak. Ezzel párhuzamosan hulladéktermelésünk is új magasságokba szökött: már nem is meglepő hír, hogy a tengereken több magyarországnyi méretű hulladékszigetek úsznak, vagy hogy már a csecsemők testében is található mikroműanyag.
Kapcsolódó bejegyzések
Az evolúció kódolta belénk a túlfogyasztást? – interjú Forgács Attila szociálpszichológussal
A Corvinus Egyetem professzorával beszélgettünk a fogyasztói társadalom lélektanáról és arról, hogyan tudnánk kilépni az egész civilizációnkat fenyegető túlfogyasztási lázból.
A változást nem várhatjuk másoktól
A klímaváltozásnak már ma is kézzelfogható következményei vannak, a következő években és évtizedekben pedig egyre súlyosabb hatásokra számíthatunk. Azok a természeti folyamatok, melyeket az emberi tevékenység – például az üvegházhatású gázok kibocsátása – kibillentett évezredek óta nagyjából állandó medréből, nem fognak egyik napról a másikra helyreállni. Sőt, minél tovább folytatjuk természetpusztító életmódunkat, annál valószínűbb, hogy lesznek olyan rendszerek, melyek végleg letérnek stabil pályájukról. Épp ezért lenne életbevágóan fontos már ma megtenni azokat a lépéseket, melyek visszaterelhetik az emberiséget a fenntarthatóság útjára. Nem érünk rá 2050-ig várni a változással.
A fenntarthatósági fordulat ott rejlik mindannyiunkban, egyben mindannyiunk felelőssége is! A naponta többször is szembejövő döntési helyzetek – például mi legyen az ebéd, hogyan menjek munkába, vagy hol vásároljak –, mind felkínálják annak lehetőségét, hogy a fenntarthatóságot válasszuk. Nem várhatunk, nem szabad várnunk másokra. A kormányok és a cégek nem tudnak helyettünk fenntarthatóan élni, ezt csak mi tudjuk megtenni. Ha pedig így járunk el, ezzel hatással lehetünk a környezetünkben élőkre, ismerőseinkre, családtagjainkra is. Ahogy Gandhi mondta: „te magad légy a változás, amit látni szeretnél a világban!”.
Ezt a pozitív, cselekvésre irányuló szemléletet közvetítette a nemrég véget ért Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó is. Az esemény részét képező Your Planet című kiállításon a fenntarthatóság összes aspektusát és a kihívásokra adható válaszokat is megismerhették az érdeklődők, míg az Expón kiállító cégek mindegyike olyan megoldásokkal érkezett, melyek egy fenntarthatóbb gazdaság részei lehetnek.
