Valószínűleg sokunk hallott már indokolatlannak tűnő, háborús filmekből ismerős szirénázást, amely előtt és után emberi hang jelezte, hogy csupán próbáról van szó. Aki hallotta, valószínűleg tudja, hogy a MoLaRi-rendszer próbája zajlott.
A 2006 és 2014 között kiépült MoLaRi-rendszer (Monitoring és Lakossági Riasztó Rendszer) feladata, hogy figyelmeztesse a veszélyes ipari üzemek környékén élő lakosságot az esetleges veszélyekre. A rendszer fontos elemei a különféle érzékelők, a vegyi és meteorológiai szenzorokból álló berendezések. Ha egy üzemből veszélyes anyag kerül a levegőbe, a MoLaRi-rendszer szondái mérik a koncentrációját, illetve meteorológiai adatokat is szolgáltatnak a szélirányról, a szélsebességről, a hőmérsékletről, így a szakemberek képesek meghatározni a szennyezés terjedését, útvonalát is.
A rendszer kulcsfontosságú elemei, melyeket a szirénapróbák miatt a lakosság is jobban ismer, az úgynevezett riasztó végpontok. Ha baj van, a katasztrófavédelem ezeken keresztül tudja értesíteni a lakosságot. Ennek megfelelően a rendszer nem csak szirénázni tud: veszély esetén – a baj természetétől függően – a katasztrófavédelem értesíteni tudja az érintetteket arról is, hogy milyen protokollt kell követni.
Jelenleg 517 ezer embert ér el a rendszer, főként azokat, akik veszélyes ipari üzemek környezetében élnek. Ahogy azonban a katasztrófavédelem honlapján is kiemelik, a MoLaRi-rendszer nem azért jött létre, mert a vegyi üzemek veszélyesebbek lettek, hanem azért, hogy a meglévő potenciális veszélyforrások közelében élők nagyobb biztonságban legyenek.
Mikor hallhatók a szirénapróbák?
Annak érdekében, hogy biztos legyen, hogy vész esetén a rendszer ellátja feladatát, rendszeresen próbákat végeznek vele. A szirénapróbák minden hónapban a hatóság által előre bejelentett időpontban zajlanak – kivéve, ha közbejön valamilyen kivételes nap –, ez jellemzően a hónap első hétfője.
Az alábbi táblázatban, amely az OKF oldaláról származik, láthatók a 2024-es szirénapróbák időpontjai. Ahogy olvasható, a gyakoribb próbákat „morgató” próbának nevezik, ilyenkor a hangerő kisebb, mint a teljes körű próbák alkalmával, illetve az esetleges éles riasztásokkor.
Hol működik MoLaRi-rendszer?
Az OKF honlapjáról származó adatok szerint a rendszer jelenleg az alábbi területeken és településeken működik élesben:
- Békés vármegye: Orosháza, 14 riasztó végpont,
- Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye: Kazincbarcika, Berente, Sajószentpéter, Sajóbábony, Tiszaújváros, Oszlár, Tiszapalkonya, 64 riasztó végpont,
- Budapest: IV., IX., X., XIII., XIV., XV., XVI., XIX., XX. kerületek egyes részein 403 riasztó végpont,
- Csongrád-Csanád vármegye: Algyő, 5 riasztó végpont,
- Fejér vármegye: Ercsi, Ráckeresztúr, Dunaújváros, Szabadegyháza, 68 riasztó végpont,
- Hajdú-Bihar vármegye: Hajdúszoboszló, 22 riasztó végpont,
- Heves vármegye: Hort, 19 riasztó végpont,
- Komárom-Esztergom vármegye: Nyergesújfalu, Dorog, Esztergom-Kertváros, Almásfüzitő, Komárom (Szőny), 50 riasztó végpont,
- Pest vármegye: Százhalombatta, Szigetcsép, Göd, 28 riasztó végpont,
- Tolna vármegye: Pincehely, 9 riasztó végpont,
- Vas vármegye: Répcelak, 7 riasztó végpont,
- Veszprém vármegye: Várpalota, Gógánfa, Ukk, Berhida, Pétfürdő, 52 riasztó végpont,
- Zala vármegye: Újudvar, Gelsesziget, Zalaegerszeg, 27 riasztó végpont.
A Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expóra kilátogató érdeklődők számos olyan kiállítóval találkozhattak, akik mindennapi munkájuk során olyan megoldásokat fejlesztésén dolgoznak, melyek környezetbarát, biztonságos alternatívát kínálnak a korábbi, környezetünkre és akár ránk is potenciálisan veszélyes megoldásokkal szemben. Ilyen például a két magyar fiatal által megálmodott ReSpray, amely a hagyományos dezodorok fenntartható leváltásán dolgozik.
