Ha csak morgatnak, nehogy megijedj!
Ha csak morgatnak, nehogy megijedj!

Valószínűleg sokunk hallott már indokolatlannak tűnő, háborús filmekből ismerős szirénázást, amely előtt és után emberi hang jelezte, hogy csupán próbáról van szó. Aki hallotta, valószínűleg tudja, hogy a MoLaRi-rendszer próbája zajlott.

A 2006 és 2014 között kiépült MoLaRi-rendszer (Monitoring és Lakossági Riasztó Rendszer) feladata, hogy figyelmeztesse a veszélyes ipari üzemek környékén élő lakosságot az esetleges veszélyekre. A rendszer fontos elemei a különféle érzékelők, a vegyi és meteorológiai szenzorokból álló berendezések. Ha egy üzemből veszélyes anyag kerül a levegőbe, a MoLaRi-rendszer szondái mérik a koncentrációját, illetve meteorológiai adatokat is szolgáltatnak a szélirányról, a szélsebességről, a hőmérsékletről, így a szakemberek képesek meghatározni a szennyezés terjedését, útvonalát is.

A rendszer kulcsfontosságú elemei, melyeket a szirénapróbák miatt a lakosság is jobban ismer, az úgynevezett riasztó végpontok. Ha baj van, a katasztrófavédelem ezeken keresztül tudja értesíteni a lakosságot. Ennek megfelelően a rendszer nem csak szirénázni tud: veszély esetén – a baj természetétől függően – a katasztrófavédelem értesíteni tudja az érintetteket arról is, hogy milyen protokollt kell követni.

Jelenleg 517 ezer embert ér el a rendszer, főként azokat, akik veszélyes ipari üzemek környezetében élnek. Ahogy azonban a katasztrófavédelem honlapján is kiemelik, a MoLaRi-rendszer nem azért jött létre, mert a vegyi üzemek veszélyesebbek lettek, hanem azért, hogy a meglévő potenciális veszélyforrások közelében élők nagyobb biztonságban legyenek.

Mikor hallhatók a szirénapróbák?

Annak érdekében, hogy biztos legyen, hogy vész esetén a rendszer ellátja feladatát, rendszeresen próbákat végeznek vele. A szirénapróbák minden hónapban a hatóság által előre bejelentett időpontban zajlanak – kivéve, ha közbejön valamilyen kivételes nap –, ez jellemzően a hónap első hétfője.

Az alábbi táblázatban, amely az OKF oldaláról származik, láthatók a 2024-es szirénapróbák időpontjai. Ahogy olvasható, a gyakoribb próbákat „morgató” próbának nevezik, ilyenkor a hangerő kisebb, mint a teljes körű próbák alkalmával, illetve az esetleges éles riasztásokkor.

a 2024-es szirénapróbák időpontjai

Hol működik MoLaRi-rendszer?

Az OKF honlapjáról származó adatok szerint a rendszer jelenleg az alábbi területeken és településeken működik élesben:

  • Békés vármegye: Orosháza, 14 riasztó végpont,
  • Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye: Kazincbarcika, Berente, Sajószentpéter, Sajóbábony, Tiszaújváros, Oszlár, Tiszapalkonya, 64 riasztó végpont,
  • Budapest: IV., IX., X., XIII., XIV., XV., XVI., XIX., XX. kerületek egyes részein 403 riasztó végpont,
  • Csongrád-Csanád vármegye: Algyő, 5 riasztó végpont,
  • Fejér vármegye: Ercsi, Ráckeresztúr, Dunaújváros, Szabadegyháza, 68 riasztó végpont,
  • Hajdú-Bihar vármegye: Hajdúszoboszló, 22 riasztó végpont,
  • Heves vármegye: Hort, 19 riasztó végpont,
  • Komárom-Esztergom vármegye: Nyergesújfalu, Dorog, Esztergom-Kertváros, Almásfüzitő, Komárom (Szőny), 50 riasztó végpont,
  • Pest vármegye: Százhalombatta, Szigetcsép, Göd, 28 riasztó végpont,
  • Tolna vármegye: Pincehely, 9 riasztó végpont,
  • Vas vármegye: Répcelak, 7 riasztó végpont,
  • Veszprém vármegye: Várpalota, Gógánfa, Ukk, Berhida, Pétfürdő, 52 riasztó végpont,
  • Zala vármegye: Újudvar, Gelsesziget, Zalaegerszeg, 27 riasztó végpont.

A Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expóra kilátogató érdeklődők számos olyan kiállítóval találkozhattak, akik mindennapi munkájuk során olyan megoldásokat fejlesztésén dolgoznak, melyek környezetbarát, biztonságos alternatívát kínálnak a korábbi, környezetünkre és akár ránk is potenciálisan veszélyes megoldásokkal szemben. Ilyen például a két magyar fiatal által megálmodott ReSpray, amely a hagyományos dezodorok fenntartható leváltásán dolgozik.

search icon