Nagyon kurrens téma a levegőszennyezés hatása az emberi egészségre és a pszichés működésre, a napokban az Edinburgh-i Egyetem kutatói is megjelentettek egy kutatási cikket a témában.
A kutatásukban arra voltak kíváncsiak, hogy a kora gyermekkori légszennyezésnek való kitettség összefüggést mutat-e a későbbi életszakaszok kognitív teljesítményével.
A kutatók több mint 500, nagyjából 70 éves ember általános intelligenciáját tesztelték egy olyan teszt segítségével, amelyet 11 éves korukban is elvégeztek. Az utánkövetéses vizsgálatban a tesztet még kétszer 76 és 79 éves korukban is felvették az alanyokkal. A résztvevők egyébként egy nagyobb vizsgálati csoportnak a tagjai, az 1936-os Lothian Birth Cohort-nak.
Ezen kívül a résztvevők egész életükben regisztrált lakóhelyeik nyilvántartást is felhasználták annak megbecsülése érdekében, hogy a korai években tapasztalt légszennyezettséget megbecsüljék. Figyelembe vették az olyan életmódbeli tényezőket is, mint a szocioökonómiai státuszt és a dohányzási szokásokat.
A kutatócsoport többféle statisztikai modellt használt a légszennyezésnek való kitettség és a későbbi élet során a kognitív képességek közötti kapcsolat elemzésére. Az eredmények azt mutatták, hogy a gyermekkori levegőszennyezésnek való kitettség kicsi, de kimutatható összefüggésben volt a 11 és 70 év közötti kognitív teljesítmény romlással.
Ez az első alkalom, hogy kimutattuk, hogy a nagyon korai légszennyezésnek való kitettség hatással lehet az agyra akár sok évtizeddel később is. Ez az első lépés a légszennyezés agyra gyakorolt káros hatásainak megértése felé, mely segíthet csökkenteni a demencia kockázatát a jövő generációi számára.
hangsúlyozta a kutatás fontosságát Dr Tom Russ, a Alzheimer Scotland Dementia Research Centre igazgatója
A retrospektív, azaz az 1935- ös, 1950-es, 1970-es, 1980-as és 1990-es évekre vonatkozó légszennyezettségi adatok meghatározásához a kutatók az EMEP4UK modellt használták, hiszen azokban az időkben még nem monitorozták a PM koncentrációt.