A november 11-én kezdődött COP29 klímakonferencia fő kérdése, hogy miként lehet segíteni a szegényebb országoknak az energiaátállásban, és abban, hogy átvészeljék a klímaváltozás fokozódó következményeit.
Már megközelíthette az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedés mértéke a 1,5 Celsius-fokos klímacélt – állítja egy friss kutatás. A Nature hírportál beszámolója szerint brit éghajlatkutatók antarktiszi jégminták vizsgálata alapján jutottak erre a következtetésre.
Andrew Jarvis, a Lancasteri Egyetem és Piers Forster, a Leeds-i Egyetem éghajlatkutatói kétezer évre visszamenőleg rekonstruálták a légköri szén-dioxid-szint alakulását, majd az i.u. 13-1700 közötti időszak segítségével felállították az ipari forradalom előtti alapszintet, amit 280 ppm-ben (egymillióból egy részecske) határoztak meg. A kutatók ezt aztán összevetették az 1850-2023 közötti globális hőmérsékleti adatokkal, hogy kiszámítsák, az alapszinttől egy adott évig mekkora mértékű felmelegedés következett be.
Kapcsolódó bejegyzések
Mi várható az idei klímavédelmi csúcstól?
Több okból is aggasztó a COP29 helyszíne; felmerült a greenwashing is. Fókuszban a klímafinanszírozás.
Amint Jarvis és Forster a Nature Geoscience folyóiratban közölt tanulmányukban ismertetik, 1700 és 2023 között a globális átlaghőmérséklet 1,49 Celsius-fokkal emelkedhetett az emberi tevékenység következtében. Ugyanebben az időszakban a légköri szén-dioxid-szint 142 ppm-el (egymillióból egy részecske) nőtt meg az 1700-at megelőző 280 ppm-es alapszintről.
Amikor a szakemberek az IPCC által használt 1850-1900 közötti „ipari forradalom előtti” állapotot vették alapul, 1,31 Celsius-fokos hőmérséklet emelkedést találtak, ami megegyezik a tudományos konszenzussal. Ez arra utal, hogy az időben a mához közelebbi alapszint nem fedi le az emberi tevékenység által okozott felmelegedés egészét.
Kapcsolódó bejegyzések
Ürge-Vorsatz Diána: Valószínűleg a szélsőségesebbnél is szélsőségesebb jelenségekre számíthatunk – Podcast
A világhírű klímatudóssal az El Niñóról, a billenőpontokról, az összeomlásról és a boldogabb élet lehetőségéről beszélgettünk. Sőt, az is kiderül, mit kell tennünk, ha jönnek a hőhullámok!
A kutatók által kifejlesztett módszert Richard Betts, az Exeter-i Egyetem éghajlatkutatója „fontosnak és hasznosnak” nevezte, mert egy viszonylag gyors és egyszerű megoldást ad arra, hogy kiszámítsuk az emberi tevékenység által okozott felmelegedés aktuális mértékét, anélkül, hogy modellekre, vagy bizonytalanságokkal tűzdelt statisztikai módszerekre kellene hagyatkoznunk.
(Qubit)
Fotó: Pixabay
