Karácsony Gergely főpolgármester elfogadta az új fővárosi klímastratégiát, valamint a fenntartható energia- és klíma akciótervet, melyek ambiciózus vállalásai között szerepel az is, hogy 2030-ra 40%-al csökkentik Budapest szén-dioxid kibocsátását a 2015-ös szinthez képest.
A fővárosban a legnagyobb kibocsátás az épületekhez kapcsolódik, ezért a lakóépületek energetikai korszerűsítésével érhető el a legnagyobb kibocsátáscsökkentés. Az akcióterv része az ipari termelő és szolgáltató létesítmények energiahatékonyságának javítása is, a megújuló energiaforrások részarányának növelésével párhuzamosan.
Kapcsolódó bejegyzések
Megújulnak a budapesti erdők
A Pilisi Parkerdő Zrt természetvédelmi célú városi erdőfejlesztést indít Budapesten.
A második legjelentősebb kibocsátó a közlekedés, melyet a közlekedési infrastruktúrák energiahatékonyságának javításával és a környezetbarát közlekedési módok támogatásával, a kerékpáros közlekedés fejlesztésével kívánnak csökkenteni.
Ehhez természetesen a BKV fejlesztésére is szükség van, így Karácsony Gergely engedélyezte a BKV-nak, hogy 30 milliárd forint fejlesztési hitelt vegyen fel az autóbuszflotta-megújítási programjára akkor, ha ahhoz a kormány is hozzájárul.
A 89 oldalas dokumentumban szó esik a zöldfelületek növeléséről és a meglévők minőségének javításáról, ahogy a főváros adaptív csapadékvíz-gazdálkodásáról is, mely az egyre szélsőségesebb időjárási eseményekre készítheti fel a települést.
Az MTI-hez eljuttatott közleményből az is kiderült, hogy az összes tervezett intézkedés finanszírozási, illetve beruházási igénye körülbelül 2500 milliárd forintra becsülhető.
Ez azonban csak részben terhelné a fővárosi önkormányzat költségvetését, hiszen számos intézkedés csak különböző szereplők (lakosság, kerületek, pénzintézetek, kormány) együttes szerepvállalásával valósítható meg, különféle finanszírozási eszközök bevonásával.