Az eddig legsúlyosabb aszályos évhez hasonlították az ideit a HUN-REN kutatói, amely főleg a kukorica, a burgonya és az alma termésmennyiségére lehet hatással. Az aszály orvoslására a szakemberek az öntözés mellett tudatosabb talajgazdálkodást is javasolnak. A technológiai megoldások közül a mesterséges intelligencia segíthet optimalizálni az erőforrásokat, de az AI jelentősen lerövidítheti a szárazságtűrő növényfajták nemesítéséhez szükséges időt is, állítják a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontjának kutatói.
Az elmúlt három évtizedben hazánkban egyértelműen nőtt az aszályok gyakorisága és súlyossága, sőt ezek az események egyre gyakrabban intenzív hőhullámokkal együtt jelentkeznek. Az éves csapadékmennyiség csökkenésén túl a helyzetet tovább nehezíti a csapadék éves eloszlásának kedvezőtlen változása is. A klímaszakértők számításai az előttünk álló évtizedekre az aszályhelyzet további súlyosbodását vetítik előre.
Kapcsolódó bejegyzések
Drasztikus szemléletváltásra van szükség: így segíthet rajtunk a regeneratív mezőgazdaság – Interjú
Hogyan segítheti a jövőnk fennmaradását a regeneratív mezőgazdaság? Interjú.
Egyre hosszabb aszályok, a talaj a kulcs
A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontjának kutatói szerint ráadásul az aszályok nemcsak gyakoribbak lesznek, hanem hosszabb ideig is tartanak, és egyre nagyobb területeket érintenek majd. Ez súlyos kihívást jelent mind a mezőgazdasági, mind az ipari és a közüzemi vízfelhasználók számára.
A kutatók szerint rövid távon az aszály következtében elsősorban a mezőgazdasági termelés szenved kárt, súlyosan érintve a legfontosabb szántóföldi növénykultúrákat. Hosszabb távon az ismétlődő erős kiszáradás a talaj szervesanyag-tartalmának csökkenését, a talajszerkezet romlását, a talaj vízvisszatartó képességének gyengülését okozza, ennek eredménye a talajminőség romlása, ami a termőképesség csökkenéséhez vezet – hangsúlyozta Bakacsi Zsófia, a HUN-REN ATK Talajtani Intézetének osztályvezetője.
Kép: canva
Szárazságtűrőbb növények kellenek
Az idei aszály különösen a kukoricát, a nagy vízigényű hüvelyeseket és a burgonyát érinti érzékenyen, de szinte minden szántóföldi és ültetvényes növénykultúrára hatással van, főleg akkor, ha a kritikus fejlődési fázisokban (pl. virágzáskor, a termésképzés időszakában) jelentkezik a csapadékhiány. A gyümölcsfákat (pl. az almát, a kajszit, a cseresznyét) a folyamatos vízhiány legyengíti, fogékonyabbá válnak a betegségekre, illetve a virágzás alatti aszály jelentős terméskiesést okozhat.
„Az aszály hatásait számos technológiai megoldással lehet csökkenteni” – mondta Fodor Nándor, a HUN-REN ATK MGI intézetigazgatója, aki szerint az aszályos időszakok hatásait a vízhiányt és a hőstresszt jobban tűrő növényfajták nemesítésével, valamint a talaj szervesanyag-tartalmának és vízvisszatartó képességének növelésével lehet ellensúlyozni. A kutató ugyanakkor hozzátette, hogy hazánkban jelentősen növelni kell az öntözhető területek nagyságát, korszerűsíteni kell az elavult öntözőrendszereket és vízkivételi műveket, egy átfogó vízgazdálkodási stratégia mentén.
Kép: canva
A HUN-REN ATK kutatói szerint a mesterséges intelligencia hatékonyan segíthet az aszálykezelésben az erőforrások felhasználásának optimalizálásával és a növénynemesítés felgyorsításával. „Az AI-algoritmusok képesek meghatározni a mezőgazdasági területek optimális víz- és tápanyagigényét, javíthatják az öntözőrendszerek hatékonyságát, és csökkenthetik a vegyszerhasználatot” – mondta Fodor Nándor, aki szerint az AI – a rendelkezésre álló genetikai és környezeti információk elemzésével – lényegesen lerövidítheti az új, szárazságtűrő vagy különböző kórokozókkal szemben ellenállóbb növényfajták nemesítéséhez szükséges időt.
Forrás: HUN-REN ATK
Kiemelt kép: canva
