A világ egyik legsürgetőbb környezeti válságát az egyre súlyosbodó műanyagszennyezés jelenti, és egyre több bizonyíték van arra is, hogy a műanyag komoly kockázatot jelent az ember egészségére is. Kiterjedtségére tekintettel a problémát csak egy erőteljes globális megállapodás tudná kezelni, amit az országok többsége támogat is, azonban ezt eddig megakadályozta az olaj-, illetve műanyagipari lobbi és bizonyos országok ellenállása. Az országok képviselői hamarosan újra összegyűlnek a műanyagszennyezés megszüntetését célzó, jogilag kötelező érvényű ENSZ-egyezmény tárgyalásainak utolsó fordulójára, amely a vélemények szerint generációnként csak egyszer adódó lehetőséget kínál arra, hogy az emberiség újragondolja a műanyagok előállításának és felhasználásának rendszerét.

Reális esélye van annak, hogy hamarosan megszületik a műanyagszennyezést korlátozó globális egyezmény: az ENSZ kormányközi bizottságának 175 országot képviselő tagjai augusztus 5-e és 14-e között gyűlnek össze Genfben a műanyagszennyezés megszüntetését célzó, jogilag kötelező érvényű egyezmény tárgyalásainak utolsó fordulójára. Rajtuk kívül nem kormányzati szervezetek, tudósok és ipari lobbisták is jelen lesznek.

A tudományos álláspont szerint a helyzet súlyosságára tekintettel ambiciózus megállapodásra van szükség, amely a műanyagok életciklusának minden szakaszát lefedi, a gyártástól az ártalmatlanításig. Ehhez azonban az országoknak át kell hidalniuk megosztottságukat, amely az egyezmény késlekedésének fő oka.

Kapcsolódó bejegyzések

Végre van megoldás a műanyagok leváltására? – Podcast

A brutális mennyiségű műanyag és mikroműanyag kiváltására kell egy megoldás: vajon megvan a megfelelő alternatíva?

Belefulladunk a műanyagba

A csúcstalálkozóra a tavaly év végén a dél-koreai Busanban tartott sikertelen megállapodási kísérletet követően kerül sor. A tavaly decemberi busani találkozó és az augusztusban Genfben esedékes tárgyalások között az országok kisebb találkozókat tartottak azzal a céllal, hogy kompromisszumot érjenek el. Egyelőre azonban továbbra is vita tárgyát képezik a szerződés tervezetének egyes részei, például amelyek a vegyi anyagokkal és termékekkel, a műanyaggyártással és a finanszírozással kapcsolatosak.

A határozott klímavédelmi fellépés iránt elkötelezett országok csoportja szigorú szabályokat szeretne bevezetni

• a műanyaggyártás korlátozására,
• a mérgező vegyi anyagok fokozatos kivezetésére és
• a szennyezők felelősségre vonására,

míg más, jellemzően jelentős petrolkémiai iparágakkal rendelkező államok egy gyengébb, önkéntes megközelítés mellett érvelnek, amely főként az újrahasznosításra és a hulladékgazdálkodásra összpontosít.

Szakértők szerint ez utóbbi, kevésbé ambiciózus megközelítés nem elegendő a probléma kezeléséhez. A kormányok többsége mindenesetre támogatja egy ambiciózus, hatékony és jogilag kötelező érvényű ENSZ-egyezmény megszületését. Több mint 100 ország magát a műanyaggyártást is korlátozná, azonban az olajtermelő országok csak a műanyaghulladék csökkentésére lennének hajlandóak.

Teketóriázás helyett dönteni kellene

Az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlése 2022-ben állapodott meg egy jogilag kötelező érvényű szerződés kidolgozásáról a műanyagszennyezés megszüntetése érdekében. Az azóta tartott számos tárgyaláson azonban csak lassú előrehaladás volt tapasztalható.

A tárgyalások rendre elakadtak olyan kérdéseken, hogy

• az egyezménynek korlátoznia kellene-e a műanyagtermelést, vagy szabályoznia kellene-e a vegyi anyagokat,
• hogyan kellene meghatározni a fogalmakat, illetve
• hogyan kellene finanszírozni a végrehajtást.

A tárgyalások során az ipari lobbi is nagy szerepet játszott. A legutóbbi fordulóban a petrolkémiai és műanyagipari lobbisták alkották a legnagyobb delegációt, számuk meghaladta az EU, Latin-Amerika, a csendes-óceáni szigetek, a független tudósok és az őslakos közösségek képviselőinek összesített számát is. Ez az egyensúlyhiány pedig gyengítheti a műanyagszennyezés elleni fellépést.

A valaha gyártott műanyagok fele mindössze 20 éves

A műanyagok fogyasztása világszerte emelkedik, amit jól illusztrál, hogy a valaha gyártott műanyagok több mint fele 2000 után készült, miközben a gyártott műanyagnak csak körülbelül 9%-át hasznosítják újra, a fennmaradó rész hulladéklerakókba kerül, elégetik, vagy szennyezi a környezetet. A műanyag a legmélyebb óceánokban, a legtávolabbi hegyekben és az emberi testben is megtalálható.

Ráadásul egyre több bizonyíték van arra, hogy a műanyagszennyezés nemcsak környezeti, hanem egészségügyi válságot is okoz. A tudósok csak most kezdik igazán megérteni az emberi egészségre, a biológiai sokféleségre és az éghajlatra gyakorolt hosszú távú következményeket. Tanulmányok kimutatták a műanyagok és a bennük lévő vegyi anyagok állatokra és ökoszisztémákra gyakorolt káros hatásait is. Egyre több bizonyíték van arra is, hogy a műanyag komoly kockázatot jelent az emberi egészségre, egyelőre mégis bizonytalan, hogy az egyezményben kaphat-e szerepet az egészségvédelemmel kapcsolatos megközelítés.

Az utolsó tárgyalási fordulóhoz közeledve egy több mint 60 vezető tudósból álló csoport felszólította a kormányokat, hogy ambiciózus és végrehajtható intézkedésekben állapodjanak meg a műanyagszennyezés kezelése érdekében. Az utolsó egyeztetési kört a világ utolsó esélyének nevezték a cselekvésre.

A számos intézmény által közzétett nyílt levelekben a tudósok azt követelik, hogy a vezetők állapodjanak meg egy olyan kötelező érvényű egyezményben, amely a tudományon, az igazságosságon, az emberi egészség előtérbe helyezésén, illetve a merész politikai akaraton alapul.

Körforgásos működésre lenne szükség

A szakértők szerint az egyszer használatos műanyagok fokozatos kivezetése kritikus fontosságú, a gazdasági struktúrákat pedig a körforgásos működés felé kell elmozdítani, beleértve az újrafelhasználási politika bevezetését és az újrahasznosítási infrastruktúra tökéletesítését is. A tudományos közösség egyezménnyel kapcsolatos főbb követelései a következők:

• Jogilag kötelező érvényű célok meghatározása a műanyaggyártás korlátozására és csökkentésére. A műanyagokban található mérgező adalékanyagok és vegyi anyagok fokozatos kivonása.
• Globális egészségügyi biztosítékok megalkotása az emberi egészség védelme érdekében. Az érintett közösségek strukturális bevonása a szerződések kidolgozásába és végrehajtásába.
• Független tudományos felügyelet, amely el van szigetelve a vállalati lobbizástól és a zöldrefestéstől (greenwashingtól).
• Szilárd finanszírozási és megfelelési mechanizmusok bevezetése a szerződések betartatásának és az alacsony és közepes jövedelmű országok támogatásának biztosítására.

A közelmúltban több 100 globális civil szervezet is közös kiáltványt adott ki a műanyagtermelés jelentős csökkentéséhez vezető globális megállapodással kapcsolatos követeléseikről. A WWF a fentieken túl egyebek mellett javasolja a legkárosabb műanyagtermékek és vegyi anyagok globális tilalmát; globális terméktervezési követelmények bevezetését; valamint a szerződés időbeli megerősítését és kiigazítását szolgáló mechanizmusok megalkotását is.

A globális ellátási láncok és a hulladékexport olyan problémává tették a műanyagszennyezést, amelyet egyetlen ország sem tud egyedül megoldani, ezért elengedhetetlen egy globális szerződés. Az ENSZ-szerződésről szóló tárgyalásokon kívül ugyanakkor az országcsoportok elkezdtek önállóan is cselekedni.

Az Európai Unió például 2019-ben fogadta el azt az uniós szintű jogszabályt, amelynek célja az egyszer használatos műanyagok gyártásának csökkentése. Az irányelv célul tűzte ki, hogy 2029-re az összes műanyag palack 90%-át újrahasznosítás céljából be kell gyűjteni (az idei évre vonatkozó visszagyűjtési célszám 77%). Szintén ettől az évtől kezdve az összes EU-ban forgalomba kerülő PET-italpalacknak legalább 25%-ban újrahasznosított anyagot kell tartalmaznia. Más országokban, például Kanadában és Ausztráliában pedig betiltottak bizonyos egyszer használatos műanyag tárgyakat.

Forrás: Portfolio