Izgalmas előadásokkal indult tegnap a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) által szervezett négynapos online konferencia, amelyen több mint háromszáz szakértő – többek között műszaki, kulturális, meteorológiai, sőt művészeti szempontból – vitatja meg az éghajlat változásának természettudományos alapjait, hatásait és a mérséklés lehetőségeit.
    Az első országos interdiszciplináris éghajlatváltozási tudományos konferencia fő célja, hogy feltérképezze az éghajlatváltozással foglalkozó magyarországi tudományos kutatások eredményeit, ennek révén előkészítse az első nemzeti értékelő jelentést.

A rendezvény megnyitóján Áder János köztársasági elnök, a konferencia fővédnöke és Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter, a konferencia védnöke is beszédet mondott.

A koronavírus-járvány is azt mutatja, hogy sürgősen és gyökeresen változtatni kell a természethez fűződő „viszonyunkon”

– jelentette ki Ürge-Vorsatz Diána, klímakutató, a HuPCC alelnöke hétfőn a konferencia sajtótájékoztatóján.

    A pandémiára utalva kifejtette, hogy amennyiben nem történik változás ezen a területen, „nem ez lesz az utolsó katasztrófa”. Újabb következhet, amely akár több millió ember életébe kerülhet, összeomolhat a gazdaság is. Ezt az emberek fizikai és mentális egészsége is megsínyli. A szakember kitért a biológiai sokféleség fontosságára, majd az érintett tudományterületek együttműködését szorgalmazta. Napjainkban már nincs olyan tudományterület, amelynek ne lenne kapcsolódása az éghajlatváltozáshoz, a problémát pedig csak úgy lehet megoldani, ha a sok szakterület nemcsak kommunikál egymással, hanem együtt is dolgozik. Az éghajlatváltozás nemcsak a meteorológia szakterülete, érintettek a műszaki tudományok, a gazdaságtudomány, továbbá a pszichiátrián, a szociológián, a művészeteken át a teológiáig valamennyi tudományterület; az éghajlatváltozás biztonsági és társadalmi kérdés is.

    Bartholy Judit, az ELTE Meteorológiai Tanszékének egyetemi tanára azt hangsúlyozta, hogy Magyarország térségének a globális átlaghoz képest sokkal nagyobb a klímaérzékenysége, a globális átlag majdnem 1,5-szerese. Ezért óriási jelentősége van a Magyarország által is ratifikált párizsi klímaegyezménynek és annak, hogy mindenki tartsa szem előtt ezt a problémát, ugyanis az emberek nagyban hozzájárulnak a globális melegedési folyamathoz. A klímaváltozás, a globális melegedés, az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának növekedése komplex probléma. A természetes üvegházhatáshoz nincs köze az embernek. Ahhoz azonban, hogy a Föld átlaghőmérséklete mínusz 18 °C helyett plusz 15 °C, az ember is hozzájárul „intenzív jelenlétével”, energiafelhasználási szokásaival. Az emberi tevékenységek következtében a melegedés akár a 37 °C-ot is elérheti.

    Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének (NKE SVKI) vezetője elmondta, a klímaváltozás, a klímabiztonság már a ’80-as évek végétől kezdve olyan terület, amellyel a biztonsági tanulmányok is foglalkoznak. Ez társadalmilag is elfogadott, mivel látható, hogy a klímaváltozás számos kulcsszektorban – például az élelmiszertermelésben, a vízgazdálkodásban, az energetikában, az urbanizációban – okoz kríziseket. Továbbá az időjárás szélsőséges változásai miatt is úgy értékelik az emberek, hogy a klímaváltozás egyértelműen negatív következményekkel jár. A biztonságpolitikai szakértő azonban úgy véli, hogy a klímaváltozást nem biztonsági kérdésként kell kezelni, hanem a mindennapi életben kell lépéseket tenni. Ezen a területen már most számos olyan példa van, amellyel az emberek hozzájárulnak a probléma kezeléséhez: például a szelektív hulladékgyűjtés, az energiatakarékos eszközök használata, a műanyag bevásárlószatyrok mellőzése.

    Ifj. Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért elnöke arról beszélt, hogy már az üzleti élet szereplői is rájöttek arra, hogy a világot komplexen kell kezelni, csak így lehet fenntartható modelleket létrehozni. A fenntarthatósági stratégiák megvalósulásához viszont „elképesztő innovációkra” van szükség. Elmondta, hogy Magyarországon vannak nagyon komoly innovációk, az energetikában sok szempontból vezető szerepet töltünk be Kelet-Közép-Európában. Vannak jó példák, de nem mondaná, hogy bőséggel, inkább azt, hogy óriási a potenciál, ennek kell támogató környezetet teremteni. A szakember szerint nagyon fontos az információ, a tudás megosztása, és az, hogy a legkülönbözőbb területeket, az érintetteket és az érdekelt feleket bevonják az erről szóló diskurzusba.
   

Ha érdekelnek részletesebben is az elhangzottak, a konferencián bemutatott előadások videói a Nemzeti Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) weboldalán és online felületein a konferenciát követően is elérhetők lesznek. A további programok élő közvetítését pedig itt lehet követni.

(MTI)

(fotó: pexels – Brett Sayles )