Október első felére már közel 140 ezer daru gyülekezik a Hortobágyi Nemzeti Park területén.
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának közleménye szerint szeptember hónap első felében a nyugodt, szélcsendes időjárás nem kedvezett annak, hogy a faj északi költőterületeiről dinamikusan meginduljon a vonulás, így a térségben tartózkodó madarak egyedszáma ebben az időszakban csak lassan gyarapodott.
Kapcsolódó bejegyzések
Világrekord daruvonulás a Hortobágyon
Új világrekord született a Hortobágyon, közel kétszázezer daru tartózkodik a térségben.
A szeptember 25-én végzett szinkronfelmérés során már érzékelhető volt a darvak létszámának jelentős emelkedése, azonban a csapatok tömeges beözönlése szeptember 25-éről 26-ára virradó éjszaka, tehát a szinkronnapot követően ment végbe. A legutóbbi szinkronnapon a faj által az idei őszi időszakban használt 20 elkülöníthető éjszakázóhelyen összesen már közel 140 ezer egyedet regisztráltak a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén.
Kapcsolódó bejegyzések
Vezetett túrák a darvak nyomában
Már lehet jelentkezni a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság darunéző túráira.
A darvak az év nagy részét tőlünk északabbra, Svédország, Finnország, Észtország, Oroszország nádas, lápos sztyeppéin töltik, és ott is költenek. Nyár végén, ősz elején táplálékhiány miatt elindulnak Afrikába, néhányan pedig Dél-Európába vagy a Közel-Keletre.
Útközben hazánkban pihennek meg az emberektől, zajoktól távoli nádas, lápos, vizes területeken. Többek között a Fertő-tónál is megfigyelhetők ilyenkor, de legkedveltebb helyük a Hortobágy. A madarak nagy része novemberben elhagyja az országot, az elmúlt években azonban egyre nagyobb számban maradtak itt áttelelni.
Kapcsolódó bejegyzések
Október madara nem lehet más, mint a daru!
Egy életre választanak párt, kultúrtörténeti jelentőségük is nagy, ahogyan ökológiai szerepük is.
A daru a magyar kultúra egyik meghatározó állata. A néphagyományban kiemelt jelentőségű, krúgatása az ősz egyik elmaradhatatlan hangulati eleme, a darutollas kalap pedig egyfajta státuszszimbólum volt a magyar nép körében. Egykor nagy számban költött hazánkban, de az 1910-es években ez megváltozott. Csak több mint 100 évvel később, 2015-ben figyeltek meg újra költő darupárt Magyarországon. Azóta nagyon ritka fészkelőnek számít hazánkban, kizárólag a Kisalföld egy apró területén bizonyított a fészkelése.