A Biological Reviews című folyóiratban most megjelent tanulmány szerint fajunk nem e-mailek megválaszolására vagy dugókban történő araszolásra van beállítva, reakciói élet-halál helyzetekben, „harcolj vagy menekülj” szituációkban alakultak ki.
A Homo sapiens a története során a legtöbb időt természetes környezetben töltötte. A mai modern világ a csúcstechnológiai megoldásokkal, a száguldó autókkal vagy épp a világító képernyőkkel nagyon új dolog fajunk számára. Daniel P. Longman, az angliai Loughborough Egyetem, valamint Colin N. Shaw, a Zürichi Egyetem evolúciós antropológusa bebizonyították, hogy a modern kori egészségügyi problémák közül számos épp erre a gyors váltásra vezethető vissza.
Napjainkban a stressz szinte szüntelenül jelen van az életünkben, és jelentős hatást gyakorol az egészségünkre. A kutatók szerint ez a gyökere a reproduktív funkciók károsodásának, de hozzájárul a meddőséghez és a spermiumszám csökkenéséhez is. A folyamatos stressz gyengíti az immunrendszert, ami allergiákhoz és autoimmun betegségekhez vezet, illetve megzavarja a kognitív funkciókat, ami lassabb fejlődést és felgyorsult hanyatlást okoz. Végül pedig csökkenti a fizikai teljesítményt, ami az erő és az állóképesség csökkenéséhez vezet.
A kutatók szerint igen érdekes az, hogy míg az elmúlt háromszáz év sosem látott kényelmet és gazdagságot hozott fajunk történetében, ezen eredmények egy része meglehetősen káros hatással van egészségügyi állapotunkra. Ráadásul egyre szűkül azon emberek köre, akik még természetközeli környezetben élnek. Ahogy nemrég írtuk, 2050-re már az emberiség 83%-a élhet majd urbanizált területeken.
Longman és Shaw szerint a megoldáshoz újra kell gondolni a természettel és a nagyvárossal való személyes és kollektív kapcsolatokat. Azt állítják, hogy a vadászó–gyűjtögető múlt élettereinek védelme vagy létrehozása a kulcs, az ilyen természetes, természetközeli környezetek ingerei ellensúlyozhatják a modern stresszorok negatív hatásait.