Úgy tűnik, az ősember mégsem húson élt
Úgy tűnik, az ősember mégsem húson élt

Az elterjedt paleolit diétáról alkotott elképzeléssel ellentétben a mezőgazdaság megjelenése előtti időszakban élő emberek étrendjének távolról sem a hús volt az alapja. 

A Journal of Archaeological Research folyóiratban megjelent tanulmány szerint a paleolitikum emberének étrendjében a nyers és főtt zöldségek, sőt még az őrölt magvak is szerepet kaptak – számolt be erről a Qubit.

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem és a Torontói Egyetem kutatócsoportja több régészeti lelőhelyet vizsgált meg archeobotanikai szempontból. A kutatás alapvető célja egy olyan elmélet megcáfolása volt (ún. széles spektrumú forradalomhipotézis), melynek fő állítása, hogy a legutolsó jégkorszak utáni demográfiai növekedés és a nagyvadak csökkenése arra késztette a vadászó-gyűjtögető ősembercsoportokat, hogy távolabb merészkedjenek eredeti élőhelyüktől, így addig ismeretlen növényeket és kisvadakat is bevontak a törzs étrendjébe.

Ehhez képest a mostani eredmények arra utalnak, hogy a növényi élelmiszerek beépítése organikus alkalmazkodás eredménye, amely hozzájárult ahhoz, hogy a Homo sapiens sikeresen benépesítse a környezetét. 

Ahogy a cikk írja, a vadászó-gyűjtögető életmód történeti rekonstrukciója alapján a sivatagi környezetben élő törzsek étrendjének 46–55%-át, a trópusi és a mérsékelt övi zónákban (az esőerdők kivételével) élőkének 36–55%-át, míg az északi tűlevelű erdőkben, illetve a tundrán élőkének 25%-át vagy ennél kisebb hányadát tették ki a növényi ételekből származó kalóriák.

A friss tanulmány mellett a cikk bemutat néhány másik kutatási eredményt is a közelmúltból, melyek szintén arról árulkodnak, hogy a növényi alapanyagok szerepe jóval nagyobb lehetett elődeink táplálkozásában. Az eddig elterjedt nézet, mely szerint őseink főként húst fogyasztottak, azzal magyarázható, hogy a húsfogyasztásra utaló jelek könnyebben kimutathatók az ősi maradványokból. (Qubit)

search icon