A vízbiztonság kérdéséről keveset beszélünk, hiszen természetesnek vesszük a víz meglétét és jelenlétét. Azonban vannak a világon olyan területek, ahol már most óriási gondot okoz a biztonságos ivóvíz biztosítása. Hogy mit is jelent ez, arról Prof. dr. Szöllősi-Nagy András, kutató-oktató professzor, vízügyi diplomata beszélt a Planet Budapest harmadik napján.
A konferencián kiemelték, hogy a biztonságos vízhez jutás kérdése és annak megoldása globálisan is komoly kihívásokat okoz a szakembereknek. A Planet Budapest 3. napján a víz kérdése került a fókuszba, ezen belül elsősorban azoknak az országoknak a helyzete, ahol óriási gondot okoz a szennyvíztisztítás és a biztonságos ivóvíz biztosítása.
Globálisan, különösen az afrikai országokban, a szennyvíz 80%-a kerül a vízbe. Ahol nincs szennyvízhálózat, ott összegyűjtik a szennyvizet és elszállítják, ám végül ez is a természetbe kerül.
Az ENSZ szerint globális szinten 22 billiárd dollárra van szükség ahhoz, hogy kezelhető legyen ez a nehézség. Ez érthető okokból sok országnak megugorhatatlan kihívás.
Ennek megoldásaként nemzetközi összefogással több ghánai városban alakítottak ki olyan központokat, ahol tisztítják a szennyvizet, így 3 millió ember juthat tiszta vízhez. Ezáltal csökkenthető a fertőzésveszély, és számos betegség kialakulása is megelőzhető.
Kapcsolódó bejegyzések
Több ezer fertőző betegség lesz nyomon követhető a szennyvíz segítségével
Az ELTE kutatói átfogó tanulmányban mutatták be a szennyvízben előforduló fertőző betegségek monitorozására fejlesztett új módszert.
Felborult a vízkörforgás
Prof. dr. Szőllősi-Nagy András elmondta, hogy két kritikus terület nehezíti majd meg a mindennapjainkat a jövő és a klímaváltozás viszonylatában: az energiabiztonság és a vízbiztonság. Utóbbi különböző, eddig nem ismert problémák sorát hozza magával: gondoljunk csak az árvizekre vagy a vízhiányra. Azt gondoltuk, hogy a 2013-as dunai árvíz nem ismétlődhet meg, azonban ez mégis megtörtént: mindez a hidrológiai körforgás számlájára írható.
Az eddig is száraz területek még szárazabbá válnak: az eddigi megfigyelések folyamatosan változó eredményeket hoznak, a jövő teljesen mást mutat, mint a jelen. Az eddigi technológiák, melyek a megoldást hozhatták volna, elavultak, az új technológiák az AI-jal és új szabadalmakkal jelenthetik a megoldást.
100 évünk van megoldani a vízkérdést
A professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy a növekvő népesség és az eközben folyamatosan emelkedő hőmérséklet óriási átalakulásokat hoz magával. A pesszimista becslések alapján 6 Celsius-fokkal nőhet meg az átlaghőmérséklet. Ha mindehhez azt is hozzávesszük, hogy 11 milliárdra gyarapodhat a Föld lakossága, akkor nem nehéz belátni, hogy kiszámíthatatlanul súlyos következményekkel kell szembenéznünk.
Kapcsolódó bejegyzések
A globálisan növekvő népesség teszi nagy kinccsé a vizet
A víz körforgásának a sebessége egyre nő, és ez extrém aszályokhoz vagy esőzésekhez, illetve árvizekhez is vezethet.
A fenntarthatóság kulcsa a klímához igazított vízstratégia, amelynek két megoldása ismert. Az egyik az, ha mi, emberek megyünk a víz közelébe, a másik pedig, ha oda visszük a vizet, ahol vagyunk. Ez utóbbi nagymértékű tárolókapacitást feltételez: kétségkívül be kell ruházni a vízbiztonságba, mert enélkül elérhetetlen a fenntarthatóság, és kérdésessé válik a jövőnk.
A cikk a Planet Budapest Expón látható videó és Prof. dr. Szöllősi-Nagy András “Hungarian Water Supply and Wastewater Sector – from Risk Reduction to Value-adding Solutions” című előadása alapján készült, amely a Planet Budapest Circular economy, innovation and sustainable business solutions szekciójának előadása volt 2026. február 27-én.
Fotók: Canva
