Úgy gondoljuk, a biztonságos ivóvízhez jutás alapvető jogunk. Azonban a klímaváltozás a vízbiztonságra is rányomja a bélyegét. A legfrissebb adatok alapján 2,2 milliárd ember még ma sem fér hozzá szakszerűen kezelt ivóvízhez. Hogyan lehetne kisebb ez a szám? Kőrösi Csaba, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány stratégiai igazgatója, az ENSZ Közgyűlésének korábbi elnöke beszámolt az ivóvízhelyzetről a Planet Budapest konferenciasorozatán.
A kérdés, amelyre válaszokat várunk: reális cél lehet-e a világon a globális vízbiztonság a gyorsuló klímaváltozás közepette? A válaszhoz tudnunk kell, mit is jelent a vízbiztonság, ami számunkra ugyan alapvető, de a világ számos pontján korántsem érvényes.
Kapcsolódó bejegyzések
Áder János: magyar fejlesztés segíthet Afrikán
Áder János a Planet Budapest rendezvényen elhangzottakról beszélt a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Amihez mindenkinek alapvetően hozzá kellene férnie
Kőrösi Csaba előadásában vázolta, mit is jelent a „vízbiztonságos világ”. Azt, hogy a világon mindenki hozzáfér elegendő mennyiségű biztonságos vízhez, és a vízkészleteket fenntarthatóan és tisztességesen kezelik; most és a jövőben is. Ez a következőket jelenti:
Fotó: Berecz Valter
- Biztonságos ivóvíz mindenkinek: minden ember hozzáfér tiszta, megfizethető vízhez: iváshoz, főzéshez és tisztálkodáshoz.
- Szennyvízrendszer: megfelelő vécék és szennyvíztisztító rendszerek, amelyek segítenek megelőzni a fertőzéseket és az ivóvíz beszennyezését.
- Elegendő víz a megélhetéshez: a víz rendelkezésre áll a mezőgazdaság, az ipar és az energiatermelés számára a gazdaságokat károsító hiányok nélkül.
- Védelem a vízhez kötődő katasztrófáktól: a közösségeket megvédik az árvizektől, aszályoktól és a vízszennyezéstől.
- Egészséges ökoszisztémák: a folyók, a tavak, a vizes élőhelyek és a talajvíz védettek, így a természet számára továbbra is biztosítva van a kellő nedvesség, ami támogatja a biológiai sokféleséget.
- Fenntartható gazdálkodás: a vizet hatékonyan használják és megőrzik, hogy a jövő generációinak is elegendő vizük legyen.
Ezek teremtik meg a víz rendelkezésre állása szempontjából biztonságos világ lehetőségét, ahol elegendő, jól kezelt és egyszerűen elérhető vízhez juthatunk, a környezet károsítása nélkül.
Kapcsolódó bejegyzések
Már most is luxus csak úgy elengedni a vizet a kertünkből: a házikertben is vízgazdálkodásra van szükség
A vízkészleteink kifogyhatnak, ha nem teszünk mi is lépéseket a saját kertünkben: ezek ráadásul kis energiabefektetéssel is sokat segíthetnek az aszályos időszakokhoz való alkalmazkodásban.
Ezzel szemben a valóság mást mutat
A kihívások súlyossága országonként eltérő, azonban a 2024-es és a 2025-ös legfrissebb globális értékelések kiábrándító valóságot mutatnak. 2,2 milliárd ember számára még mindig nincs biztonságosan kezelt ivóvíz; 3,4 milliárd ember él közegészségügyi szolgáltatások nélkül, és globálisan 5,6 milliárdan férnek csak hozzá a biztonságos minőségű vízhez.
Kőrösi Csaba szerint az ENSZ 6. fenntarthatósági célja – a tiszta víz és az alapvető köztisztaság biztosítása mindenki számára 2030-ig – ebben az ütemben legalább 2049-ig nem teljesülhet. Ahhoz, hogy ez másképp alakuljon, a biztonságos vízszolgáltatás elérésén legalább hatszor gyorsabban kellene dolgozni, és ötszörös tempó lenne kívánatos a közegészségügyben.
Fotó: Berecz Valter
Mik a kockázati tényezők a vízbiztonság terén?
Az egyik legnagyobb probléma a gyorsuló klímaváltozás. Ennek oka, hogy a globális hidrológiai ciklus gyorsabban változik az alkalmazkodásunk üteménél, holott ez a fenntarthatósággal kapcsolatos kihívások szülőanyja. Ha a klímaváltozás a cápa, a víz a cápa foga.
A stratégiai igazgató szerint az egyik lényeges tényező a folyamatos, gyors urbanizáció. Az egyre növekvő számú 5 millió feletti lakosú városokban sokkal nehezebb a vizet megbízhatóan biztosítani a népsűrűség miatt. Emellett szükség lenne szegregált klíma- és vízpolitikák kialakítására a fenntarthatósági átmenet integrált tervezése helyett. Ráadásul a vízinfrastruktúra kiépítése nagyon drága: 600 milliárd dollár/év a globális szükséglet, míg Afrikában ez a szám 60 milliárd dollár/év.
A jelenlegi infrastruktúra diszfunkcionális, túl régi vagy idejétmúlt megoldásokra épít, ezért fejlesztésre szorul. A rendszerbe kerülő víz felét elveszítjük, így cseppet sem nevezhetjük megfelelőnek a rendszereinket.
Gondot jelent a szakértelem és a helyi elemzőképesség hiánya, holott a megbízható vízügyi rendszerek szakszerű kialakításának az alapja ez lenne. Kőrösi Csaba szerint kétszer, háromszor több szakemberre lenne szükség.
Hiányoznak a jól használható adatok: habár rengeteg adat van a birtokunkban, a minőségük és a feldolgozottságuk nem megfelelő, holott erre nagy szükség lenne a megalapozott döntésekhez. Sok esetben pedig a geopolitikai verseny felülírja a közös erőforrások kezelésére irányuló együttműködést: napjainkra háromszor több fegyveres konfliktus alakult ki, ezek közül van, amelyik kifejezetten a vízinfrastruktúrát érinti.
Fotó: Berecz Valter
Van kiút a vízválságból?
Nem lehetetlen csökkenteni az említett rizikófaktorokat. Ehhez integrált víz- és klímapolitikákra, jól használható adatbázisokra van szükség. Az igazán hatékony működéshez pedig ezeket közösen kell kezelni. Fontos lenne célorientáltan fejleszteni a vízügyi oktatást is a technikusi képzéstől a PhD-szintig. Ezzel kiküszöbölhető lenne a szakemberhiány.
Szükség lenne továbbá határokon átnyúló, integrált vízkészlet-gazdálkodásra: 1970 óta beszélnek erről a szakemberek, ám azóta sem sikerült megvalósítani a vízügyi kérdések kezelését. Mindössze 10%-os a minőségi adatcsere az országok között, ezt a számot mindenképpen növelni kellene. Fontos lenne a nemzetközi együttműködés az adatmegosztásban, fejlett távérzékelés alapján. Ebben segíthet a mesterséges intelligencia által támogatott valós idejű megfigyelés és tervezés.
Kőrösi Csaba a városi rendszerek költséghatékony megoldásait is fontosnak tartja: a megfelelő technológiával évi 5–6 milliárd dollár elegendő lenne a vízbiztonság megvalósításához a jelenleg becsült 60 milliárd dollár helyett. A költségvetésben fontos, hogy beruházásokban gondolkozzunk adományok helyett.
Fontos lenne szétválasztani a megnövekedett élelmiszer-termelés vízigényét és a lakossági vízfogyasztás növekedését: a víz 80%-át jelenleg az élelmiszer-előállítás és a mezőgazdaság használja fel.
Nem csak a vízbiztonság a cél!
A stratégiai igazgató kiemelte, hogy a vízválságoknak és ezek megelőzésének láncreakciós hatásai vannak ökológiai, gazdasági, társadalmi, politikai, biztonsági vonatkozásban is. A világ vízbiztonsága felé haladás lassabb ugyan a szükségesnél, de nem szabad feladni, hiszen a víz erős összekötő kapocs a fenntarthatósági átmenet különböző területei között.
A vízügyi infrastruktúrát a változó kihívásokra kell építeni, de sokkal alacsonyabb költséggel is fejleszthető. A döntéshozóknak látniuk kell, hogy a jól kezelt víz a gazdaság motorja.
A cikk Kőrösi Csaba „Realisztikus cél-e a globális vízbiztonság a gyorsuló éghajlatváltozás idején?” című előadása alapján készült, amely a Planet Budapest A vízgazdálkodás globális kihívásai szekciójának előadása volt 2026. február 27-én.
Kiemelt kép: canva
