2024 óta már fenntarthatóságból is lehet érettségizni. Az alig néhány éves tantárgy az általános iskolák ötödik osztályától egészen a középiskola végéig nyújt érdekes, hasznos és fontos ismereteket, ráadásul már a hazai iskolák körülbelül 10%-ában elérhető. A Holnapután aktuális adásában a tantárgy, illetve a hozzá tartozó tankönyvcsomag megalkotásában fontos szerepet vállaló Ütőné dr. Visi Judit főiskolai docenssel beszélgettünk.
Alig néhány évtizede beszélünk a fenntarthatóságról, de a fogalom – és főként az, amit magában foglal – máris megkerülhetetlenné vált. Mai életünk jelentős átalakítása nélkül a klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése és a kimerülő erőforrások – ebben egyre többen egyetértenek – maguk alá temetik majd az emberi civilizációt.
Hogy ezt elkerüljük, elemi fontosságú, hogy a fenntarthatóság elveit – amellett, hogy a mindennapokban is egyre inkább a középpontba helyezzük őket – az új generációkkal is megismertessük. Erre pedig, úgy tűnik, fogadókészség is van. Ahogy Judit elmondja, a fiatalok „nagyon nyitottak, sokkal nyitottabbak, mint az idősebb generáció. Úgy tapasztalom, hogy minél fiatalabbak, annál nyitottabbak, annál jobban érdekli őket a fenntarthatóság, és bízom benne, hogy ez így is marad”.
Muszáj rendszerben gondolkozni
A fenntarthatóság tantárgy sok tekintetben lényegesen különbözik a hagyományos iskolai tárgyaktól. Ez már a tankönyveken is látszik, melyekről Judit hosszan mesél az adásban. A 9–10. évfolyamnak szóló Zöld Föld tankönyv például „úgy néz ki, mint egy modern magazin. Vannak benne vezércikkek, ezekhez kapcsolódnak kicsi színesek: egy csomó érdekes, izgalmas információ, amelyek kiegészítik a főhasábban megjelenő cikkek tartalmát”.
Más a szemléletmód is. Vegyük például a víz kérdését! Ahogy az eredetileg földrajz–biológia szakos vendégem elmondja, a vízzel a földrajz foglalkozik folyóként, tóként, tengerként, óceánként, csapadékként, a fizika, a kémia ugyanígy körüljárja a maga oldaláról, ahogy élőhelyként a biológia is. De arra ezeknek a tantárgyaknak a keretében nincs lehetőség, hogy komplexen, rendszerben gondolkodva, a természet, a gazdaság és a társadalom szempontjából előforduló kérdések tükrében egyszerre vizsgálódjunk. A fenntarthatóság tantárgynak épp az adja a létjogosultságát, hogy a minket körülvevő világot rendszerként, holisztikusan szemléli, és így mutatja be a diákoknak.
Ahogy erre az adásban is kitérünk, számolni lehet a továbbgyűrűző hatásokkal is. A tudás és a szemléletmód, amit a diákok megismernek, illetve elmélyítenek, megjelenik a hétköznapjaikban is. Nem elképzelhetetlen, hogy családtagjaik épp az ő hatásukra tesznek lépéseket egy fenntarthatóbb életmód felé.
Megúszós érettségi? Nem éppen!
Ahogy az adásból kiderül, a fenntarthatósághoz kapcsolódó érettségi úgynevezett projektérettségi. Ez azt jelenti, hogy a diákoknak nem a klasszikus módon kell számot adniuk a tudásukról, hanem egy általuk választott témát feldolgozva, kreatívan kell egy produktumot létrehozniuk. Ez a produktum sokféle formát ölthet: lehet esszé, videó, fotósorozat vagy bármi más, ami a kiválasztott témához illeszkedik.
A tavaszi érettségikhez a témák decemberben jelennek meg, tehát közel fél évük van a tanulóknak arra, hogy elkészítsék a projektjüket. Ez merőben más, mint egy matematikaérettségi, ahol néhány óra van a feladatok megoldására. Ahogy Judit elmondta, sok diák számára üdítő változatosságot jelent, hogy elmélyülhetnek egyetlen témában, amellyel hónapokig foglalkozhatnak. Ebben az évben például az alábbi témákból választhatnak a tanulók (a részletes kiírás elérhető az Oktatási Hivatal oldalán):
- Ne vedd meg ész nélkül!
- Zöld város – tiszta jövő
- Jane Goodall öröksége
Az érettségire való felkészülésben, illetve a tantárgy témáinak megértésében segíthet a Kék Bolygó Alapítvány által készített videósorozat, amellyel lapunk oldalain is lehetett már találkozni. A videók az alapítvány YouTube-csatornáján érhetők el.
