A modern természettudományoknak köszönhetően olyan, korábban elképzelhetetlen és csak a sci-fi regények lapjain létező új világ kapujában áll a 21. század, amit többek között a mesterséges intelligencia, az űrkutatás, a kvantumtechnológia vagy az élettudományok robbanásszerű fejlődése szimbolizál.
Gulyás Balázs a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjút.
A Széchenyi-díjas neurobiológus, egyetemi tanár, az orvosi Nobel-díjat osztó stockholmi Karolinska Intézet professzora a beszélgetésben elmondta, hogy a tudományos kutatás napjainkban már egyáltalán nem az a fajta romantikusan individuális tevékenység, mint ami a 19. században és a 20. század első felében alkotó nagy tudós zsenijeinek volt a sajátossága.
Kapcsolódó bejegyzések
Idén is megrendezik a Magyar Tudomány Ünnepét
A rangos esemény november 3-án, a Magyar Tudományos Akadémián kerül megrendezésre, melynek fő témája a mesterséges intelligencia.
A kutatói munkát egyre inkább a határokon átívelő kooperáció jellemzi, mind a szaktudományi tevékenységekben, mind pedig az intézmények közötti egyre szélesebb körű együttműködésben. Ez egy olyan kis ország számára, amilyen Magyarország is, újszerű, ugyanakkor komoly lehetőségekkel is kecsegtető kihívást jelent.
A cikkben egyebek mellett szó esik a HUN-REN megújult struktúrájának és működésének előnyeiről, a kutatóhálózat stratégiai céljairól, a mesterséges intelligencia szerepéről, a legjobb külföldi gyakorlatok átvételéről, a kutatói mobilitás és az innovációs tevékenység ösztönzéséről, valamint arról is, miért cserélte le Gulyás Balázs a kutatói pályát a HUN-REN vezetésére.
Kapcsolódó bejegyzések
Mi várható a mesterséges intelligenciától a közeljövőben?
A mesterséges intelligencia olyan feladatok ellátását is megtanulhatja, amelyek esetében az emberek kiváltása korábban elképzelhetetlen volt.
A teljes interjú a Magyar Nemzet cikkében olvasható.
(HUN-REN / Magyar Nemzet)
Fotó: Canva