



A 14 oldalas ütemterv szerint az ország fokozatosan lemond majd a szén-, olaj- és földgázfelhasználásról. A tervet a kolumbiai Santa Martában mutatták be a fosszilis tüzelőanyagok elhagyásáról szóló első nemzetközi konferencián.
A dokumentum nem tartalmaz új vállalásokat, hanem a meglévő klíma- és energiapolitikát egyetlen egységes keretbe foglalja össze. Az elemzők szerint ilyen átfogó és világos tervet eddig egyetlen más ország sem publikált.
2023-ban a fosszilis tüzelőanyagok a francia energiafelhasználás nagyjából 60%-át tették ki, szemben a 2011-es 65%-kal. Az ütemterv ezt az arányt 2030-ra 40%-ra, míg 2035-re 30%-ra kívánja csökkenteni, hogy az évszázad közepére – végső célként – elérjék a karbonsemlegességet.
A legkorábbi határidőt a szén esetében szabták: az ország utolsó két széntüzelésű erőművét 2027-re zárják be. A közlekedés nagymértékű villamosításával 2045-re válna meg az olajtól Európa második legnagyobb gazdasága, a földgázt pedig – hőszivattyúkkal és épületenergetikai fejlesztésekkel – 2050-ig váltanák ki.
A tervezet szerint 2030-ra az új személyautó-eladások kétharmadának elektromos autókra kell vonatkozniuk, a hazai gyártóktól pedig 2027-re 400 ezer, 2030-ra egymillió elektromos jármű legyártását várják. A terv kitér a töltőinfrastruktúra kiépítésére, az elektromos buszokra és a tehergépjárművekre is. A dokumentum hangsúlyozza: a cél az, hogy az olajfüggőség csökkentése ne vonja maga után a járműimporttól való függőséget.
A hagyományosan az egyik legnagyobb kibocsátónak számító áramtermelés Franciaországban már most is nagyrészt megújulókra támaszkodik: 2025-ben a villamosenergia kétharmada nukleáris erőművekből, mintegy negyede pedig nap-, szél- és vízenergiából származott. A terv új generációs reaktorok építésével és a meglévő reaktorok élettartamának meghosszabbításával számol, emellett a szárazföldi szélenergia-kapacitás évi 1,3 GW-os növekedését prognosztizálják, illetve azt, hogy 2035-re megháromszorozódna a jelenlegi napelemes kapacitás.
Az ütemterv fogadtatása vegyes volt: a civil szervezetek üdvözölték, de továbblépést sürgettek. Az egyik szervezet felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy 2024 óta a kibocsátások csökkenésének üteme nagyjából háromszor lassabb, mint amit a célok előirányoznak, míg a Greenpeace France éghajlati vezetője szerint az ütemterv „a klímavészhelyzet fényében messze nem elegendő”. (France24)