Az erdőirtás azt jelenti, hogy a fákat, növényeket úgy távolítják el, többnyire kivágással és égetéssel, hogy nem gondoskodnak az adott erdő újratelepítéséről. Az erdőirtás nemcsak a növényzet életterét számolja fel, de kihat a terület ökoszisztémájára is, ugyanis az élőhely megszűnésével megbillen az adott terület biodiverzitása. Ez pedig az adott területen ökológiai katasztrófához vezet(het).

Ugyanakkor ha felégetik az erdőket, egyszerre nagy mennyiségű szén-dioxid kerül a levegőbe, ami fokozza az üvegházhatást, tehát az erdőirtás globálisan kihat a klímaváltozásra.

Az erdőirtás okai között szerepel a fakitermelés, a mezőgazdasági terjeszkedés (pl. állattenyésztés a túlpörgetett húsipar számára), az infrastrukturális fejlesztések (pl. útépítés), az urbanizáció növekedése, valamint a bányászat és az olajipar is.

1990 óta 178 millió hektár erdőt számoltak fel világszerte. Biztató tény, hogy 2010 és 2020 között felére csökkent az erdőveszteség mértéke az azt megelőző évtizedhez képest. Napjainkban a következő országokban folyik a legnagyobb mértékben erdőirtás: Indonézia, Thaiföld, Malajzia, Brazília, Banglades, Kína, Srí Lanka, Laosz, Nigéria, Libéria, Guinea és Ghána.

Magyarország ⅔-át régen erdők borították. Teljesen természetes állapotú (ős)erdőnk nincs. Napjainkban az erdőterület nagysága az ország területének mindössze 20–21 százaléka, ebből a természetközeli erdő csupán 6–7 százalék. Biztató azonban, hogy az erdőterületek nagysága hazánkban folyamatosan növekszik.